Budapest, 1978. (16. évfolyam)

10. szám október - Dr. Békési László: Félidőben

Az Őrmezői lakótelep (Tahin Gyula felvétele) an megvalósul. Ez vonatkozik a víztermelő és tározó kapacitások, a víztisztítómüvek és más létesít­mények megvalósulására egy­aránt. A vezetékes hálózatok ka­pacitás-növekedésének üteme az eredeti tervhez képest olyan mér­tékben lelassul, amennyivel ke­vesebb lakás épül a tervben elő­irányzott felső határnál. A fő cél azonban itt is megvalósul: a há­lózatépítés együtt halad a lakás­építéssel, így az újonnan épült ál­lami és telepszerű lakások közmű­hálózatokba való bekapcsolása garantált. Az ágazaton belül voltak és a jövőben is lesznek belső átcsopor­tosítások, de ezek nem érintik a fő célokat. Például a víztermelő ka­pacitás az eredeti nagyságrend­ben, de nem abban a területi ösz­szetételben bővül, ahogy azt ter­veztük; több vizet hozunk be északról és kevesebbet délről. Az egészségügyi ágazat elő­irányzata 870 millió forinttal nő, de nem új feladatok miatt, hanem az eredetileg tervezett célok meg­valósítása érdekében. 1980-ig fel­épül a Délpesti Kórház, a Mar­git Kórház, a Merényi Kórház, a Tétényi úti Kórház, a Róbert Károly körúti pavilon és a csepe­li szülészeti pavilon. Megfelelő ütemben folynak a rendelőinté­zeti fejlesztések is. Eltérés a tervtől: a VI. kerületi szakorvosi rendelőintézet építése valószínűleg áthúzódik a VI. ötéves tervidő­szakra. A bölcsődei fejlesztés és az ellátási arányok várhatóan a tervnek megfelelően alakulnak. Gondjaink vannak az oktatás területén. Az általános iskolai fejlesztés valamelyest elmarad a tervezettől. 1 000--1 100 tanter­mi hely építését terveztük, s kb. 1000 valósul meg, többsége csak a tervidőszak második felében: te­hát a tervezettnél nagyobb lesz a zsúfoltság. A tervezett óvodai há­lózatfejlesztés megvalósul, sőt túl­teljesül. Mivel azonban több az óvodáskorú gyermek, mint ametiy­nyivel a tervezők számoltak, az átlagos ellátottsági színvonal 91%­ról átmenetileg 87—88%-ra esik vissza. Legrosszabb a helyzet a keres­kedelmi hálózat fejlesztése terén. A tervezett 210—250 ezer m--cs kiskereskedelmi hálózatfejlesztés helyett csak 140—170 ezer m- való­sítható meg. A lemaradás össze­függ az építőipari kapacitáshi­ánnyal, az előkészítési gondokkal és a finanszírozás jelenlegi szabá­lyozásának módjával is. Mind­ezek olyan tapasztalatok, ame­lyeket a VI. ötéves terv előkészí­tésekor figyelembe kell vennünk. A szolgáltató kapacitások és háló­zatok fejlesztése előreláthatóan a tervnek megfelelően teljesül. A főváros egyes városrészei kö­zött meglevő alapellátásbeli kü­lönbségek tovább mérséklődnek — a terv fő célkitűzésének megfelelő­en —, az anyagi-műszaki lehető­ségekkel arányosan. Tapasztalatok, tanulságok A félidős számvetés alkalmat ad egyben a tervező munka, va­lamint a végrehajtás előkészítésé­nek és megszervezésének minő­sítésére is. A Fővárosi Tanács eredeti tervétől való kisebb elté­rések lényegében nem érintik a középtávú terv kiemelt feladata­it, s nem teszik szükségessé a terv alapvető módosítását. A kisebb korrekciók, módosítások végre­hajthatók az 1979—80. évi tervek összeállításakor. Szembeállítva a IV. ötéves terv tapasztalataival — amikor a tervidőszak második évében a főváros fejlesztési prog­ramját lényegesen módosítani kel­lett —, megállapítható, hogy Bu­dapest fejlesztésének V. ötéves terve megalapozott, jól előké­szített volt. A tervcélok végrehajtására va­ló felkészülésről már nem lehet ilyen egyértelműen pozitív vé­leményt alkotni. Az egyik nega-14

Next

/
Thumbnails
Contents