Budapest, 1978. (16. évfolyam)

7. szám július - Tamás Ervin: Jászberény

nemzeti múltunk egyik tündöklő korszakát s annak halálában is nagy hősét idézi népünk emlékezetébe." A múzeum másik érdekes és jellegzetes tárgya a XVIII. században készült privilégiális láda, amelyben a jászkunok az adókat és a kiváltságleveleket őrizték. A másfél mázsa súlyú láda lakatos-remekmű. Három kulccsal nyitható. A 12 zárnyelvet működtető kulcsok valamikor a kis- és a nagykun, valamint a jász kapitány zsebében lapulhattak. Tóth János, a múzeumigazgató nem jász, a közeli Túrán született. Az egyetemen néprajzot tanult, akkor kezdett érdeklődni a Jászság iránt, majd évekkel később idetelepült. — A Jászság sajátos gazdasági és történeti fejlődése vonzott, hiszen ez befolyásolta-alakítotca e vidék lakosságának gondolkodását, életvitelét. A betelepülésük óta kiváltságokat élvező jászokat érzékenyen érintette XVIII. század eleji időleges „eladottsági állapotuk", saját erőből vásárolták vissza függetlenségüket, kiváltságaikat — a redempció után azonban a korábbinál is fokozottabban erősödött tudatukban megkülönböztetett helyzetük. Önkormányzati szervezetük központjában, Jászberényben még erőteljesebben hatottak az évszázados hagyományok. Ezek szándékos és tudatos ébren tartása, a történelmi tudat ápolása határozta meg e város közgondolkodását. A jász „öntudat" hangsúlyozása, a „redemptus jász" életérzés eltúlzott táplálása túlhaladott magatartásformákat is konzervált, s különösen e század folyamán gyakran vált az előrehaladás gátlójává, amikor ennek gazdasági alapjai már fölbomlóban voltak. A századforduló utáni évtizedek ugyanis megkurtították a vagyont, csak a történelmi öntudat maradt csorbítatlan. Amíg a redempc'ó idején Jászberény nagy kiterledésű határa mindössze 770 család kezében volt, addig 1935-ben már a 48 ezer holdnyi területen csaknem 9 ezer tulajdonos osztozkodott. — Ezen a vidéken a szemlélet sok tekintetben demokratikusabb volt, mint az ország más területein, de persze a vagyoni tagozódás itt is kialakította az osztályokat — folytatja fejtegetését a múzeum igazgatója. — Sokszínű a jászberényi kép: gyűjteményünket az egyik polgármester alapította több mint száz esztendeje, ugyanakkor egy másik városatya kézzel-lábbal tiltakozott a vasútvonal ellen, hiszen az a birtokos-érdekeket sértette volna . .. Akadt polgármestfer, aki szegényebb gimnáziumi diákoknak alapítványt létesített, s akadt, aki inkább gátolta, mintsem segítette Jászberény fejlődését. — Joggo/ éri a vád a jászokat, miszerint maradi nép? — Óvatos inkább. A történelem sokszor az orrára koppintott. Zárt világ volt itt. És a zártság nem kedvez a haladó gondolatnak. Ennek ellenére a munkásmozgalom olyan nagyjai nőttek ezen a földön, mint Háy Mihály, Reiner Béla, Lévai Oszkár... A másik oldal: Jászt erény előkelősége, élen Apponyi gróffal, igyekezett gondoskodni róla, hogy a gróf 1933-ban bekövetkezett halála után „méltó" utódok kerül-Csigó László felvételei A Lehel vezér tér A Zagyva-part Park a Varjai utcában