Budapest, 1977. (15. évfolyam)

11. szám november - Vadas József: Kernstok Károly művészete

végén férfivá érő fiatalember, ha nem éppen Hollósy Simonnál és ha nem éppen Münchenben. Akkor még a bajor főváros, pon­tosabban Hollósy ottani műhelye volt a születő magyar festészet központja. Innen tér majd haza Hollósy, s alapítja meg — mások társaságában — a nagybányai művésztelepet. Kernstok pályája nem Nagy­bányán, hanem Hollósyval kez­dődik. Az ő aprólékos, fegyelme­zett, szikár stílusának szellemében készülnek első festményei. Tudo­mányos fogalmat használva, natu­ralizmust is említhetnénk, ha ez a jelző nem devalválódott volna a használatban. Miközben elvesz­tette eredeti jelentését. Azt a je­lentését, hogy a századelő szociá­lis indíttatású művészete —- kép­zőművészete és irodalma egy­aránt — a valóság mindennapi tényeinek felsorakoztatásával, nem egyszer a szenvedés és nyo­mor tragédiájának tárgyilagosan naturalista ábrázolásával lett ma­radandóvá. Kernstok első jelentős képe, az Agitátor a gyár kantinjában még a szociális indíttatású natu­ralizmus jegyében készült. Asztal mellett hevesen magyarázó férfit látunk, amint izgatott arcú mun­kások figyelik. Nem tüntetés ele­venedik meg, nem az élet szín­padias kellékei vonulnak fel előt­tünk, nem politikai jelszavak illusztrálását kapjuk, valamiképp Hazatérők (1901) Modellek (1903) Kernstok Károly művészete

Next

/
Thumbnails
Contents