Budapest, 1978. (16. évfolyam)

5. szám május - Tamás Ervin: Hatvan

UWBÜIUIZIILOPO ORSZÁG Tamás Ertiiri HUT unni Hányszor faggatjuk önmagunkat, kérdezgetjük a tervezőket, jósoltatjuk a prognosztikával foglalkozókat: mi lesz 2000-ben! Látványos ez a kerek szám, hivalkodó, hiszen ezredfordulót jelöl. Ám akkorára új generáció nő majd föl az új viszonyok közé. A mostani óvodások és általános iskolások lesznek aktív munkásai, alakítói holnapi életkörülményeinknek. Ezért nem közömbös, hogyan gondolkodnak ők manapság városról, tervezésről . . . Mert nehogy azt higgyük, hogy hiába is kérdeznénk őket! Hatvant bemutatva kisdiákok kezdjék az ismertetőt, a város l-es számú általános iskolájának Vlll/c. osztályos tanulói. Mit tud városáról Kántor Katalin? „Hatvan Heves megye harmadik városa. A lakosok száma: 25 ezer. A város neve nem onnan származik, hogy hatvan kilométerre van Budapesttől, hanem onnan, hogy amikor honfoglaló őseink ideérkeztek, megszólalt egyikük: »Építsünk várost ott, ahol az a hát van!« Az évek múltán elmaradt az ékezet, így lett Hatvan." (Kati ügyes etimológiai fejtegetésének azért ne higgyünk!) Nagy Ági úgy véli, hogy a város egy Hatvany nevű bárótól kapta nevét. Nos, ez sem felel meg a valóságnak. Viszont Kovács Judit jó úton jár, amikor azt állítja, hogy a leghihetőbb változat az, miszerint Hatvan egy honfoglaló vezér neve volt. Mielőtt tovább mennénk, érdemes megemlíteni, amiről ugyan később szót ejtünk — a gyerekek téves névmagyarázatait nem tudatlanságuk okozza, hiszen a tudósok maguk is sokszor vizsgálták-vitatták: honnan ered a város neve. Mit tennének a diákok, ha egy napig a város vezetői lennének? Vágyaik — helyesebben: elképzelt intézkedéseik — nem mesebeliek. Szeliczky Csilla új tornatermet építene iskolájának (ebben a tervben sokan társai), a lakótelepeken több játszóteret létesítene, s megszüntetné „teljes egészében" az Aranyfácánt, ezt a viharvert éttermet, amelyik főként estidőben, kocsmává vedlik. Kibővítené a szabadtéri színpadot, és fölhúzná az új művelődési ház falait. Erdélyi Eszter „különös" tanácselnök lenne, ugyanis újjászervezné iskoláját, s a bizonyítványba év végén csak azt íratná be, hogy „megfelelt", „jól megfelelt", és „nem felelt meg" ... Bényei Zsolt bátran bírál: „Csak egy nyilvános W. C. van, piszkos, szemetes, kisvárosias a bazársor, a problémákat lassan oldják meg, piszkos a Zagyva, negyvenen vannak egy osztályban, irtják a Kastélykertet, csúnya az állomás épülete, a víztorony ..." ő uszodát építene, stadiont, korszerű iskolát és áruházat a bazársor helyére. A kastélyból múzeumot csináltatna — ezzel sincs egyedül — szebb hidat rendelne a Zagyvára. „ ... és még sok minden mást is tennék, de kevés egy nap mindenre." A gyerekek általában szeretik Hatvant, indokuk is nagyjából egyforma: itt születtek. Dicsérik kisvárosi hangulatát, örülnek annak, hogy közel van a Mátrához és Budapesthez. Egyet -A Horváth Mihály út