Budapest, 1978. (16. évfolyam)

1. szám január - Dr. Bada Gyula: Túlzsúfolt főváros - kiüresedő Alföld

Helytörténeti munka az I kerületben A budapesti I. kerületi Helytörténeti és Honismereti Munkabizottság a Hazafias Népfront keretében működik. Jelenlegi vezetője Pereházi Károly a FIMŰV Műemléki osztályának vezetője. Munkánk a Vár, a Krisztinaváros és a Tabán területén, a Víziváros déli, a Naphegy nyugati és a Gellérthegy északi részén folyik. Különleges, egyben nehéz helyzetben vagyunk. Területünket földrajzilag, biológiailag, történetileg — ez vonatkozik a munkásmozgalom történetére is —, művészeti és műemléki szempontból egyaránt már a legapróbb részletekig felkutatták, értékelték. A kerület lakosságának tekintélyes része azonban állandóan cserélődik, az összetétel változik. Mi tehát feladatunknak tekintjük az elveszett, elszórt adalékok összegyűjtését és a lehetőség szerinti publikálását. Nem áll módunkban, hogy nagy, látványos eredményeket mutassunk fel, ezért minden kis produktumot megbecsülünk. Helytörténeti Bizottságunk jogelődje, a Tabáni Bizottság 1958-ban alakult, azzal a céllal, hogy 1960. szeptember 5-re, a tabáni tűzvész 150. évfordulójára ünnepségsorozatot készítsen elő. Ennek eredményeképpen került a Gellérthegy támfalába a tűzvészre emlékeztető tábla. E bizottság munkálkodásának köszönhető az „Aranyszarvas" vendéglő megnyitása is a Szarvas-házban. Az évfordulóra képzőművészeti kiállítást is rendeztek. A kerület alaposabb megismertetésére irányuló munka igen jelentős állomása volt a Várborátok Körének megalakulása. Létrejötte érdekében dr. Földmár György tanácstagunk végezte a legtöbb szervező munkát. A legszebb eredménynek a Tárnok utcai Patika Múzeumot tekintjük, melyet szintén kerületünk egyik tanácstagjának, dr. Andriska Józsefnek a részvételével alakítottak ki. Helyismereti munka volt a Budai Várbarlang megnyitása 1961-ben. Ez a Várhegynek nemcsak a geológiáját ismertette meg közel húszezer látogatóval, hanem történelmi emlékeket is, a XIII. századtól napjainkig. Különösen érdekesek a török hódoltság és a második világháború maradványai. Részt vettünk a „Fekete — Fehér — Igen — Nem" televíziós vetélkedőben. 32 Az előkészítő munka folyamán iskolákat, üzemeket vontunk a honismeret zászlai alá, s jelentős eredménynek könyveltük el az akkor felkutatott adatok gyűjteményes kiadását: a Várkerület című kötetet. (Sok év távlatából visszatekintve, a szerkesztés hagyott maga után kívánni valókat.) Ugyanezzel a címmel jelenik meg évente két alkalommal a Hazafias Népfront és az I. kerületi Tanács híradója, melyet részben a Helytörténeti Bizottság kollektívája szerkeszt. A Budapest centenáriumára kiírt „100 év — 100 kép" fotópályázaton is részt vettünk, ennek kiállítási anyagát ma is őrizzük. A Műcsarnokkal közösen kiállítást rendeztünk ,,A Várkerületről készült képzőművészeti alkotások"-ból. Jelenleg A Várkerület jelesei című kis kiadványon dolgozunk, mely kerületünk nagyjainak rövid életrajzát és helyi vonatkozású tevékenységét tartalmazza majd. A múlt esztendőben tettük meg az első lépést „A Várkerület Helytörténeti Gyűjteménye" létrehozására. A „Várkerület" 1977. áprilisi számában az abbi felhívást tettük közzé: „Kerületünk írásos és tárgyi emlékeinek gyűjtésére és megőrzésére a Hazafias Népfront Helytörténeti és Honismereti Munkabizottsága mozgalmat indít. A gyűjteménybe padlásokon, szekrényekben, fiókok mélyén rejtőző, pusztulásra ítélt tárgyakat, nyomtatványokat, iratokat, képeket, természetrajzi gyűjteményeket, üzemi kiadványokat stb. várunk. Az átadásra szánt emlékanyag Írásban (Hazafias Népfront I. Kerületi Bizottsága 1011 Budapest, Bem rakpart 6. sz.) vagy telefonon (353-113) jelenthető be. A gyűjteménynek szánt ajándékot a bejelentés után meghatalmazott • megbízott veszi át. Az átadott emlékeket az ajándékozó nevének feltüntetésével a Várkerület h

jsóbjain folyamatosan közöljük." így zajlik munkánk, melybe időnként általános és középiskolai szakkörök, üzemi kollektívák is besegítenek. A nagy türelmei, kitartást kívánó, szinte sziszifus-^ tevékenység hajtóereje az az igény, hogy környékünket, lakó- és munkahelyünket minél alaposabban megismerjük, minél mélyebbre hatolhassunk a gyökerekhez — hogy jobban megérthessük korunkat is. Horváth Gábor A tabáni Szarvas-haz kapuja 1910-es fénykép a tabáni „Mély pince kiskocsmáról" A Tárnok utcai Patika Múzeum (A szerző felvételei és reprodukciója)