Budapest, 1977. (15. évfolyam)

10. szám október - Tamás Ervin: Kiskőrös

Bem tábornok szobra a Petőfi téren A Petőfi téi-SZŐlŐk rekonstrukciója. A gabonatermesztés gépesítettsége 90 százalékos, a szőlőtermesztésé 50 százalékos lesz. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az elképzelések szerint tíz százalékkal csökken. Kétlaki város marad Kiskőrös, ha magasabb szinten is. A „bérből vagy borból?" kérdése még sokak számára eldöntetlen. Akadnak jócskán, akiknek csupán kiegészítő keresetet ad az ipari munka — holott az a fő foglalkozásuk. De azért történt változás az életformában. Jut már másra is idő, mint munkára. Növekvőben az IBUSZ-iroda forgalma, a szolgáltatóház jellegzetesen városi szolgáltatásait is kezdik igénybe venni. Élénk a művelődési ház élete. Erről Nedró Mihály, a városi tanács művelődésügyi osztályvezetője beszél: — Nyolc klub és négy szakkör működik a művelődési központban. Tavaly 139 ismeretterjesztő előadást tartottak, csaknem négy és félezer érdeklődőnek. A műsoros esteknek húszezer nézője volt, kiállításainkat több mint negyvenezren tekintették meg. A színházi előadások is telt házak előtt zajlanak. Mindez egyenletes érdeklődést bizonyít. Sajnos akad néhány tervezői hiba az épületben. Nagyon mély a zenekari árok, a karmester onnan nem látja a színpadot, ha pedig dobogóra áll, a zenekart. Minden egy helyen van, a mozi, a klubtermek, nehéz megoldani, hogy a programok ne za várják egymást... * A vonzáskörzet összetett fogalom. Éppúgy vonatkozik az iparra, mint a kereskedelemre vagy éppen a kultúrára. Kiskőrös vonzáskörzetében mintegy negyvenezren élnek, és elsősorban a város kereskedelmi szolgáltatásait veszik igénybe. Az évi áruforgalom meghaladja a 420 millió forintot (a tervek szerint 1980-ban eléri a 632 milliót). Természetesen, érvényesül a művelődés és az ipar vonzása is. Sőt az idegenforgalomról is illik szót ejteni, hiszen évente mintegy 80 ezer turista érkezik Kiskőrösre, s aki idejön, szerét ejti, hogy körülnézzen múzeumaiban, szétnézzen a kisvárosban. A Petőfi Szülőházban a Petrovics család eredeti tárgyai láthatók, s a kiskőrösi Petőfi-kultusz történetére vonatkozó emlékek. A három teremből álló új kiállítási épületben irodalmi dokumentumok, képzőművészeti alkotások szemléltetik a költő életútját. Amiről kevesebben tudnak: Kiskőrösön nyílt meg az ország első Közúti Múzeuma. A kiállítás áttekintést ad a magyarországi útépítési és útfenntartási munkáktörténetéről, a római kortól napjainkig; bemutat régi szerszámokat, anyagokat, régi útőri öltözeteket, sapkajelvényeket... Szólni kell még a szlovák tájházról, amely a nemzetiségi hagyományok megőrzésére hivatott. Ennek anyagát még tovább bővítik. Erdei Ferenc szavaival zárom a várossá előléptetett alföldi településről írottakat. Futóhomok című szociográfiájában olvasom, mit mond a kiskőrösiekről : „Csak tér kell ennek a népnek és akkor már fejlődik magától . . A református templom 19