Budapest, 1978. (16. évfolyam)

1. szám január - A. I. Jasin: Egy világváros terveiből

Egy világváros terveiből írta: A. I. JASIN, a Moszkvai Városi Szovjet V. B. elnökének első helyettese A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1976 októberi plénuma, vala­mint a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa ötödik ülése értékelte az előző tervidőszak tanulságait, és elfogadta a tizedik ötéves terv­ről, a népgazdaság 1977-re vo­natkozó fejlesztéséről szóló tör­vényeket. A tizedik ötéves terv hatalmas méreteivel tűnik ki. Az ország népgazdaságának tel­jes beruházási volumene meg­haladja az 520 milliárd rubelt. Kiemelten fejlesztik a műszaki haladást meggyorsító ágazatokat. 1971—75 között Moszkva dolgozói a város ki­lencedik ötéves tervének sikerét jó munkájukkal biztosították. A Moszkvában települt ipar terme­lési értéke 37,6 százalékkal növe­kedett a tervezett 34,1 százalékkal szemben. Az elmúlt ötéves tervben a moszkvai ipar fejlesztésének fő iránya a vállalati rekonstrukciós munka gyorsítása, az állóeszköz és az elektromos ellátás növelése volt. Ennek megfelelően 1971 — 1975 között 11,5 milliárd rubel értékű állóeszközt teremtettek, amiből 5,4 milliárd rubel értékűt ipari objektumokban helyeztek üzembe. 26,7 millió m2 területű lakást adtak át, 2,3 millió moszkvai lakáskörülményei javultak, csak­nem 1,6 milliónak jutott új lakás. Gyors ütemben fejlődött a városgazdálkodás is. 690 m3 napi teljesítményű vízműveket helyez­tek üzembe, 756 km hosszúságú víznyomócsövet fektettek le. Az öt esztendő során Moszkva 135 iskolaépületet kapott, továb­bi 45 iskolához tornatermet épí­tettek. 56 ezer bölcsődei és óvodai férőhelyet adtak át. Tovább korszerűsítették az orvosi ellátást. Több mint 25 000 kórházi ágy elhelyezésére adtak át új kórházakat, és 77 rendelő­intézetet helyeztek üzembe. A város a kilencedik tervidő­szak alatt 1313 szolgáltatóházzal, 100 üzlettel — ezen belül 30 nagyáruházzal — 820 önkiszol­gáló étteremmel és eszpresszóval gazdagodott. A metróvonal hossza elérte a 165 km-t. A tizedik ötéves tervet Moszk­va az előző évtizedekben, de kü­lönösen a kilencedik ötéves terv­időszakban létrehozott jelentős gazdasági potenciállal kezdte meg. Ugyanakkor a töretlen fejlődés során nem sikerült 1971 és 1975 között minden olyan kérdést teljes mértékben megoldani, amely összefügg az ipar hatékony, komplex fejlesztésével és a vá­rosgazdálkodás más területeivel: viszonylag még sok vállalatban nem kielégítő a gépek kihaszná­lása; még mindig sok munkást köt le az anyagmozgatás; terve­inkhez képest nagy a munkaerő­vándorlás. A moszkvai építő­ipari szervezetek kapacitása las­san növekszik; az elmúlt terv­időszakban elért 30 százalékos növekedés nem elegendő. A ti­zedik ötéves terv hatalmas prog­ramjának sikeres megvalósítása nem lehetséges ezeknek a hiá­nyosságoknak a kiküszöbölése nélkül. Az SZKP XXV. Kongresszusa gazdaságpolitikai irányvonalának megfelelően a tizedik ötéves terv fő feladata: a nép anyagi és kul­turális életszínvonalának követ­kezetes emelése, az össztársadal­mi termelés dinamikus fejleszté­se a hatékonyság növelésével, a tudományos-műszaki fejlődés gyorsítása, a munka termelé­kenységének fokozása, minőségi követelményeinek érvényesíté­se. Ennek a fő feladatnak, vala­mint a Moszkva fejlesztésének általános tervéből következő fel­adatoknak megoldására a Végre­hajtó Bizottság kidolgozta, a Moszkvai Tanács pedig elfogadta a fővárosnak a tizedik ötéves tervidőszakra vonatkozó prog­ramját. Ennek a programnak minden egyes fejezete a haza fővárosát át­alakító dolgozó milliók alkotó munkáját feltételezi, arra épít. Általános jellemzésként csak any­nyit említünk, hogy az 1980-ig szóló tervidőszak alatt a város­gazdálkodás alapvető beruházásai több mint 20 százalékkal, a