Budapest, 1978. (16. évfolyam)

5. szám május - Sz. Koroknay Éva: Kisplasztikái kiállítás a Szépművészeti Múzeumban

A példákat azonban még bőven sorolhat­nánk, mielőtt megemlítenénk a nagyméretű művészeti alkotásokat megelőző modelleket, az ugyancsak a kisplasztika tárgykörébe tar­tozó ún. bozettókat, amelyeket a művész gipszből, agyagból és nem ritkán viaszból készített. A kisplasztika szeretetének Magyarorszá­gon erős hagyományai vannak. A XIX. szá­zadi, tudatosan kialakított gyűjteményekben jelentős alkotásokat őriztek ebből a műfajból: különösen a Fehérváry, Ferenczy és a Mar­czibányi gyűjteményben. A gyökerek azon­ban sokkal mélyebbre, lényegében a magyar­országi műgyűjtés kezdeteire nyúlnak visz­sza. Mátyás királytól kezdve valamennyi jelentős főúri gyűjtemény tartalmazott kis­plasztikái alkotásokat. A XVI—XVII. szá­zadban az éremgyűjtemények gazdagságával csak az ötvösműveké veheti fel a versenyt. Köztudott, hogy a magyarországi főúri gyűjtemények nagy része Bécsbe került a magyar királyi, illetve császári gyűjtemény-Madonna a gyermekkel és Keresztelő Janossal, korall. XVII. század. Iparművészeti Múzeum be. Az egykorú leltárakból azonban meg­győződhetünk arról, hogy e gyűjtemények­ben nagy számban szerepeltek kisplasztikák vagy hasonló jellegű alkotások. A Bécsbe került műtárgyaknak — bár csak elenyésző részük tért vissza magyarországi gyűjtemé­nyekbe — az azonosítása nehéz, legtöbbször lehetetlen feladat. Különös szerencse folytán azonosítani Madonna a gyermekkel, elefántcsont Franciaország, XVI. század. Iparművészeti Múzeum Frans van Loo: Szent András, puszpángfa, XVI. század első fele. Szépművészeti Múzeum Giovanni da Bologna követője: Ugró oroszlán, bronz. Firenze, a XVII. század eleje. Szépművészeti Múzeum

Next

/
Thumbnails
Contents