Budapest, 1977. (15. évfolyam)

11. szám november - Molnár József: Mire tanítanak és mire nem a várbeli emléktáblák?

cáfolt. Bizony ezeket a hiányokat, tévedéseket mind ki kellene javítani egy-egy újabb táblán, mert csak úgy volna értelme a légi táblák műemlékként való becsben tartásának. A Hilton szállóba beépített Miklós tornyon ezt hirdeti az 1868-ban készült emléktábla: „Ezen torony, mely helytelenül a történelmileg híres csonka toronynak tartatik, 1252 körül IV. Béla k. alatt a domesek által építtetett sz. Miklósnak szentelt egyház tornya volt. Az egyház északi oldalán a mai gymnasium telkén állott a kolostor, melyben Mátyás k. 1477. állította fel tudományos egyetemét. A törökkorban (1541 —1686) a kolostor egészen elpusztult, a templom lóéinak, a török után hadi sütőházul szolgált s végre a jezsuita rend palotájának éjszaki szárnyába beolvasztatott. Mind a kolostor, mind az egyház támjai és alapfalai a mai bástya falát képezik. A kolostor helyére a mai gymnasium 1784. épült." Van a tornyon egy másik emléktábla is, 1930-ból, amely nagyjából megismétli ezeket az ad.'itokat, s bővebben szól a tornyon elhelyezett Mátyás-emlékről. De a régi kolostor helyén megsemmisült gimnázium épületéről pl. nem tudjuk meg, hogy ez a Budai Főgimnázium épülete volt, 1881 — 1936 között pedig az első budai polgári leányiskola, a későbbi Szilágyi Erzsébet Gimnázium működött benne több mint fél évszázadig. A régi táblák tehát sokkal bővebben tudósítják a szemlélőt a történelmi múltról. Erre egymás mellé is állíthatok egy új és egy régi emléktáblát. Az Úri u. 51. számú házról az 1970-ben elhelyezett műemléktábla ennyit közöl: „Épült a XVIII. században. Eredetileg a klarisszák temploma volt. 1784-ben F. A. Hillebrandt tervei szerint átépítették a Pozsonyból áthelyezett levéltár részére." Az MTA Régészeti Bizottsága által elhelyezett 1868. évi emléktábla pedig így tájékoztat: „Itt állott 1448-ban a beginák vagy klarisszák kolostora és szentegyháza, kik a török elől Pozsonyba menekültek. Onnan a szerzet 1/14. visszakerült régi hajiokába, honnan egy része 1723. a pesti új kolostorba (mely most zálogházul szolgál) költözött. Eltöröltetvén a szerzet 1784-ben a k. ítélőtáblát, ennek pedig Pestre történt átszállítása után Pozsonyból a k. helytartótanácsot fogadta be az átidomított templom és kolostor. Ezen épület újabb szabad szárnya 1824-ben emeltetett a néhai minorita kolostor telkén." Művelődéstörténeti és népművelési szempontból sokkal értékesebb a régi tábla szövege az újabbénál, mégha adatai nem is mind hitelesek. Arról pedig egyik tábla sem szól, hogy a Martinovics Ignác féle szervezkedés résztvevőinek elfogatása idején itt volt bezáiva Martinovicson kívül Kazinczy Ferenc, Batsányi János, Szentjóbi Szabó László és sokan mások. Azt sem tudjuk meg, hogy 1848. március 15-én Petőfi vezetésével ide vonult fel a forradalmi nép, hogy a Helytartótanácstól kikövetelje Táncsics Mihály szabadon bocsátását. A csak példaként említett táblák történeti s építészeti tájékoztatást adnak. De hogy itt-ott írók, művészek laktak, éltek, csak abban az esetben említtetik, ha személy szeiint külön emléktáblájuk van (mint pl. Eötvös Józsefnek, Szalay Lászlónak, Ferenczy Istvánnak). Ezeknek csaknem minden esetben gondos a fogalmazásuk. De a Táncsics Mihály utca 13. számú házon levő emléktábla szövege eléggé gyarló fogalmazvány: „Ebben a házban lakott és alkotott életének utolsó tíz esztendejében Tóth Árpád költő született 1886. 