lakó­területeké 15-tel, az építőipari munkák volumene 26-tal, a város rendbentartására fordított munkák volumene pedig 16 százalékkal növekszik. Nincsen Moszkva ipa­rának, építőiparának vagy város­gazdálkodásának olyan területe, ahol a terv jelentős előrelépést ne írna elő. Szóljunk részletesebben né­hány alapvető célkitűzésről. Ipar A szovjet főváros vállalatai fontos szerepet játszanak az or­szág ipari termelésében. Az öt­éves terv dinamikus haladást irá­nyoz elő a gépgyártásban, a ké­szülékgyártásban, a rádiótechni­kában és elektronikában. Csu­pán az 1977-es esztendőben az ipari termelés volumene — az előző évihez képest — több mint 3 százalékkal növekedett. A Moszkvában gyártott sze­mélygépkocsik száma az ötéves tervidőszak végére több mint 20 százalékkal, a gépgyártás és l fémfeldolgozás termelése pedig 42 százalékkal haladja meg az előző tervidőszakét. A terv előírásai szerint új, korszerű vasbeton-szerkezeteket kell alkalmazni az építkezésben, bővíteni kell a szabványok alkal­mazását, és új, tartós burkoló­anyagokat kell használni a lakó­ház-építkezésben. Az ötéves terv­időszak végére a Moszkvában elő­regyártott vasbeton szerkezetek és termékek mennyisége 7,42 millió m3 -re növekszik, és ez már teljes mértékben kielégíti a fővá­rosi építkezések szükségleteit. Jelentősen fejlődnek a moszk­vai könnyűipari, élelmiszer- és malomipari üzemek. Különösen aktuális azoknak a termékeknek a bővítése, melyek iránt ugrás­szerűen növekszik a kereslet. Gondolunk egyebek közt a kor­szerű bútorokra, háztartási hűtő­szekrényekre, a minden igényt kielégítő televíziókra és rádiók­ra, órákra stb. Egy sor intézkedést foganato­sítunk a munka gépesítésének és automatizálásának gyorsítására, a kézzel végzett munka csökken­tésére. Közlekedés és hírközlés A tizedik ötéves terv a közle­kedési hálózat erőteljes tovább­fejlesztését, anyagi, műszaki bá­zisának megerősítését irányozza elő. Tervbe vettük a fő vasút­vonalak áteresztő képességének növelését, új vonalak építését, a többi között a szavelovszki— szmolenszki sugárét, amely ja­vítja az északi városrészek kap­csolatát a központtal. Befejező­dik a Moszkva—Krjukovo, Moszk­va—Panki fővonal építése, vala­mint a Leningrádi pályaudvar rekonstrukciója is. Tervezzük a Pavelecki és a Kazáni pálya­udvar felújítását, a Belorusz és a Kurszki pályaudvar rekonst­rukcióját. Automatizáljuk a jegy­kiadást és a helyfoglalást. Moszkvában 1980-ig 20,4 km új metróvonalat helyeznek üzem­be. A rigai sugár a ,,VDNH" megállótól a „Medvedkovo" megállóig 8,4 km hosszúságban (1978-ra), a kalinyini sugár a „Markszisztkaja" megállótól a „Novogirejevo" megállóig 12 km hosszúságban (1979-re) épül meg. 1980 végére a metróvonalak hossza eléri a 185 km-t. 1980-ban a moszkvai vízi köz­lekedés 8 millió embert fog szál­lítani. A teherszállítás volume­nét az ötéves tervidőszak alatt 70,8 millió tonnára tervezik, azaz 17,5 százalékkal magasabbra az 1975-ösnél. A tervben szere­pel egy új kikötő 250 ezer utas számára, és a hajójavító gyárak kibővítése. Négy új autóbusz garázs épül 1700 kocsi-férőhellyel és egy nagy trolibusz-park az Elektrolit úton. 225 km-re növekszik a troli­buszvonalak hossza, 90 új járat­tal, főleg az újonnan épített kerületek irányába. A telefonhálózat 650 ezer hívó­számmal nő (ezen belül 1977-ben 138,4 ezerrel). A telefonállo­mások száma a fővárosban már ma eléri a 2,7 milliót, amiből 2 millió egység közvetlenül a lakosságot szolgálja. Nagy építkezések A beruházásokra fordított ösz­szeg a tizedik ötéves tervidő­szakban 17,7 milliárd rubel, 25,5 százalékkal magasabb a megelőző tervidőszakénál. A programban szerepel a „Szerpa i Molota", a „Jefremov" és a „Krasznij Proletarij" üzem teljes műszaki átalakítása, a „Szovjetunió 50 éves" automa­ß

Next

/
Thumbnails
Contents