Budapest, 1977. (15. évfolyam)

9. szám szeptember - Vadász Ferenc: A Tompa utcai tűzkeresztség

Az összeszerelt járgánymalom a Kiscelli Múzeumban Kiscelli Múzeumban tásához egy négyfogatú járgány is elégséges volt. Természetesen ezeket a gépeket a múlt század végétől már gőz-, vagy vízi erővel működtették. Azok a járgánymalmok, melyek a XX. században is üzemeltek, megérték a villanymotoros meghajtást is. Magyarországon két nagyipari vállalat gyártott járgánymalmokat. Az egyik az 1867-es fővárosi alapítású Wörner J. és Társa Malomépítészeti Gépgyár és Vasöntöde, a másik az angol alapítású, Bécs után Magyarországon is telepet létesítő (1861) Clayton-Shuttleworth Gépgyár volt. Ebből az üzemből fejlődött ki később a Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek RT (1912). A felszabadulás és az államosítások után ez az üzem lett a Vörös Csillag Gépgyár (1951). Jelenleg a Magyar Vagon- és Gépgyár Vörös Csillag Gépgyára néven működik. A XX. század elején a világ minden malma már csak hengerszéket vásárolt, s mindkét gyár beszüntette a malomgépek gyártását. Hengerszékeivel a Ganz gyár lett a világpiac korlátlan ura. Bemutatott gépünk a Clayton-Shuttleworth gyár terméke. Pesten készült, 1871-ben. Magyarországi múzeumban ez a magyar malomgépipar legkorábbi produktuma, s külön érdekessége, hogy még az egyesülés előtti Pesten készült. Kézi hajtású malomköves daráló sok magyar múzeumban látható. Ganz-Mechwart hengerszék három fővárosi múzeumban is megtekinthető, többek között a Budapesti Történeti Múzeum „Fővárosunk ezer éve" című kiállításán. Gépi erővel hajtható járgánymalom tudomásunk szerint csak a Kiscelli Múzeum birtokában van. Előző tulajdonosa, Bausz Gyula a Győr-Sopron megyei Röjtökmuzsajon volt molnár, s vízimalmában a gép 1950-ig üzemelt; de csak daráltak vele. Vízi erővel hajtották meg. Mellette kizárólag hengerszékek őröltek. Az eldugott kis falu apró vízimalma is szemléltetően mutatta a köves malmok háttérbe szorulását a hengerszékek mögött. Múzeumunkban a köves malmot Herbert Miklós restaurátor hozta rendbe és szerelte össze. Szakavatott munkája után tudjuk közkinccsé tenni a magyar malomgépipar kitűnő termékét. A gép a köves őrlés technológiáját őrzi. A köveket alulról fa fogaskerék forgatja, s a fa fogaskereket erőgéppel hajtható acél fogaskerék mozgatja. A darálás vagy őrlés a két kő között megy végbe. A fa fogaskerék ebben az esetben nem elavult technológiát jelent. A vas fogaskerekek gyorsan elkoptatták volna egymást. A fa fogaskerék legfeljebb kitört, de azt a molnár házilag azonnal pótolni tudta. A bemutatott gép a Ganz-Mechwart szabadalom előtti malmok legtökéletesebb példánya. Úgy szemlélhetjük, mint egy több ezredéves fejlődés betetőződését. Utána jött a zseniális gondolat: a hengerszék. Dr. Tóth Imre Ganz-Mechwart hengerszék, mely kiszorította a járgánymalmokat