Budapest, 1977. (15. évfolyam)

12. szám december - Gál Éva: Az óbudai Zichy-kastély

A kastély melléképületének Fő téri homlokzata Az északi melléképület a régi hajógyári hídról (XX sz. eleje) nem volt teljesen azonos az eredetivel. Az özvegy ugyanis az értékesebb tárgyakat, bú­torokat addigra már átyitette várbeli házába. A leltár sok kecskelábú székről és asztalról, fekete, zöld és piros bőrrel bevont ülőbútorról és kanapé­ról, mennyezetes ágyakról, két értékes velencei tükörről, po­hárszékekről, képekről emléke­zett meg. 1766-ban az uradalmi jószág­igazgató költözött az épületbe. A park hamar elvadult, a kastély romlani kezdett. Az 1770-es években a jószágigazgató azt javasolta fölötteseinek, hogy ad­ják el a kert értékes egzotikus növényeit, és a szobrokat is, mert azoknak hol a karjuk, hol a lábuk törik le a rajtuk mászkáló pajkos gyermekek sú­lya alatt. A narancsfákat Grassal­kovich már 1770-ben elszállít­tatta, 1777-ben pedig a többi egzotikus növényt is elárverez­ték, a szobrokkal és kővázákkal együtt. 50 bukszusfát és 20 szobrot Beleznay Mihály ezredes vásárolt meg, 16 puttó-szobrot és egy, a „Parasztok tánca" nevet viselő szoborcsoportot Falck Fe­renc, a vízivárosi Fehér kereszt fogadó és az 1775-ben épült krisztinavárosi ún. Alkotás-ház tulajdonosa. Mivel az utóbbi házhoz nagy, barokk park tar­tozott, igen valószínű, hogy a Bebo faragta homokkő szobrokat Falck a krisztinavárosi kertben helyezte el. (Vajon a mállékony anyagú szobrokból fennmaradt-e valami napjainkig, s ha igen, hol?) 1777-től kezdve néhány évig a déli melléképületet egy selyem­festő manufaktúra bérelte. De a kastély történetének igazi mélypontja csak néhány év múltán következett be. A kamara, több évi huzavona után, az uralkodó rendeletére kény­telen volt átengedni az épületet a katonaságnak. Az 1780-as évek­től a Zichy-kastélyt a katonai gazdasági bizottság (Militair Oe­conomie Commission) vagy más néven hadfelszerelési bizottság (Montours Commission) hiva­talai és ruharaktárai foglalták el, s ettől kezdve a XX. század elejéig a császári és királyi kato­naság kezelésében maradt. Kas­tély mivolta ez időben már csak az elnevezésben élt. Az épület ma a szerény Óbudai Klubház nevet viseli, de a benne helyet kapott kultu­rális intézmények színvonala alapján nyugodtan nevezhetjük kastélynak, vagy inkább palotá­nak — a művelődés palotájá­nak. Gál Éva Lépcsőkorlátot díszítő puttó-szobor Szobordísz a főhomlokzaton A főkapu záróköve

Next

/
Thumbnails
Contents