Budapest, 1977. (15. évfolyam)
12. szám december - Gál Éva: Az óbudai Zichy-kastély
A kastély melléképületének Fő téri homlokzata Az északi melléképület a régi hajógyári hídról (XX sz. eleje) nem volt teljesen azonos az eredetivel. Az özvegy ugyanis az értékesebb tárgyakat, bútorokat addigra már átyitette várbeli házába. A leltár sok kecskelábú székről és asztalról, fekete, zöld és piros bőrrel bevont ülőbútorról és kanapéról, mennyezetes ágyakról, két értékes velencei tükörről, pohárszékekről, képekről emlékezett meg. 1766-ban az uradalmi jószágigazgató költözött az épületbe. A park hamar elvadult, a kastély romlani kezdett. Az 1770-es években a jószágigazgató azt javasolta fölötteseinek, hogy adják el a kert értékes egzotikus növényeit, és a szobrokat is, mert azoknak hol a karjuk, hol a lábuk törik le a rajtuk mászkáló pajkos gyermekek súlya alatt. A narancsfákat Grassalkovich már 1770-ben elszállíttatta, 1777-ben pedig a többi egzotikus növényt is elárverezték, a szobrokkal és kővázákkal együtt. 50 bukszusfát és 20 szobrot Beleznay Mihály ezredes vásárolt meg, 16 puttó-szobrot és egy, a „Parasztok tánca" nevet viselő szoborcsoportot Falck Ferenc, a vízivárosi Fehér kereszt fogadó és az 1775-ben épült krisztinavárosi ún. Alkotás-ház tulajdonosa. Mivel az utóbbi házhoz nagy, barokk park tartozott, igen valószínű, hogy a Bebo faragta homokkő szobrokat Falck a krisztinavárosi kertben helyezte el. (Vajon a mállékony anyagú szobrokból fennmaradt-e valami napjainkig, s ha igen, hol?) 1777-től kezdve néhány évig a déli melléképületet egy selyemfestő manufaktúra bérelte. De a kastély történetének igazi mélypontja csak néhány év múltán következett be. A kamara, több évi huzavona után, az uralkodó rendeletére kénytelen volt átengedni az épületet a katonaságnak. Az 1780-as évektől a Zichy-kastélyt a katonai gazdasági bizottság (Militair Oeconomie Commission) vagy más néven hadfelszerelési bizottság (Montours Commission) hivatalai és ruharaktárai foglalták el, s ettől kezdve a XX. század elejéig a császári és királyi katonaság kezelésében maradt. Kastély mivolta ez időben már csak az elnevezésben élt. Az épület ma a szerény Óbudai Klubház nevet viseli, de a benne helyet kapott kulturális intézmények színvonala alapján nyugodtan nevezhetjük kastélynak, vagy inkább palotának — a művelődés palotájának. Gál Éva Lépcsőkorlátot díszítő puttó-szobor Szobordísz a főhomlokzaton A főkapu záróköve