Budapest, 1977. (15. évfolyam)

12. szám december - A címlapon: Az óbudai Zichy-kastély homlokzatának részlete (Tahin Gyula felvétele)

BUDAPEST XV. ÉVF. 12. SZ. 1977 DECEMBER ARA: 10 Ft a Fővünos Rxyöinatx! A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZKY LAJOS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese Főszerkesztő: MESTERHÁZI LA]OS Főszerkesztő-helyettes: BÁCSKAI LÁSZLÓ A szerkesztőség elme: 101-4 Budapest I., Országház u. 20. Telefon: 351-918 Kiadja: A Lapkiadó Vállalat VII., Lenin krt. 9—11. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL épitész; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója: PATAKI JÁNOS, az MSZMP Budapesti Bizottság Agit.-prop, osztályának vezetője: RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSŐ, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke 77.2330 Athenaeum Nyomda, Budapest Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Terjeszti a Magyar Posta Központi Hírlap Iroda Budapest V., József nádor tér 1. sz. Telefon: 180-850. Postacím: 1900 Budapest Index: 25 151 Megjelenik minden hónap elején. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Iroda címén. Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft. félévre 60,— Ft, egy évre 120,— Ft. Szerkesztőségi fogadóórák: hétfőn 11—13 óráig l„ Országház u. 20. csütörtökön 10—13 óráig VII., Lenin krt. 9—11. I. 121. Telefon: 228-«7 Olvasószolgálat: VIII., Népszínház u. 24. Telefon: 130-022 Főmunkatárs: JÁVOR OTTÓ Rovatvezető: VARGHA BALÁZS Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA Szerkesztőségi titkár: WEISZ IMRÉNÉ A lap íves mélynyomással készül A TARTALOMBÓL: Palotai Erzsi: Otthonaim, otthonaim 4 Tamás Ervin: Bonyhád 8 Goldfinger Ágoston: A távol-keleti partizánok közön (1918—1920) II 14 Konrádyné dr. Gálos Magda: Nyugat Irodalmi Emlékmúzeum 18 Pajkossy György: A 175 éves Országos Széchényi Könyvtár 21 Korek József: A jubiláló Magyar Nemzeti Múzeum 26 Vértesy Miklós: A 400 éves Egyetemi Nyomda 30 FÓRU M Dr. Fodor László: A fővárosi ipar fejlesztése a beruházások tükrében 34 Krleza naplójegyzeteiből III. .. 36 Gál Éva: Az óbudai Zichy-kastély .... 40 A címlapon: Az óbudai Zichy-kastély homlokzatának részlete (Tahin Gyula felvétele) A hátsó borítón: Kálmáncsehi Domokos székesfehérvári prépost breviáriumának egy lapja (XV. sz. vége) Franciscus de Castello müve, az OSZK kézirattárában (Gábler Csaba felvétele) Dr. Varga Árpád Az egészségügyi szervezet integrációja Egészségügyi miniszteri utasítás jelent meg 1975-ben a tanácsi gyógyító-megelőző intézményrendszer szervezetének és működésének továbbfejlesztéséről. Az utasítás az egészségügyi intézmények és hálózatok integrálása útján valósul meg. A miniszteri utasítás országos jelleggel szabályozta a végrehajtás mikéntjét, Budapesten pedig — az elvek érvényesítése mellett — a Végrehajtó Bizottságra, illetve a Fővárosi Tanácsra bízta kivitelezését. Az MSZMP XI. kongresszusának határozatai, a Tanácstörvény, az új Egészségügyi Törvény is szorgalmazzák az egészségügyi gyógyító-megelőző intézményrendszer irányításának korszerűsítését. Ehhez a fent említett miniszteri utasítás megfelelő keretet biztosít. Több évtizede megfogalmazták már a szocialista egészségügy jellemzőjeként — többek között — annak egységét, hozzáférhetőségét és azonos magas színvonalát minden lakos számára. Ezek a követelmények azonban nem mindig érvényesültek egyértelműen, és külső körülmények hatására a gyakorlat eltért az elmélettől. Az alapelvek tökéletesebb megvalósítását célozza az egészségügyi intézmények integrációja. A tárgyi alapot ehhez az elmúlt 20—30 év eredményei és tapasztalatai teremtették meg. Ezúttal csak a leglényegesebbeket sorolom föl. Kialakult a teljes alapellátás: felnőtt körzeti orvosi hálózat, üzemorvosi hálózat, gyermek körzeti orvosi hálózat. Minden fővárosi kerületnek van legalább egy szakorvosi rendelőintézete, és vannak gondozóintézetei. Bár lassan, de fejlődött a fekvőbeteg-ellátás is: új kórházi pavilonok épültek, megkezdődött a kórházak rekonstrukciója. A korábbi szervezetek — pl. az ún. „vezető-kórház rendszer" — az éveken keresztül gyakorolt szakmai irányítással megteremtették a szervezeti egységesítés alapjait. Azért is szükség van erre, mert a korábbi szervezeti keretek között az eddig elért eredmények ellenére sem lehetett kiküszöbölni az ellátásból a felesleges párhuzamosságokat. Nehéz volt megvalósítani a racionális gazdálkodást a szak-munkaerővel. Hiányszakmák alakultak ki (röntgen, labor, szemészet stb.) az elégtelen szakorvos utánpótlás miatt. Elaprózott, önálló intézeti keretek között gazdaságtalan volt az üzemeltetés; az egészségügyi intézmények szervezeti elkülönültsége is nehezíti a korszerű irányítást. A rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőkkel végül is nincs arányban a lakosság egészségügyi ellátásának hatékonysága. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága az irányítás korszerűsítésének követelményeit a következőkben foglalta össze: — minden beteg, lakóhelyétől függetlenül, az állapotának megfelelő szintű korszerű ellátáshoz jusson; — gazdálkodjanak jobban, elsősorban a gép- és műszerpark jobb kihasználása révén ; — szüntessék meg a felesleges párhuzamosságokat mind a vizsgálatok, mind az ellátás területén; — biztosítsák a hatékonyabb munkaerőgazdálkodást, valamint — a rendelkezésre álló ágyak és a speciális ellátó részlegek jobb, összehangoltabb működtetését. A fővárosi tanácsi egészségügyi intézmények integrációját elősegítő tényezők: — a fővárosban az egészségügyi intézmények között kialakult funkcionális kapcsolatok gazdagítják a tapasztalatokat az együttműködés terén; 1