1928. év november 7-én bekövetkezett haláláig." Az utca nevét közlő táblák között akad olyan, amelynek magyarázatát még a környéken lakó budai lakosok is aligha tudják. Ilyen például a Petermann bíró utca, amely az Országos Levéltártól vezet a Bástya felé. A táblán nem olvasható semmi magyarázat arról, hogy ki is volt ez a Petermann bíró. Aki a Budapest Lexikonban utánanéz, megtudhatja, hogy 1954-ig ez volt a Nádor utca (a Nádor laktanyáról, melyben ma a Hadtudományi Intézet működik). Újabb nevét „Buda város egyik bírájáról" kapta. A budapesti útikalauzból arról is értesülhetünk, hogy „Buda város egyik középkori bírájának, az egyház- és feudalizmus-ellenes, több évtizedes polgári harcok egyik vezetőjének emlékére" nevezték el az utcát Petermann bíróról. Azt, hogy Petermann bíró mikoi élt, csak abban az esetben tudhatja meg az érdeklődő, ha alaposabban búvárkodik. így Zolnay László könyvében olvashatja, hogy 1307-ben, Róbert Károly trónharca idején Buda városának bírája volt Petermann. S amikor a királyt uralomra juttató Werner fia László és Csák fia János éjszakának idején megtámadták Budát, betörve a zsinagóga mellett való kapun, nagy kegyetlenséggel felkoncolták a budai polgárokat. Petermann városbíró meztelenül futott el házából, s így is csak nehezen menthette meg életét. A táblák nem mondhatnak el mindent az egyes épületek múltjáról s a benne lakott nevezetes emberekről. De nagyobb gonddal kellene számon tartani az olyan épületeket, amelyekben pl. Haydn, Beethoven, Thomas Mann lakott, vagy Lenau tanult, ahol Toscanini megfordult . . . A Bécsi kapu tér 7. számú házon két emléktábla is van. Az egyik 1956-ból való: „Mai alakjában 1807-ben épült Grigely József tanár számára, domborművei a tudományokat és művészeteket jelképezik". Azt csak a Budapesti Kalauzzal sétáló tudja meg, hogy a művészetek és tudományok allegorikus alakjain kívül Veigilius, Cicero, Szókratész, Lívius, Seneca és Quintilianus domborművű arcképe is látható a házon. A másik emléktábla 1868-ból való: „A Bécsi kapu a töröktől kapta 1541 óta e nevét, az előtt Szombat-kapunak hivatott, I. Károly k. idejében közel e kapuhoz állott a magy. királyi udvar (magna curia regis) mely Ó Budáról tétetett át a várba. Ebben díszelgett sz. Márton kápolnája, melyet 1319. .. Lajos k. özvegye, Erzsébet alapított és dúsan megajándékozott. A Bécsi kapu utca a török alatt zsidó utcának hívatott közel a bécsi kapuhoz állott a zsinagóga." Ebben a házban lakott Thomas Mann, Hatvany Lajos vendégeként; mint a Budapesti Lexikonból megtudható: 1935 —36-ban három ízben. Arról a Kalauz is hallgat, hogy itt 1937 januárjában is lakott, amikor a Magyar Színházban tartott előadást, itt ismerkedett meg József Attilával, itt olvasta Thomas Mann üdvözlése című költeményét, amelynek felolvasását a rendőrség nem engedélyezte az előadás előtt. A vendéglátó Hatvany Lajosról a ház szomszédságában levő kis - azelőtt Kard — utcát nevezték el. Ezt már több ismeretet tartalmazó emléktábla jelzi: „Hatvany Lajos 1880 — 1961. író, kritikus, Kossuth-díjas irodalomtörténész, a haladó irodalmi törekvések áldozatkész támogatója. Az 1918 októberi polgári forradalom idején a Nemzeti Tanács tagja, a Vörösmarty Akadémia egyik alapitója." Nagyobb összhangra, több ismeretközlésre főként azoknak a magyar látogatóknak volna szükségük, akik útikönyv nélkül sétálnak a Várban. Molnár József Emléktábla a Bécsi kapu tér 7. számú házon, 1868-ból Az Úri utca 51. számú házon levő emléktábla, 1868-ból