Budapest, 1978. (16. évfolyam)

7. szám július - Vöő Imre: Szigetszentmiklós falumúzeuma

Női blúz (XIX. sz.) Szigetszentmiklós nagyközség a Csepelszigeten, a főváros közelében, majd 20 ooo lakossal. A falu Árpád-kori település, első oklevélben történő említése IV. Béla királyunk 1264. október 14-én keltezett csúti adománylevelében szerepel. A falu 14 évvel ezelőtt emlékezett meg ünnepélyes deretek közt 700 éves fennállásáról. Az 1961-ben alakult Honismereti Szakkör a jubileumra összegyűjtötte a falu múltjának emlékeit. A gyűjtés azóta is folyik. Egy éve nyílott meg a Helytörténeti Gyűjtemény (falumúzeum) három teremből álló kiállításával. Szigetszentmiklós határa régészeti kincsesbánya, az elmúlt években a Nemzeti Múzeum munkatársai több alkalommal végeztek ásatást ezen a vidéken. Ahogy a látogató belép a múzeumba, a sóderbányából előkerült őskori állatok: ősbölény, mammut, gyapjasorrszarvú csontjai mellett megkövesedett fadarabokat, tengeri kagylókat, csigák vázait láthatja. Az emberi kultúra nyomai mintegy 6 ezer évre vezethetők vissza a Csepel-szigeten. Bizonyítják ezt a kő-, réz-, bronz- és vaskor embereinek előkerült emlékei: kőbalták, kőpengék, csont-és bronzszerszámok, díszek, halotti urnák, agyagbögrék, őrlőkövek. A római uralom is nyomot hagyott itt. Római kövek kerültek elő az elbontott református templom falából, római pénzek a falu területéről. A határban legutóbb kelta település maradványait forgatta ki az árokásó gép. 1954-ben kerültek a Nemzeti Múzeumba az itt feltárt avar temető leletei. A honfoglalás korából a legtöbb lelet a falu mai köztemetőjének a környékéről kerül elő annak bizonyítékául, hogy az első Szentmiklós falu a X —XI. században ezen a részen terülhe-Festett sirkő (1878) Konyhai eszközök Cifraszűr (XIX. sz.)