Budapest, 1978. (16. évfolyam)

8. szám augusztus - Konrádyné dr. Gálos Magda: „Váci utca, tündérvilág”

Konrádyné dr. Gálos Magda „Váci utca, tündérvilág" Címadó idézetünk Krúdy Gyulától származik. S a Váci utcán sétálva a ragyogó kirakatoknak, az eszpresszók utcára kirakott színes napernyőinek és virágainak tarka látványa, a soknyelvű járókelők zsivaja bennünket is lenyűgöz. Eközben csak ritkán figyelünk a házak bejárataira, nézünk fel emeleteire. Keskeny az utca, kicsi a távlat. Az Erzsébethídon túli részére pedig, ahol ez a világvárosias jelleg megszűnik, ritkábban megyünk. Itt már alig akadnak céltalanul ődöngők. Régi házakon, kicsi boltokon akad meg a szemünk más világ ez. * Ha felidézzük az egész i —86-os számig terjedő utca múltját, megismerjük házainak, műemlékeinek történetét, megértjük kettéosztottságát, de sok más érdekes városfejlődési mozzanat is megvilágosodik előttünk. Egy évtizeddel a törökök kiűzése után (1696-ban) kezdte el Pest Tanácsa errefelé az üres telkek eladását, s a 18. század derekán fejezte be. Fellendültek az építkezések. Akkoriban kapta a Váci utca északi része a nevét (az ezen a végén 1789-ig állt Váci kapuról). A telkeket eleinte csak számozták, s az új házakat tulajdonosaik nevén ismerték. Sőtér alispán háza a Váci és a Régiposta utca (akkor Rondella köz) sarka táján már 1707-ben gazdája nevén szerepelt. Még vagy kétszáz évig megmaradt ez a szokás. Az első névjegyzékek szerint az utca lakói tűgyártótól sebészig, bábostól gombkötőig, irhástól tisztviselőig sokféle foglalkozású polgárok voltak. A Váci utca fontosságát az is növelte, hogy a Türr István (akkor Kishíd) utca tengelyében épített (csak a Duna befagyásának idejére felszedett) hajóhíd a Váci utcába vezette az átjövő budaiakat is. Az utca felső szakaszának nevezetessége a Vastuskó volt. Ez egy fatörzs, amelybe a vándorló mesterlegények arra jártukban vasszöget vertek, míg a szögfejek be nem lepték. Ma is megnézhetjük, a Kiscelli Múzeumban őrzik. A 18. század vége felé a Hét Választófejedelemhez cégérezett fogadó már virágkorát élte (9. sz.) József császár is itt szállt meg. Gvadányi József a fogadó híres dísztermében tartott báli estéknek egyikét verselte meg: A vacsoránál pompás a teríték, csillog a sok ezüst, változatos a hosszú ételsor... A század utazói közül Lehmann és Arndt is dicsérték. Működött már a Kristóf patika — nevét a kis tér ma is viseli. Fényes boltok egész sora nyílt meg. A mai Tudományegyetem bölcsészkari épülete táján az útvonalnak a Városházáról elnevezett szakasza térré szélesedett. A szép, régi Városháza építését Pauer építőmester 1702-ben kezdte meg. Viselte Mayerhojfer András kezenyomát, majd a város növekedésével második, harmadik emeletet húztak rá (Kasselik Ferenc, Hild József). Végső alakja korinthuszi oszlopaival, középütt felnyúló tornyával és ennek két oldalán álló szobraival megkapó látvány volt. Csak fényképében gyönyörködhetünk a néhai térrel szembeni aluljáróban — a városrendezés során le kellett bontani. A Városház térre szabad kilátás nyílt A Váci az Eskü tér (ma Szabadsajtó út) felöl A kép baloldalán az egykori Városház tér. 1890 körül Tahin Gyula felvételei