Budapest, 1977. (15. évfolyam)

2. szám február - Weress Kálmán: Három agglomerációs településről

Budakeszi Solymár FORUM Weress Kálmán Három agglomerációs településről Budapest szabad, beépítetlen területeinek csökkenésével egyidejűleg jelentkezik az agglomeráció távlati fejlesztésének égető kérdése. A budai hegyek koszorúja ideális pihenőhelyül szolgál, és már nem jelent választóvonalat a másik oldalon fekvő települések: Budakeszi, Nagykovácsi, Solymár, valamint a főváros között. A települések közötti egyre szorosabb kapcsolat elindított egy új városiasodási folyamatot. A fejlesztési terv, a budapesti agglomeráció rendezési terve már számolt e folyamattal. A Duna jobb partján fekvő budapesti kerületek fejlesztéséről nem lehet Solymár, Nagykovácsi és Budakeszi figyelembevétele nélkül tárgyalni. A középfokú ellátás hiánya A budapesti agglomeráció44települését a tervezés kezdeti stádiumában 9 településcsoportra osztották. Az első elképzelések szerint Budakeszi, Solymár és Nagykovácsi egy településcsoportot alkotott. Közös településcsoport-központjuk Budakeszi lett volna. A tervkészítés során azonban bebizonyosodott: a domborzati viszonyok és a közlekedési adottságok nem teszik lehetővé, hogy e három község középfokú igényeit közös központban elégítsék ki. E települések a kölcsönös összetartó funkciók hiánya miatt sokkal előbb kapcsolatot teremtenek más településekkel, mint egymással. (Budakeszi megtartja településcsoport-központ szerepét — de inkább Páty, Budajenő, Telki viszonylatában.) A községek népességének száma az alábbiak szerint alakult: 1900 1949 1960 1973 Budakeszi 4215 6 090 Solymár 2344 3 153 Nagykovácsi 2012 1 904 9 188 10 800 3 641 4 300 2 409 2 750 Összesen: 8571 11 147 15 238 17 850 Jelmagyarázat y//M//. Agglomerációs településcsoport /////a

hatara —•— Budapest közigazgatási határa Községhatár • !• i Vasútvonal = Főközlekedési út ^ Útszűkület — Meredek útszakasz - Tervezett autóbuszvonal 5 Lakóterület Üdülőterület I Iparterület 3 Erdős,hegyes terület A számok tanúsága szerint 1973-ban 17 850 állandó lakos élt e községekben (azóta már ennél is több!). A növekedés üteme évről évre gyorsul. Mivel a községek egyedileg nem rendelkeznek a középfokú intézmények üzemeltetéséhez szükséges népességszámmal, ezért célszerű lenne ezeket az intézményeket a településcsoport-központban megvalósítani, itt elsősorban magasabbfokú egészségügyi, oktatási, kulturális és kereskedelmi jellegű intézményekre gondolunk. Ez annál inkább indokolt, mivel a városkörnyéki települé-28