Budapest, 1978. (16. évfolyam)

7. szám július - A címlapon: Margitszigeti részlet. Tokaji András felvétele

Könyves Kálmán körút felé tekintünk, a Népliget mentén láthatjuk a résfalakkal határolt, nyílt munkagödröket. Kéreg alatti megoldásban készült itt a metró alagút. A vonal a Határ úti állomásig előbb a Népliget oldalán, majd a MÁV-híd pillérei között halad el, utána az Üllői út IX. kerületi oldalán fut. A Határ úti állomás az Üllői út kőbányai oldalán lesz. Az állomás után egy monolit vasbeton szerkezetű, folyamatosan emelkedő alagúton, majd nyitott, U-alakú folyosón vezet a metró útja a felszínre. Itt a korábbi erdő területén át halad majd a vonal a tervezett végállomásig, a MÁV Kőbánya—Kispest állomásáig. 350 méteres felüljáró A Határ úti állomás úgynevezett másfeles mélységben epül. Ez annyit jelent, hogy a metróállomás fölött helyezkedik el a gyalogos aluljáró csarnok. A mélység öt-hat méter. Ehhez csatlakozik a kispesti vonalhoszszabbítás külön szintű épülete. Ez is elkészül 1980-ra, s így a már elkészült Határ úti állomáson ilyen nagyarányú közmű-kiváltásokkal összefüggő munkákat nem végeznek. A csomópontban villamos-végállomás is lesz. Az Ady Endre úton és a Vörös Hadsereg útján, valamint a jelenlegi villamosvégállomás helyén autóbusz-pályaudvart alakítanak ki. A repülőtérre vezető útvonal gyorsítása érdekében 350 méter hosszú, kétszer egysávos felüljárót terveznek, amely az Üllői út és a Ferihegyi út összeköttetését szolgálja. A Határ úti állomás, ahol már azóta megkezdődött az első technológiai szerelés, háromvágányos, kétperonos lesz. Az állomáshoz 1200 négyzetméter alapterületű aluljáró-folyosó csatlakozik, ahonnan megközelíthetők lesznek a villamos- és az autóbusz-végállomások. Az aluljáróban dohányboltot és hírlapüzletet nyitnak, a felszíni végállomáson pedig kereskedelmi pavilonokat építenek. A műszaki érdekességek sorába tartozik, hogy a kéreg alatti állomás 550 méter hosszú, 36 méter széles. Ehhez a munkához 35 000 köbméter betont és 34 000 mázsa vasat használtak fel. Lehorgonyzott betonhajó A végrehajtó bizottsági szemle második állomása a Fradi-pálya melletti útkereszteződés, a Könyves Kálmán körút—Üllői úti csomópont. Itt 2800 négyzetméteres aluljáró-rendszert alakítanak ki a 325 méter hosszú metróállomás felett. Tizenegy pilléren nyugvó, kétszer két nyomsávos közúti felüljáró íveli majd át a Könyves Kálmán körutat. Azért döntöttek így — magyarázza dr. Nagy Ervin, a Fővárosi Tanács Közlekedési Főigazgatóságának helyettes vezetője —, hogy ne kelljen áthelyezni a villamossíneket, és a Kálvin tértől nyílegyenes legyen az Üllői út. A Népliget sarkánál levő építkezésen 2 különleges feladatokat: kellett a Hídépítő Vállalat szakembereinek megoldaniuk. Szendrei Gábor építésvezető elmondta, hogy a metróállomás ebben a pillanatban olyan, mint egy lehorgonyzott betonhajó. A magas talajvízszint miatt különleges technológiával, 23 méteres acélsodronyokkal kellett rögzíteni az építkezés idejére az oldalfalakat, hogy a víznyomás be ne omlassza őket. Most már elkészült a födém, így hamarosan elvághatják a feszítő kábeleket. Kívül-belül különleges műanyag fóliával szigetelik a teljes vasbetondobozt. — Ha sikerül jól összpontosítani az erőket, — állapítja meg Giltner Andor, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese — december végére részlegesen megindulhat a forgalom az Üllői úton. Evek óta arra törekszünk — folytatja —, hogy ne várjunk ünnepélyes átadásokra a teljes befejezéssel, amit lehet és amint lehet, a lakosság rendelkezésére bocsássunk. Ezt megértéssel, s úgy érzem, mindinkább természetes igénnyel fogadják a főváros lakói. A Népliget sarkáról nézve, már most is impozáns látvány az Üllői útból kiemelkedő felüljáróív. Budapest egyik legszebb csomópontja lesz itt. Átadás: 1980 nyarán Terelőutakon, a várost megkerülve, szántóföldek között vezet, az út a XX. kerület határában épülő dél-pesti kórházhoz. Mindenki számára megnyugtató látni, hogy a tervezett nagy, gyógyító kombinátnak valamennyi épülete áll már. Elkészültek az utak, a közművek, állnak a kerítések. Egymás után fordulnak be az anyagokat szállító teherautók. Szerelők dolgoznak a kazánházban, az építők kívül-belül „öltöztetik" a vasbetonfalakat. Az úgynevezett hotelszárnyban, ahol a betegszobák találhatók, a válaszfalakat helyezik el, kívülről pedig A Pöttyös utcai metró megálló építése világossárga műkővel borítják be az épületet. Ebben a régóta várt, 800 ágyas kórházban, belgyógyászati, sebészeti, szülészeti osztályon kívül gyermek- és csecsemőrészleg, idegosztály, urológia, orr-fül-gégészet és szemészet is lesz. Külön épületben helyezik el a betegfelvételi irodát, a központi intenzív osztályt és a központi vérellátót. A műtőblokkot folyosó köti össze a betegszobákkal. A diagnosztikai épületben kap majd helyet a nagy gyógyszertár is. A kórház területén 252 személyes nővérszálló is létesül. — Ha ilyen ütemben halad a munka — mondja Farkasinszky Lajos elnökhelyettes —, akkor a megállapodás szerinti határidőre, 1980 augusztusára már fogadhat betegeket a kórház. Ehhez azonban még nagyon sok erőfeszítésre van szükség. Az itt dolgozó több mint 20 vállalat szocialista együttműködési szerződése azzal biztat, hogy nagyobb fennakadás már nem lesz. S abban is reménykedünk, de ezt ma még kimondani sem nagyon merjük, hogy néhány hónappal előbbre hozhatjuk a befejezést. De addig még sok feladattal kell megbirkóznunk. Itt van például a diagnosztikai épület, ahol a falakra több tízezer négyzetméter színes csempét kell felszerelni. A kórház enélkül nem kórház. A higiéniai előírások szerint nem lehet műanyaggal pótolni a hagyományos csempét. Bízunk abban, hogy a budapesti szakemberek a kommunista szombatokon sok társadalmi munkát végeznek itt. Örülünk a KISZ-esek felajánlásainak is, akik vállalták a kórház környékének parkosítását. A dél-pesti kórház építésének legfőbb gondja, hogy ma már mintegy 400—500 millió forinttal kerül többe ez a létesítmény, mint amikor az építkezést megindító okiratokra rákerült a pecsét. — Most azt fontolgatjuk — mondja dr. Békési László tanácselnök-helyettes —, bár (Tahin Gyula felvételei).