Budapest, 1977. (15. évfolyam)

12. szám december - Gál Éva: Az óbudai Zichy-kastély

valódi barokk kastélyélet folyt, ha nem is olyan méretekben, mint például a fertődi kastély­ban. Zichy Miklós, a grófi család ezen ágának utolsó férfisarja, könyv- és művészetkedvelő em­ber volt; lágyabb, embersége­sebb fajta, mint apja, a paraszto­kat kegyetlenül kizsákmányoló, mindenkin, még saját családtag­jain is kíméletlenül átgázoló Zichy Péter, vagy mint anyja, a kicsinyes, szűk látókörű, bigott Bercsényi Zsuzsanna. Ő maga, úgy látszik, szívesebben foglal­kozott művészetekkel, mint a gazdaság irányításával; ezt át­engedte feleségének, Serényi Er­zsébetnek. Zichy Miklós az építkezések irányításában, a könyvgyűjtés­ben, a zenehallgatásban, műked­velő színielőadások rendezésé­ben találta igazi kedvtelését. Ő maga is írt színdarabokat. Hogy ezeknek volt-e valamelyes irodalmi értékük, nem tudhat­juk, mert elvesztek vagy lappan­ganak valahol. De Zichy Miklós sajátkezű feljegyzéséből ismer­jük néhány darab címét, amelye­ket 1755-ben írt és adatott elő „az óbudai grófi színpadon". Vígjáték volt valamennyi, a cí­mekből ítélve a kor szokványos stílusában: ,,A boldog-boldogtalan ara", „A hűség jutalma, a hűtlen­ség büntetése", ,,A megcsalt szerelmes", ,,A megszöktetett menyasszony" és így tovább. A fennmaradt számlák között a színielőadásokhoz szükséges jel­mezek beszerzéséről is találunk néhányat. Hogy pontosan hol volt a „grófi színpad", nem tudjuk. Vagy a kerti épületben vagy a főépület fogadótermében tarthatták az előadásokat. Ugyanott játszották a zene­darabokat is, amelyeket Zichy Miklós megrendelt, és udvari zenekarával előadatott. A fenn­maradt nyugták tanúsága szerint 1746 szeptemberében Adalbert Fauner bécsi komponistától egy duettet és két másik zenedara­bot vásárolt összesen 16 forint­ért; 1747 novemberében 30 forintot fizetett Faunernek 30 zeneműért. 1747-ben egy bécsi hangszerkészítőnél hét hegedűt és két brácsát csináltatott udvari zenekara számára. 1756-ban és 1757-ben Ignatz Cunath szemé­lyében saját komponistát tartott, aki például 1756 decemberében 4 recitativot, 4 imát és egy concerto concertantet kompo­nált a gróf számára. A könyvtárterem nem csu­pán illendőségből kapott he­lyet a kastélyban. Zichy Miklós­nak nagy könyvtára volt, amely­nek egy része elődeitől maradt 41 A kastély főhomlokzata a XX. század elején (A BTM fototárából, Bakos Ágnes reprodukciói) A helyreállított főhomlokzat (Tahin Gyula felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents