Budapest, 1978. (16. évfolyam)

6. szám június - Telepy Katalin: Az ismeretlen Iványi-Grünwald

Isten kardja. 1890. Magyar Nemzeti Galéria. Petrás István felvételei Az ismeretlen Iványi-Grünwald A Magyar Nemzeti Galériát befogadó Budavári Palota épületében működik a Műtárgymeghatározó Bizottság. Itt kerülnek hétről hétre elbírálásra azok a tárgyak, melyeknek tulajdonosai szakértői véleményt kérnek. Számos, régóta elveszettnek hitt remekmű kerül így elő, de igen sok esetben csak az derül ki, hogy a féltve őrzött, olykor legendásnak hitt „műtárgy" jelentéktelen, értéktelen. A leggyakrabban elhangzó művésznevek egyike itt Iványi-Grünwaldé. Mi az oka ennek ? Iványi-Grünwald Béla a harmincas évek egyik legismertebb magyar festője volt. Soka a vásárolták és máig szeretettel őrzik faluvégi cigánytanyák, virágcsendéletek variációit, amelyeket a művész életének utolsó tíz évében, 1930—40 között, anyagi okokból, szép számmal festett a műkereskedelem számára. Még nagyobb számban kerültek piacra a mester sikerein felbuzduló hamisítók műhelyéből képek, s főként ezek jutottak el azután a kevés pénzű kisemberekhez, akik boldogan őrizték a „híres mester" festményeit. Ez utóbbiakból kerül a legtöbb a bíráló bizottság elé. Ki hinné el Iványi-Grünwald szokványos cigánytémájú képei láttán, hogy alkotójuk a századeleji magyar művészetben ama kevesek közé tartozott, akik mozgékonyan reagáltak a korabeli nemzetközi festői eredményekre, hogy a szecesszió egyik hazai úttörője volt? Ki ismerheti ma már az igazi Iványi-Grünwaldot? Nagysikerű, jelentős alkotásai múzeumok tulajdonában vannak ugyan, vagy neves gyűjtök birtokába kerültek, de a kiállításokon csak néha-néha tűnik fel egy-egy műve. Alkotásainak egy része elpusztult, eltűnt vagy jobb esetben lappang valahol. Pedig az igazi Iványi-Grünwald a Nagybányai Művésztelep egyik alapítótagja, s később az ott működő Szabadiskola tanára, a Kecskeméti Művésztelep szabad művészi elveket megvalósító vezetője egész sor remekmű életrehívója volt. Életútja — kortársaihoz hasonlóan — a pesti, müncheni akadémiák elvégzése után Párisba vezeti (csakúgy, mint Ferenczyt, Ripplt, Csókot), s a közismert Júlia Akadémián nyílik fel szeme a gyöngyházas szürke, finom árnyalatok befogadására. Felkészülésének ideje 1896 nyarán fejeződött be, amikor 29 évesen Nagybányára került, s Hollósyval a művészettörténetünkben olyannyira fontos Nagybányai Művésztelepet alapította. Előzőleg is kerültek nagysikerű, jelentős képei a közönség elé, így a francia mester, Bastien Lepage halvány színvilágának igézetében az Isten kardja vagy az Ave Maria. Majd a belső térben megfigyelt fényeffektusok indítják nagyméretű kompozíciók előadására. Ennek bizonyítéka a Nihilisták sorsot húznak, mely 24