Budapest, 1977. (15. évfolyam)

9. szám szeptember - Mészáros László: Gróf Zichy Ödön kivégzése

élő Knájtner (Birkás) János parasztgazda 1858-tól vezetett naplójában így emlékezik vissza Zichyre: „1848-ban Kezdődött az Magyar Fóradalom... De volt az urak közöt is aki a Désmáját és szolgálatját sajnálta és így ezt Gróf Zitsi Eödönre is az mi Tudomásunkra ilent költöttek és evéget hogy az Császári familijához fogot és mijatta meg fogták és Lórénál az Duna melet felis akasztatta Gőrgeli őrnagy 1848-ban öszel akkor még az Tisza mejékiek is idevoltak Lóréhoz Rendelvei... Az Előb Említett Zitsi Jenő vagy Eödön grófot akit Felakasztottak Lóré melet 1848. Szeptember 30-dikán annak Emlékére a Famíliája égy Szép kápolnát építtettek Lóré mellé 1858-ban és 1859-dik november 15-dikén az Székes Fehérvári Prépost által felis Szenteltetett." A szigetszentmiklósi kántortanító, Kardos István újabb adatokat közöl Zichyről 3 kötetes naplójának (1845—1892) I. részében : ,,A szigetszentmiklósi összes nemzetőrség is mozgósítva lett, és ment Balla Lajos vezetése alatt az újfalusi táborba, ahol Görgei Artúr őrnagyi ranggal parancsnokolt. Lórévtől föl Újfaluig állt hadirendben a nemzetőri és szabadcsapat, Jellasics csőcselékhadával át ne kelhessen a Dunán... Ekkor Görgei fogatta el a Lángipusztán Zichy grófot, aki Jellasics proklamációit túl a Dunán osztogatta. Lóréven — a haditörvényszék rövid tanácskozás után Zichyt elítélte és Koborló Ferkó által felakasztatta." A Tököli Helytörténeti Szakkör adattárába a közelmúltban bekerült, erősen sárguló papírú 1848-as röpirat-nyomtatvány (mely az új iskola történelmi szaktantermének falán látható bekeretezve) egészen pontosan megjelöli a kivégzés időpontját: ,,A hazaárulók így bűnhődnek. Gróf ZICHY ÖDÖN Fehérmegyei volt administrator, September 30-án Csepel szigetén rögtön ítélő hadi törvényszék által mint a haza ellenségeivel szövetkező hazaáruló kötél által 1 2 9 órakor kivégeztetett." Tamássy Andor ráckevei főjegyző 1848 szeptemberének végéről a következőket írja kéziratában: „Pár nappal ezelőtt lóháton több magasrangú katonatiszt is érkezett a városba. A piactéren levő Dimon-féle házba szállásolták el magukat. A kapu előtt éjjel-nappal szuronyos honvéd silbakolt, senki idegent a ház közelébe nem engedett. Szinte percenként lovasfutárok érkeztek, vagy vágtatva indultak Lórév felé. Ugyanakkor a vármegyei választmány tagjai tárgyaltak a városháza tanácstermében, zárt ajtók mögött. Csak napok múlva tudódott ki, hogy a Dimon-féle ház ódon boltíves szobájában Görgei Arthur fővezér elnökletével a haditörvényszék tanácskozott és mondott halálos ítéletet. Egy ráckevei családnál talált feljegyzésben olvastam, hogy szeptember 30-án a lórévi révben egy szál fenyőfára felakasztották Icsi grófot. Öreg lóréviek szüleik és nagyszüleik elbeszéléséből tudják, hogy a mai lórévi kápolna helyén akasztották fel az áruló Zichy grófot. A kivégzéskor egész Lórév és Ráckeve népe a helyszínen megjelent és szemtanúja volt a kivégzésnek. Zichy gróf magas termetű, barna körszakállú, 40 év körüli férfi volt, felakasztása előtt értéktárgyait, közttik aranyóráját a hóhérkodó cigánynak ajándékozta, s csupán azt kérte tőle, hogy vigyázzon arra, nehogy szakálla akasztás közben összeborzolódjék... A monda szerint a halálraítélt kegyelmet kapott volna Kossuthtól, de mire a lovasfutár a kegyelmi levéllel megérkezett, az árulón az ítéletet végrehajtották. Állítólag tárgyi bizonyíték nem volt árulása mellett, de hogy valóban áruló volt, mi sem bizonyítja jobban, hogy halála után az uralkodóház kápolnát állítatott kivégzésének színhelyén, már pedig nem feltételezhető, hogy a királyi család olyannak emelt volna emléket, aki nem szolgálta az ő érdekeit." * Ezekből a feljegyzésekből, kiegészítve őket a megyei és országos