Budapest, 1978. (16. évfolyam)

10. szám október - Tamás Ervin: Mezőkövesd

dolgozik a helyi iparban, 3400 a miskolci nagyipari üzemekben talál megélhetést, míg a mezőgazdaságban mindössze 1457 ember dolgozik." Ahogy megjelent az állami ipar, fordult a kocka: bejárói is lettek Mezőkövesdnek. Egy ideig az el|árók továbbra is vállalták az ingázást, miközben a környékről a busz, a vonat hozta ide az embereket. Most kezd kialakulni az egészséges egyensúly. A lélekszám is emelkedik: közeledik a húszezerhez. Az állami ipar mellé kiépültek a tanácsi üzemek, helyben van kivitelező kapacitás. Megerősödött a város egyetlen termelőszövetkezete, tavalyi eredményét a „kiváló" címmel ismerték el. A szerencsétlen településszerkezet sokáig hátráltatta a fejlődést, de ma már a Várostervező Intézet általános rendezési terve az útmutató s nem a nagycsaládok épületbokrai. — Kiépítettük 110 kilométeren a vízvezetéket, már nem a hajdani kis magán-erőmű világítja meg esténként a főutcát, és minden évben bővül csatornahálózatunk is — tájékoztat a tanácselnökhelyettes. — A városiasodást elősegítette az ÁFÉSZ, náluk összpontosul Mezőkövesd kereskedelme és szolgáltatása. Forgalmuk több mint 800 millió forint. Talán nem mindig jó, hogy nincs igazi vetélytársuk, de annyiban hasznos, hogy így azokat az ágazatokat is vállalják, amelyek voltaképpen veszteségesek. — 1980-ra szebb város lesz Mezőkövesd? — kérdem. — Öt évre 220 millió forint a tanácsi költségvetés, 140 millió jut a fejlesztésre — hangzik a válasz. — Mindenekelőtt a gyermekintézmények helyzetén javítunk. Nyílik Óra-ékszer és OFOTÉRT bolt, mert már nagyon hiányzott. Jövőre elkészül egy új szennyvízderítő is. Igyekszünk eltüntetni a régi, nyomorúságos viskókat, 6—7 házat azonban a Hadas-telepiilésen meg szeretnénk hagyni. Felújítjuk őket, jó lesz mementónak. Az az elképzelésünk, hogy néhány hímzőasszonyt ott dolgoztatna a háziipari szövetkezet, az érdeklődők megnézhetnék őket munka közben. Tudniillik a központban a sok kíváncsi idegen egymást éri mostanság. — Sok erre az idegen? — Nemcsak azért, mert forgalmas a főút; a híres matyó népművészet is vonzza a turistákat — mondja. — És gyógyfürdőnk is egyre népszerűbb: akad olyan nyári nap, hogy 15 ezren váltanak jegyet. Egyébként a fürdőt tovább fejlesztjük, és épül egy szép autóskemping. Mezőkövesd nem mostanában kezdte érdekelni a turistákat. S megfordultak itt legújabbkori kirá-Kis Jankó Bori utca lyok is. Állítólag, amikor a matyó asszony meglátta a vendégház ajtaján belépő apró termetű sziámi királyi párt, majdnem elejtette az ajándékot, a lakodalmas fonott kalácsot. Régen volt már, akárcsak a másik jeles vendég érkezése, aki az Edward névre hallgatott — igaz, ő csak exkirály volt, de nagyvonalúságát már-már legendaként hallom vissza: hálából pezsgővel kínálta népviseletbe öltözött vendéglátóit, és skót dudáján népdalokat játszott nekik. Matyó művészet Még mielőtt a matyó népművészet titkaiba belemerülnénk, ki kell ábrándítanom olvasóimat, akik azt hiszik, valamely ősi hímzést láthatnak viszont a kövesdi térítőkön vagy blúzokon. Története nem vezethető vissza több száz évre, szépségének híre viszont gyorsan elterjedt a világon. Úgy hírlik, az 1910-es Operabálra Tarnay Gyula borsodi alispán, Izabella főhercegasszony kívánságára, színpompás ruhákat küldetett néhány nagyméltóság-A zsóri gyógyfürdő Az épülő új lakótelep