Budapest, 1977. (15. évfolyam)
12. szám december - Pajkossy György: A 175 éves Országos Széchényi Könyvtár
Jankovich Miklós (1773—1846) Alconiere Hermann Tivadar festménye Megindul — helynyerés célzatával — a raktártermek modern átépítése. A katalógusok reformját a harmincas évek közepén a szaktudós létére is kiváló gyakorlati érzékű könyvtáros, Fitz József főigazgató készíti elő és hajtja végre. Ő az, aki a nemzeti bibliográfiát, melyet korábban a könyvkiadók szervezete gondozott, a nemzeti könyvtár munkájába építi. A második világháborúban a könyvtár szerencsére csak kisebb gyűjteményi veszteségeket és épületkárokat szenvedett, így fokozatosan helyreállíthatja szolgálatát. 1946-tól megindítja a havonta megjelenő nemzeti bibliográfiát, illetve a szakfolyóiratok cikkeinek havi jegyzékét. 1949-ben kiválik a Magyar Nemzeti Múzeum szervezetéből: ekkor kezdődik máig is tartó átalakulása központi jellegű intézménnyé. Átveszi a magyar könyvtárak központi katalógusának a gondozását, a nemzetközi csereszolgálatot és könyvátkölcsönző szolgálatot, vállalja minden megjelenő magyar könyv és időszaki lap átlagosan tíz példányának köteles példányként való belföldi szétosztását. Vállalja a gazdátlanná vált vagy államosított, jórészt töredékes magán- és testületi könyvtárak anyagának újra-elosztását, mivel az eredeti egységükben való megőrzésnek nincsenek meg a feltételei. Indít, illetve felújít fontos könyvészeti sorozatokat, műhelyében olyan — nemzetközi jelentőségű — kiadványok készülnek, mint a Magyarországon megőrzött ősnyomtatványok összesített katalógusa, a régi magyarországi nyomtatványok új, időrendi, példányjelölő bibliográfiája. Helyet ad szervezetében egy módszertani osztálynak — mai neve Könyvtártudományi és Módszerszertani Központ —, mely közvetlenül segíti a megyei, járási, községi és egyéb könyvtárakat. Mikrofényképezési eljárásokkal megkezdi különös értékű vagy veszélyeztetett gyűjteményrészeinekfilmre vételét, s a magyar hírlapok teljes gyűjteményének a filmezését; kifejleszti a könyvtári anyag korszerű restaurálását. A sok új teendő mellett az eredeti feladatok mennyisége és minősége is változott. A gyűjtemények összes darabszáma meghaladja az ötmilliót; ebből mintegy kétmillió a könyv, hírlap és folyóirat. A könyvtár évente negyven-hatvanezer kötettel és darabbal gazdagodik. Ekkora mennyiségnek a feldolgozása nemcsak szervezettséget, hanem gépesítést is kíván. Folynak a kísérletek számítógép alkalmazására. A gyarapító munka vezérelve ma is a magyar és magyar vonatkozású anyag, a „hungarika" beszerzése; külföldi viszonylatban ez a világ minden táján élő Horvát István (1784—1846) Donát János festménye Az alapítólevél (Csigó László felvételei) 22