Budapest, 1977. (15. évfolyam)

12. szám december - Gál Éva: Az óbudai Zichy-kastély

Mozaik a főváros múltjából A kerékpározás első szabályozása A főváros területének fokozatos beépülésével megnövekedtek a városhatárokon belüli távolságok. A közönség a lovasjármüveknél jóval egyszerűbb és olcsóbb kerékpár használatához folyamodott. Különösen amióta nemcsak a főútvonalakon, hanem a mellékutcákon is egyre jobb burkolatok épültek. A kerékpár-közlekedés többféle rendészeti kérdést vetett fel. Ezeket a főváros 1890-ben szabályozta. A keskeny, illetve lejtős utakon megtiltotta a kerékpározást (ideértve „a rajta ülő egyén által mozgatott bármi néven nevezendő járművel való közlekedést"). Tilos lett így a kerékpározás pl. az Albrecht (ma: Hunyadi János) úton, a Nagykörúton belüli keskenyebb főútvonalakon (a Korzón, a Fürdő, Király, belső Dob, Stáció, Hatvani utcán, a Kerepesi úton, Soroksári úton, a Dorotytya utcában stb.). E felsorolt utakon, továbbá a Lánchídon és az Alagúton át a gépet csak róla leszállva, kézzel lehetett vezetni. Áruszállító (általában akkor háromkerekű) járművet azonban ilyen helyeken is lehetett használni, a Korzó kivételével. Járdán, kijelölt gyalog- illetve lovaglóutakon is tilos lett a kerékpározás. A gépet lámpával és csengővel kellett felszerelni, a közönség figyelmeztetésére. A sebességre nem szabtak más korlátozást, a „mérsékelt gyorsaság" előírásán kívül. A gépek lámpáit a közvilágítási lámpák meggyújtása után kellett kivilágítani. A főváros belterületén csak egyenes irányban, ki- vagy befelé engedték a haladást. A „kanyargást", az utak szükségtelen keresztezését, a kocsiforgalom akadályozását megtiltották. Be kellett tartani természetesen a balra hajtás, jobbra előzés szabályait. A kiadott szabályrendelet előírásainak megszegése olyan kihágásnak minősült, melyért 50 Ft-ig terjedhető pénzbüntetést (behajthatatlanság esetén 5 napig terjedhető elzárást) lehetett kiszabni. A büntetéspénzeket a szegényalap javára fordította a főváros. Nyári rendszabályok a múlt század végén A főváros végleges vízvezetéke (Káposztásmegyeren) csak 1893-tól épült ki. Az általános csatornázás (a három főgyűjtővel) még később, csak 1910 táján valósult meg. A múlt század végén minden nyár újabb veszélyeket, tífusz, sőt kolera járványokat hozhatott, amelyeket a főváros igyekezett megelőzni. Kamermayer Károly polgármester 1890. június 4-én kiadott utasítása — hivatkozással a múlt hasonló rendelkezéseire — megállapítja, hogy „a legbiztosabb óvszer mindennemű kór és járvány megelőzésére a köztisztasági rendszabályok következetes alkalmazása." A kerületi elöljáróságok ezért „szigorúan felügyeltek az utcák és udvarok tisztántartására, a szerves hulladékok és rothadó anyagok eltávolítására a lakásokból, házakból és ezek környezetéből, továbbá az istállókból és sertésólakból." A csatornák közelében levő kutakat vizsgálják meg, és ha átszivárgás derül ki, a kutakat azonnal tiltsák be. Gondoskodjanak az elöljáróságok a nyaralók házi szemétjének elfuvarozásáról, továbbá a konyhakerti hulladékok felhalmozódásának megakadályozásáról, illetve elszállíttatásáról. Az iskolák, vendéglők, kávéházak, indóházak, gyárak, fürdők, színházak és laktanyák stb. vízvezetékkel el nem látott árnyékszékeit és vizeldéit állandóan fertőtlenítsék a kerületi orvosnak a helyi viszonyokhoz alkalmazott utasításai szerint. Az elöljáróság kísérje úgyszintén figyelemmel a bér-, társas- és fuvarkocsi állomásoknak a tulajdonos általi fertőtlenítését. Az utcai csatornákban esetleg előforduló torlódásokat — kellő fertőtlenítés mellett haladék nélkül távolítsák el. Ügyeljenek az egészségtelen avagy túlzsúfolt pincelakásokra, vizsgálják meg az éjjeli szállásokat. A háztulajdonosok a vízvezetékkel el nem látott házakban az árnyékszékeket, pöcegödröket, házi csatornákat tartsák tisztán, és fertőtlenítsék naponta, minden felnőtt egyén után napi fél liter 20%-os vasgálic oldattal. A vízvezetéki igazgatóság ügyeljen a vízszolgáltatás zavartalanságára. A vásárigazgatóságok, kerületi orvosok és a vásárfelügyelők különösen éber figyelmet fordítsanak az élelmi- és tápszerek, italok minőségére, a nagyobb építési vállalatok közelében levő főződékre, lacikonyhákra, a fővárosba hozott gyümölcsfélékre. Az államrendőrség kísérje különös figyelemmel a terek és utcák tisztántartását. Dr. Gőbel József Utazni jó, külföldre utazni jobb, külföldre utazni olcsón még jobb, külföldre utazni olcsón a BUDAPEST TOURISTTAL A LEGJOBB! V., Roosevelt tér 5. Telefon: 186-167 VI., Bajcsy-Zsilinszky út 55. Telefon: 314-545 VIII., Baross tér 3. Telefon: 336-934 IV. Árpád út 75. i Telefon: 492-332 1 XII., Magyar / V A • • I Jakobinusok tere ^^^ ^yr | ^UP SJPI (Déli pu-nál) ^ , Telefon 154 296 A FŐVÁROS UTAZASI IRODÁJA 46