közgyűjtemények irataival, jól rekonstruálható Zichy elfogásának és kivégzésének egész folyamata. Az áruló főnemest 1848. szeptemberének utolsó napján fogták el a dunántúli Adony falu határában, a Lángi-pusztán Görgey őrnagy előőrsének portyázó huszárjai. Zichyt a parasztszármazású népfelkelők és a falusiak agyon akarták verni, de ezt a huszárok megakadályozták, s Görgey lefolytatta a szabályos hadbírósági eljárást. A rögtönítélő katonai haditörvényszék Görgey szálláshelyén, Dimon István ráckevei piactéri házában ült össze. (Görgeyt szeptember 24-én nevezte ki Batthyány miniszterelnök a Csepel-sziget „hadi parancsnokának", majd 26-án a dunántúli népfelkelés parancsnokának is. Mint a terület összes katonai és polgári hatóságának teljhatalmú parancsnoka elnökölt a vésztörvényszék ülésén.) A haditörvényszék egyhangúan halálra ítélte a hazaáruló mágnást, s golyó általi kivégzést javasolt. Ez utóbbit azonban Görgey elutasította, mondván, hogy az egy lat lőporra az ő katonáinak is szükségük van. így azután kötél általi halálra ítélték a grófot. A halálos ítéletet Görgey, a haditörvényszék elnöke már nem őrnagyként írta alá, mert időközben megérkezett a futár Kossuthtól, a Honvédelmi Bizottmány elnökétől, aki az energikus fiatal hadfit ezredessé léptette elő. (A halálos ítélet Görgey ezredes aláírásával az Országos Levéltárban található.) A kivégzés színhelyéül a lórévi révvel szemközti kis kiemelkedést választották, ahol egy szál fenyőfára akasztották fel az arisztokrata hazaárulót. A kivégzést 1848. szeptember 30-án reggel fél kilenc órakor hajtotta végre Kóborló Ferkó cigányhóhér Ráckeve és Lórév lakossága előtt, s mint a nép emlékezetében megmaradt, a gróf férfiasari fogadta a halált. Hatalmas birtokait, ékszereit a forradalmi kormány lefoglalta. 1849. tavaszán ebből kerekedett azután a hírhedt „gyémántper", melynek célja a radikális Madarász László belügyminiszter lejáratása volt. A kivégzés színhelyén, a Nagy-Dunától mintegy 2—300 méternyire 1858/59-ben az uralkodó, Ferenc József (a ráckevei királyi uradalom tulajdonosa) a dominium költségén kis emlékkápolnát építtetett Zichy emlékének. Az egyhajós, homlokzati huszártornyos, romantikus stílusú kápolna téglából készült, csak támpillérei és nyíláskeretei vannak kőből. Napjainkban már csak ez a kicsiny, erősen omladozó vakolatú téglaépítmény emlékeztet a hazaáruló főúr bűnösségére és a hazáját védő nép forradalmi elszántságára. Mészáros László Pályázat A „Budapest" és a Fővárosi Tanács Művelődési Főosztálya pályázatot hirdet az általános iskolai és a középiskolai (szakmunkás, szakközépiskolás és gimnáziumi) tanulók és a történelmi-honismereti szakkörök számára. A következő témák közül lehet választani: 1. Hogyan éltek a munkások 1900 és 1945 között a fővárosban? A Budapesti Történeti Múzeum és a Munkásmozgalmi Múzeum anyagából kiválasztható egy munkás életútja vagy életútjának egy szakasza, illetve egy munkásszervezet története. 2. beszélő házak írja meg kerülete egy nevezetes épületének a történetét! A pályamű terjedelme: 6—12 gépeit oldal. Beadási határidő: 1977. november 30. (Cím: „Budapest" szerkesztősége, 1014 Budapest, Országház u. 20.) Eredményhirdetés: 1978 március. A leg jobb munkákat a folyóirat közli. Az első helyezettek — iskolatípusonként — 5000, a második 3000, a harmadik helyezettek 1000 forintos jutalomban részesülnek. Az arra érdemes munkák szerzői könyvjutalmat kapnak. Ugyancsak jutalmazzuk a legjobb szakköri pályaművek szakkörvezető pedagógusát. Az 1. és 2. díjat szakkörök kapják. A pályázók tüntessék fel a pályaművön nevüket, címüket (a szakkör nevét, jellegét, a szakkörvezető tanár nevét), írják meg, hányadik osztályba járnak és iskolájuk címét. Egy pályázó vagy szakkör több pályaművet is beadhat. A „Budapest" szerkesztősége 33