Budapest, 1978. (16. évfolyam)

4. szám április - Sípos Gyula: Mezőgazdaság a nagyvárosban

Az Óbuda Tsz békásmegyeri üvegház-faluja (Siklós Péter felvételei) melés alapja, a kert, a szőlő­gyümölcs művelési ág területe. A föld tulajdonviszonyaiban is nagy változásoknak lehettünk tanúi. A felszabadulás előtt Bu­dapest és perernközségei mint­egy 44 000 ha termőterületének több mint harmadán mindössze 12 tulajdonos osztozkodott, a többezer kis- és középparaszt­nak viszont csak 32% jutott a termőterületből. A fővárosban a földreform során 6000 ha területet, osztottak fel 5597 dolgozó paraszt között. Erdőgazdálkodás A főváros területének mint­egy 8%-át borítja erdő, ennek megoszlása azonban a pesti és a budai oldal között igen arány­talan, ugyanis a pesti oldal terü­letének mindössze 5,3%-át fedi erdő, a budai oldal területének 13,6%-ával szemben. Ezen aránytalanság feloldására, a kör­nyezeti ártalmak hatásának csökkentése érdekében, első­sorban a kopár pesti oldalon kell erdőtelepítést végezni. Ezt célozza a Fővárosi Tanács Végre­hajtó Bizottsága által néhány évvel ezelőtt jóváhagyott Buda­pest és környéke zöldövezeti programterve, mely az ezred­fordulóig közel 3000 hektáros erdőtelepítést irányoz elő. A Pilisi Állami Parkerdőgazdaság Budapesti Erdészete az 5. öt­éves terv időszakában 1000 ha erdő telepítését végzi el. A Fő­városi Tanács az erdőtelepítési övezetben levő egyéni tulajdonú területek kisajátításával segíti a fővárosi erdőtelepítések meg­valósítását. A zöldterület növelését célzó erdőtelepítések mellett a Buda­pesti Erdészet végzi folyamato­san a meglevő erdők feltárását is. Ennek eredményeként jelen­leg mintegy 135 km sétaút, 56 db tűzrakóhely, 4—4 db erdei tornapálya, illetve erdei sport­pálya, 7 db erdei játszótér, mint­egy 1000 db kihelyezett pad szolgálja a fővárosi, elsősorban a budai erdőket felkereső ki­rándulók igényeit. A XXII. kerületben, Buda­tétényben van a Kertészeti Ku­tatóintézet gazdasága, ahol nö­vényélettani, fejlődéstani stb. vizsgálatokat, kísérleteket vé­geznek. A Kertészeti Egyetem tangazdasága és kísérleti üzeme a XX. kerületben Soroksáron működik. Elsődleges feladata a kertészeti szakemberképzéshez biztosítani a fejlett termelési módok bemutatását. Nagyüzemi mezőgazdasági termelés A fővárosban a mezőgazda­sági termelőszövetkezeti moz­galom 1948-ban kezdett kibon­takozni. Ez időben lépett szö­vetkezetbe a földhöz juttatott dolgozó parasztok egy része, s alakította meg elsők között Soroksáron a Vörös Október, Rákoskeresztúron a Gerő Ernő termelőszövetkezetet. A szö­vetkezeti szervezés kezdeti idő­szaka után, 1950-ben már 11 szövetkezet (1555 ha területen, 494 taggal) és 23 alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti cso­port (3113 ha területen 1223 taggal) működött a fővárosban. Közös vagyonuk alig haladta meg a 2,8 millió Ft értéket, kis területen gazdálkodtak, terme­lési volumenük sem volt jelen­tős. Nem voltak könnyűek az első lépések. Meg kellett küzdeni a visszahúzó kisüzemi szemlélet­tel; a termelőeszközök elavult­sága, a területek szétszórtsága is nehezítője volt a nagyüzemi gazdálkodás kialakításának. 1951-től az Állami Gépállomás segí­tette a gépi munkák elvégzését; földrendezés útján nagyüzemi táblákat alakítottak ki; terme­lőeszköz-ellátásukhoz hosszú­lejáratú hiteleket kaptak. Évről évre szervezetileg, gazdaságilag erősödtek, helytálltak a szövet­kezeti gondolat védelmében az ellenforradalom idején. A 22 szövetkezet közül mindössze hatnak a tagsága döntött a fel­oszlás mellett. Néhány hónapon belül öt termelőszövetkezet ha­tározta el újjáalakulását, bár kisebb területen. A szövetke­zetből kilépettek száma azon­ban megközelítette a 800 főt, az össztagság mintegy 40%-át, ami átmenetileg visszavetette a szövetkezeti mozgalom fejlődé­sét. Ennek ellenére a mezőgaz­daság szocialista átszervezése fő­városunkban is befejeződött 1960—61-re. Ennek eredménye­ként 25 szövetkezet gazdálko­dott 3516 taggal 8291 ha terüle­ten, ami a fővárosban a nagy­üzemileg művelhető terület 90,1 %-át jelentette. Szükségessé vált termelés-fejlesztési irányuk meghatározása. A termőterület csökkenő tendenciája ellenére alapvető céljuk; a városi lakos­ság friss áru — zöldség-gyümölcs. 77

Next

/
Thumbnails
Contents