Budapest, 1977. (15. évfolyam)
2. szám február - Prof. Bókay Árpád: Milyen volt az 1860-as évek Pestje ?
Prof. Bókay Árpád (1856-1919) Milyen volt az 1860-as évek Pestje? III. A Duna-partnál forduljunk be a Vaskalap utczába (ma Irányi utcza), s a Haltéren1 pénteken és kedden kirakott halakat megcsodálva, menjünk haza a Zrínyiházba (a mai Astoria Szálló helyén), hogy onnan másfelé kalandozva, tovább ismerkedjünk a várossal. Sok már úgy sincs hátra. A Kerepesi úton (ma Rákóczi út) a város úgyszólván csak a Rókusig terjedt. Elején mindjárt a Nemzeti Színház egyszerű, de kedves épülete. Építése történetét Vas Gereben „Egy alispán" czímű regényében írta meg. Olvassátok el. Érdemes. Emellett van a Griff Szálloda2 , melynek helyére a Pannónia Szálloda épült. Földszintes, parasztszálló hely a Griff, állással az udvar közepén. 1860—62-ben leégett. Nagy veszedelem volt a Nemzeti Színházra ez a borzalmas tűz. Délután, estefelé ütött ki. A lángok ijesztően magasra emelkedtek. Nem is építették fel újra, hanem a helyére a híres Pannóniát emelték, de persze nem a mai terjedelemben, hanem csak az utczai frontját. A Griff mellett volt a Beleznay kert, ebben, közel az utczai fronthoz, a Beleznay kastély, melyet korcsmává degradáltak. Itt uralkodott a híres borász-korcsmáros, Parragh Gábor. Ez volt a helye a színészeknek, s a Petőfi-utánzó, vad íróknak, a Lisznyay3 fajtákból. Az Öt pacsirta utcza földszintes házaira betekintve, s tovább haladva, jött az Ősz utcza (ma Szentkirályi utcza). Ez nekünk nevezetes volt, mert ide járt Papa naponta kétszer, a Pesti Szegénygyermek Kórházba.' Ez az épület (4. sz.) ma is áll. Az első emeleten volt a kórház, a földszinten kis lakások, nagyrészt 1 Haltér: a későbbi Erzsébet-híd pesti hídfőjénél a környék piaccere volt. melyet a híd építésekor megszüntettek. 2 Griff Szálloda: a mai Rákóczi út 5. alatt állt, ahol ma az ELTE ..Bolyai János" kollégiumát találjuk. :i Lisznyay Kálmán (1823-1863) népies költő, a Petőfi által szervezett Tízek "társaságának tag|a. Tagjai még: Jókai Mór. Tompa Mihály, Pákh Albert. Kerényi Frigyes. Obernyik Károly, Degré Alajos, Berecz Károly. Pálfy Albert, a demokrata és radikális ifjúság írói. 1 A Pesti Szegénygyermek Kórház 1845-ben költözött az ősz (Szentkirályi) utca 4. alatt ma is álló épületbe, s ott működött 1883. szeptember 17-ig, a Gólya (Bókay János) utcai ..Stefánia" Gyermekkórházba való átköltözéséig. kóristákkal és színészekkel, mint lakókkal. Az emeleten, hátul, medicusok laktak, elsősorban szepesiek. A Kis Rókus ma is álló, rozoga épülete volt a Dologház5 , ahol rabok, tolonczok, csirkefogók dolgoztak; többnyire fát vágtak. A Rókus olyan volt, mint most. Ezen túl palánkok, kertek, üres telkek, földszintes házak, részben náddal fedve. A Keleti Vasútnak1 ' nyoma sincsen. A losonczi Vasút a mai Józsefvárosi Pályaudvartól indult, mely ma is ott áll a Köztemető úton7 . A Kerepesi út másik oldalán nevesebb ház nem volt, hacsak nem az öreg Müller Bernát (Kálmán atyja)* gyógytára és háza, a Síp utcza sarkán. Itt lakott az árvíz idején Déryné, a híres színésznő, kinek naplóját olvassátok el. Kevés érdekesebb korrajzot olvastam. Különösen az 1838-as árvíz leírása érdekes benne. A Kerepesi útról nyílott a Nyár utcza, a Gamperl fürdővel9. Idébb volt a Vörös Ökör Szálló1 0 , a Fehér Hattyú1 1 , s a Vigyázóház1 2 . A Deák tér felé haladva, jobb kézen veit a nagyudvaros, kétemeletes Huszár-ház1 3 , melynek helyén építették azt az ocsmány nagy házat, ahol most a Munkapárti Club1 4 van. A Huszár-házon átmenve, a Dohány utczai zsidó templomhoz érünk. A másik oldalon állt a Károly kaszárnya, ma Központi Városháza1 ', de nem a mai kétemeletes állapotában. Idefelé csak istállók voltak, egészen a Károly utczáig1 0 . Mikor iskolába mentünk, megcsapta orrunkatakis istállóablakokon kiáramló lószag. Vasas németek és ulánusok voltak itt az urak. Láttuk őket az iskolaablakokból gyakorlatozni a kaszárnya nagy udva-J Dologház: foglalkoztató, illetve fenyítő intézmény volt a Kerepesi (Rákóczi) út és Vas utca sarkán. 11 A Keleti Vasút vagyis a Keleti pályaudvar építését csak 1881-ben kezdték el. : Köztemető út: a mai Mező imre út. 'Müller Kálmán (1849—1926) belgyógyász, rendkívüli tanár, a Rókus Kórház igazgatója volt. * Gamperl Fürdő: 1826-tól működő fürdő, culajdonosa Gamperl András selyemkereskedő volt. A fürdő fokozatos lebontása után helyén a Continental Szálloda és a Hungária Fürdő épült. 3IJ A Vörös Ökör Szálló a Kerepesi (Rákóczi) út 10. alatt állott, hátsó frontjával a Dohány utcára nézett. Itt volt a szegedi gyorskocsi végállomása. rában. A Károly utcza felé néző házak még nem voltak meg. A Károly kaszárnya gyönyörű épülete azonban a Gránátos Utczában, az Atlas szoborral, kétfejű sassal, változatlanul áll ma is. Az Országút1 7 a Szén téren (Deák tér) végződött. A Váczi úton (ma Vilmos császár út)18 a Bazilikát már kezdik építeni. A Nyugati Vasút indóháza még hiányzik, a bécsi vonatot csak egy kis indóház fogadja be. Két nagy országos vásár volt Pesten, az őszi és a tavaszi. Az előbbi a nagyobb. Már 1—2 héttel a vásár előtt elkezdik összeróni a sátrakat, kalyibákat, fából. A Sóháznál kezdődik a négyes sor, s végig a Mészáros utczán, Széna téren, az Országúton, Váczi úton vonulnak az árukalyibák. Egyféle árus egy helyen. Tolongás, lárma; vidéki, bécsi, prágai stb. kereskedők rakodnak ki, de pesti firmák is kiköltöznek ide boltjaikból, az utczára. Rendesen esik az eső — majdnem szabály volt —, lucskos minden, de azért vásárol mindenki. Ősszel a télre, tavasszal a nyárra szükséges holmikat. Falusiak persze a fő publikum. A mieink a télre szükséges száraz veteményt, konyhának valót szerzik be. A falusiak előttünk, az ablakunk alatt veszik a téli csizmát. Nem messze innen a kocsigyártók székelnek, kitolt kocsikkal, bricskákkal. A Deák tér felé vannak az írószeresek, a mézeskalácsosok és játékosok. Itt tolongunk mi is, hogy két tízesünket (20 krajezár) elköltsük. Rendesen egy 10 krajezáros notizkönyv, egy srófplajbász minden, amit vettünk. Budára ritkán jutottunk el. 11 A Fehér Hattyú Fogado a Beleznay keretei szemben, a mai Rákóczi út 4. sz. ház helyén állt. 12 Vigyázó-ház: a mai Tanács körút 1. alatti telken állt. la Huszár-ház: a mai Tanács körút 3 a helyén álló ház elnevezése volt. 14 Munkapárti Club: az 1910-ben alakul t országgyűlési párt klubja. A párt vezére Tisza István volt. 15 Központi Városháza: ma a Fővárosi Tanács épülete. 1,1 Károly utcza: a mai Bárczy István utca. 17 Országút: mai neve részben Tanács körút, részben Múzeum körút. 18 Vilmos császár út: ma Bajcsy-Zsilinszky út. A Nemzeti Színház 1851-ben (Alt Rudolf metszete) ió
