Budapest, 1977. (15. évfolyam)

9. szám szeptember - Vadász Ferenc: A Tompa utcai tűzkeresztség

Az összeszerelt járgánymalom a Kiscelli Múzeumban Kiscelli Múzeumban tásához egy négyfogatú járgány is elégséges volt. Természetesen ezeket a gépeket a múlt század végétől már gőz-, vagy vízi erő­vel működtették. Azok a jár­gánymalmok, melyek a XX. szá­zadban is üzemeltek, megérték a villanymotoros meghajtást is. Magyarországon két nagyipari vállalat gyártott járgánymalmo­kat. Az egyik az 1867-es fővárosi alapítású Wörner J. és Társa Malomépítészeti Gépgyár és Vasöntöde, a másik az angol ala­pítású, Bécs után Magyarorszá­gon is telepet létesítő (1861) Clayton-Shuttleworth Gépgyár volt. Ebből az üzemből fejlődött ki később a Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek RT (1912). A felszabadulás és az államosítá­sok után ez az üzem lett a Vörös Csillag Gépgyár (1951). Jelenleg a Magyar Vagon- és Gépgyár Vörös Csillag Gépgyára néven működik. A XX. század elején a világ minden malma már csak henger­széket vásárolt, s mindkét gyár beszüntette a malomgépek gyár­tását. Hengerszékeivel a Ganz gyár lett a világpiac korlátlan ura. Bemutatott gépünk a Clay­ton-Shuttleworth gyár terméke. Pesten készült, 1871-ben. Ma­gyarországi múzeumban ez a magyar malomgépipar legkoráb­bi produktuma, s külön érde­kessége, hogy még az egyesülés előtti Pesten készült. Kézi hajtású malomköves da­ráló sok magyar múzeumban látható. Ganz-Mechwart henger­szék három fővárosi múzeum­ban is megtekinthető, többek között a Budapesti Történeti Múzeum „Fővárosunk ezer éve" című kiállításán. Gépi erővel hajtható járgánymalom tudo­másunk szerint csak a Kiscelli Múzeum birtokában van. Előző tulajdonosa, Bausz Gyula a Győr-Sopron megyei Röjtökmuzsajon volt molnár, s vízimalmában a gép 1950-ig üzemelt; de csak daráltak vele. Vízi erővel hajtot­ták meg. Mellette kizárólag hen­gerszékek őröltek. Az eldugott kis falu apró vízimalma is szem­léltetően mutatta a köves mal­mok háttérbe szorulását a hen­gerszékek mögött. Múzeumunkban a köves mal­mot Herbert Miklós restau­rátor hozta rendbe és szerelte össze. Szakavatott munkája után tudjuk közkinccsé tenni a ma­gyar malomgépipar kitűnő ter­mékét. A gép a köves őrlés technológiáját őrzi. A köveket alulról fa fogaskerék forgatja, s a fa fogaskereket erőgéppel hajtható acél fogaskerék moz­gatja. A darálás vagy őrlés a két kő között megy végbe. A fa fogaskerék ebben az esetben nem elavult technoló­giát jelent. A vas fogaskerekek gyorsan elkoptatták volna egy­mást. A fa fogaskerék legfeljebb kitört, de azt a molnár házilag azonnal pótolni tudta. A bemutatott gép a Ganz-Mechwart szabadalom előtti malmok legtökéletesebb példá­nya. Úgy szemlélhetjük, mint egy több ezredéves fejlődés be­tetőződését. Utána jött a zse­niális gondolat: a hengerszék. Dr. Tóth Imre Ganz-Mechwart hengerszék, mely kiszorította a járgánymalmokat

Next

/
Thumbnails
Contents