Budapest, 1977. (15. évfolyam)

2. szám február - Földes Tamás: Tűzoltó-krónika

Égő műanyagbála oltása — Tűzoltáshoz szeretne kintenni ? Vagy itt, a parancsnokságon beszélgessünk? Való igaz: ha egy újságíró izgalmas tudósításra készül, sose történik említésre méltó. Amikor viszont nyugodt körülmények közepette akarunk szót váltani, szinte minden esetben percek múlva riasztanak, és indulnunk kell. . . Totzl Károly alezredes, a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság tűzoltási csoportjának vezetője fogadott ezekkel a szavakkal, ö 1950 januárja óta dolgozik a parancsnokságon. Eredeti szakmája vegyésztechnikus. 1953-ban állt a csoport élére. Ma már jószerével kiszámíthatatlan, hány tűzesetnek volt szemtanúja, s hányszor irányította az oltási-mentési munkálatokat. A 24 órás szolgálatok alatt alig volt olyan éjszakája, amelyet végigalhatott. Engem nem vonz a pusztitó tűz félelmetes látványa. Maradunk a Szántó Kovács János utcai parancsnokságon, itt idézzük fel egy évszázad krónikáját. S ha mégis úgy adódik, Totzl Károly mellé ülök a parancsnoki kocsiba, és lisztes távolból szemlélem majd, miként birkóznak emberei az alattomos lánggal-f üsttel. De őszintén óhajtom — és ebben mindketten egyetértünk —: erre ne kerüljön sor. Az elmúlt hónapokban az átlagosnál is több drámai eseményhez kellett kivonulniok a tűzoltóknak. Budatétényben gázrobbanás döntött össze egy átadásra váró, épp hogy elkészült általános iskolát; a romok pedagógus-asszonyokat temettek maguk alá. Nem sokkal később halálos baleset történt a metró-síneken. A XI. kerületbe egy lángoló gépkocsi oltásához siettek — de a gépkocsi vezetőjét már nem tudták kimenteni . . . A jelenből — közben írásos anyagokat is böngészve — a régmúltba váltunk át. Száz évnél is többet haladunk vissza az időben: a fővárosi tűzoltóság történetét 1870. január 9. óta jegyzik a krónikások. Akkortájt Pestnek, Budának és Óbudának már csaknem 300 ezer lakója, 6800 lakóépülete és félszáznyi ipartelepe volt. És olykor egész utcasorok váltak a tűz martalékává! A pesti őrség 40 tagú tűzoltócsapata a már említett napon alakult meg. Egy hónappal később, gróf Széchenyi Ödön parancsnoksága alatt, 12 tagú — fizetett — őrség szerveződött melléjük. 1871 végén Budán is megalakult az önkéntes tűzoltóság. A három város egyesülését követően pedig Budapestnek már 200 önkéntes és 68 hivatásos tűzoltója van. A városi tanács a tűzvédelemmel kapcsolatos szabványosítást is napirendre tűzi. Majd megjelenik az a Tűzrendészeti Szabály, amely a megelőző tűzrendészeti és a tűzoltási teendőket tartalmazza. Már a múlt században beszerzik az első gőzfecskendőt és a 30 méteres toló létrákat. 1895-ben elkészül a Kun utcai központi laktanya, amely máig a fővárosi tűzoltóság legjelentősebb bázisa. Immár a 20. századhoz érkezve: 1901-ben újabb gőzfecskendőt és egy 26 méteres, forgatható szerkezetű tolólétrát helyeznek üzembe. A főváros biztonsá-15