Budapest, 1978. (16. évfolyam)

9. szám szeptember - Vértesy Miklós: A Múzeum körút

AXVIII. század végi Pestet a mai Kiskörút és Deák Ferenc utca, keleten pedig egy jellegzetes vásári út, a mai Múzeum körút határolta. A négy országos pesti vásár napján a Kálvin tér helyén volt szénapiacon át ezen haladtak a Soroksár felől érkező vásárosok a mai Engels téren levő vásártér felé. Sokan telepedtek le sátraikkal, kocsijaikkal az út két oldalán, amelynek a Kálvin tér és a Kossuth Lajos utca közti részét 1874-ig Országútnak, ettől kezdve Múzeum körútnak hívták; nevét máig megtartotta, csak az első világháború alatt volt rövid ideig Mehmed Szultán út. Keleti, páros oldala a VIII. kerülethez tartozik, a nyugati páratlan az V.-hez. Hossza alig valamivel több, mint fél kilométer. A régi városfal Pestet a XV. század végétől falak övezték. Ezek az 1686-os ostrom alatt erősen megsérültek, utána azonban kijavították őket, és 1785-ig sértetlenül fennálltak. Magasságuk kb. 6, szélességük pedig 2 méter volt. Tetejükön pártázatos mellvéd húzódott végig. A mellvéd 3 méteres darabokból állt, közepükön kifelé keskenyülő lőréssekkel. A falat 4 egész és 8 fél rondella erősítette, amely helyenként kifelé nyúló támfalakra támaszkodott. A falak mentén 3—4 méter mély, vízzel telt árok húzódott. Három helyen, a Vác, a Hatvan és a Kecskemét felé vezető országúton kapu biztosította az átjárást. A XVIII. század végén a város már nem fért el a falak közt. Terjeszkedni kezdett. A fal elvesztette védelmi jelentőségét; külső és belső részén házakat építettek, mégpedig úgy, hogy egyes darabjait meghagyták, tűzfalat húztak rá, s ezek választották el a kétfelé néző épületeket. Lebontották a feleslegessé vált és a növekvő forgalmat akadályozó kapukat, mégpedig a Kálvin téri Kecskeméti kaput 1794-ben, a Kossuth Lajos utca folytatásában levő Hatvani kaput pedig 1804-ben. Ez utóbbit egy rondella védte, amelynek alapfalait megtalálták az Astoria aluljáró építése közben. Számos ház ma is rejti a városfal maradványait, nagyobbrészt a hátsó tűzfalában; így a 9—11., 2i., 23—25. és a 31 — 33. számúak. A legszebb és legteljesebb részlet a 19. sz. ház udvarán, a Magyar utcába vezető átjáróban látható; ez választja el a kettős udvart. Érdemes megnézni, mert így fogalmat alkothatunk arról: milyen volt az egykori városfal. Az ELTE Természettudományi Kar homlokzatának részlete. Múzeum krt. 2. Vértesy Miklós A Múzeum körút Az óra. Múzeum krt. 4. Tahin Gyula felvételei A várároknak egyetlen emléke a 13. számú ház mélyen fekvő, fel nem töltött udvara. Az Országút A régi Országútnak három, ma már nem létező, de történetileg érdekes házáról kell megemlékezni. Az első a mai 1. számú telken állt Zrínyi vendégfogadó és szálloda. Nagy kártyacsatáiról volt hírhedt. Jókai fogalmazása szerint „füstös tanyája valamenynyi kártyásnak, korhelynek". A múlt század ötvenes éveiben bontották le egyemeletes épületét. A fogadó ekkor megszűnt, de a kávéház tovább működött a helyébe épített új háromemeletes házban, amelynek homlokzatán egy vakablakban Zrínyi Miklós szobra díszlett. Itt lakott Hollósy Kornélia, a híres énekesnő, és itt alakult meg 1868-ban a Veres Pálné által alapitott Országos Nőképzö Egyesület. 1910-ben azután az új Zrínyi ház is csákány alá került, helyét az Astoria szálló foglalta el. Kossuth Lajos utcai homlokzatán az őszirózsás forradalom félszázados fordulója alkalmából falba illesztett emléktábla hirdeti, hogy „1918 októberében e szállodában működött a polgári demokratikus forradalom Nemzeti Tanácsa". A körút túlsó végén, a mai Múzeum és Baross utca sarkán egy másik híres fogadó és csárda fogadta a vendégeket, a Két Pisztoly. Cégérként két rozsdás, régi mordály lógott a kapubejárat mellett vaskapcsokra akasztva. A ködmönös, szűrös parasztoknak volt ez kedves tanyája. Különösen sokan szálltak meg benne országos vásárok idején. A fogadó a kiegyezés körüli években szűnt meg. Helyére a Pesti Hazai Első Takarékpénztár terveztetett magának Ybl Miklóssal új székházat. A terv azonban eltért az építési szabályoktól. A takarékpénztár felajánlotta, hogy engedélyezés esetén egy szép, hárommedencés díszkutat ajándékoz a fővárosnak. Ez az eredete a Danubius kútnak, amely 1883-tól állt a Kálvin téren. Tetején a Dunát jelképező Neptunus alakja magasodott fel, az alsó medence szélén a Tiszát, Drávát és Szávát megszemélyesítő nőalakok ültek. Ybl Miklós tervezte, Feszler Leó mintázta. Az ostrom alatt súlyosan megsérült. Restaurálták, de utána az Engels téren állították fel újra, mert a Kálvin téren akadályozta a közlekedést. Sajnos, a takarékpénztár díszes épülete is annyira megrongálódott, hogy le kellett bontani. Telke ma is üresen áll. 31