Budapest, 1977. (15. évfolyam)

9. szám szeptember - A címlapon: Pesterzsébet (Csigó László felvétele)

BUDAPEST a Fövünos PoLyoinata A szerkesztő bizonsii? elnöke. FARKASINSZKY LAJOS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Föszerkesztőhelyettcs: BÁCSKAI LÁSZLÓ A szerkesztőség címe: 101 * Budapest I. Országház u. 20. Telefon: 351-918 Kiadia: A Lapkiadó Vállalat VII. Lenin krt. 9—11. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT © 77.1379 Athenaeum Nyomda, Budapest Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Terjeszti: a Magyar Posta Központi Hírlap Iroda Budapest, V. József nádor tér 1. sz Telefon: 180-850. Postacím: 1900 Budapest Index: 25151 HU ISSN 0007—2885 Megjelenik minden hónap eiején. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Iroda címén. Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft, félévre 60,— Ft, egy évre 120,— Ft. Szerkesztőségi fogadóórák: hétfőn 11—13 óráig, I. Országház u. 20. csütörtökön 10—13 óráig VII. Lenin krt.9—11. 1.121. Telefon: 228-457 Olvasószolgálat: VIII. Népszínház u. 24. Telefon: 130-022 Főmunkatárs: JÁVOR OTTÓ Rovatvezető: VARGHA BALÁZS Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA Szerkesztőségi titkár: WEISZ IMRÉNÉ A íap íves mélynyomással készül A TARTALOMBÓL: Hám Ernő: Az újjászülető Pesterzsébet 4 Beszélgetés Tóth Ferenccel a tanácsi ipar fejlődéséről 8 Szényi Gábor: Kisiparosok 9 Thury Zsuzsa: Emlékeim, otthonaim 14 Bánffy Miklós: Színfalak előtt, színfalak mögött 18 Vargha Balázs: Zelk Zoltán éneke 1 22 Vadas József: Ferenczv Béni művészete .. 24 FÓRU M Vincze Oszkár: Helyreállítás, házgyártás, szanálás 28 Mészáros László: Gróf Zichy Ödön kivégzése 32 Vadász Ferenc: A Tompa utcai tűzkeresztség 34 Zolnay László: Emlékezés Marsigli tábornokra 38 A címlapon: Pesterzsébet (Csigó László felvétele) A hátsó boritón: Ferenczy Béni: Atalanta (1937) Szelényi Károly felvétele (A Magyar Nemzeti Galéria tulajdona) XV. ÉVF. 9. SZÁM 1977 SZEPTEM BER ARA: 10 Ft Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PATAKI JÁNOS, az MSZMP Budapesti Bizottság Agit-prop osztályának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSŐ, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Venczel István Ötvennégy bemutató Budapesten az Állami Operaház és Erkel Színháza, a Nemzeti Színház, valamint a 25. Színház munkáját közvetlenül a Kulturális Minisztérium irányítja. Cikkünk a fenti intézmények értékelésével nem foglalkozik. Színházművészetünk fejlődésének, eredményeinek és problémáinak értékelése körül az utóbbi években hosszasan, viszsza-visszatérően zajlott a vita a sajtóban, a felügyeleti szervek körében és a művészeti közéletben egyaránt. Ezek a viták néha — téves vagy szándékolt hipotézisekből kiindulva zsákutcába is vezettek, nehezítették az egészséges színházi közélet kialakulását, bizonytalanná tették az értékrendet; de emellett számtalan kérdés átgondolására, a hibák kiigazítására is ösztönöztek. Végülis megállapítható: az elmúlt években színházművészetünk egésze, és ezen belül a budapesti színházak munkája eredményesen fejlődött. A műsorpolitika belső arányai stabilizálódtak, a magyar dráma állandósította vezető helyét színházaink műsorrendjében. Az a sokoldalú kép, amely a budapesti színházak eszmei-művészi törekvéseit vizsgálva elénk tárul, lényegét tekintve a szocialista művelődéspolitika célkitűzéseit tükrözi. Ha van is a fővárosi színházaknak adóssága társadalmi életünk, fejlődésünk színpadi ábrázolásában, nem vitathatjuk el a szocialista jelleg erősödését a művészi munkában. Az elmúlt színházi évad összképe A budapesti tanácsi felügyeletű színházak az 1976/77-es évadban — a Radnóti Miklós Színpad költői estjeit is beleszámítva - 54 bemutatót tartottak (valamivel kevesebbet, mint az elmúlt évadokban). Egy-egy színház azért csökkentette az új produkciók számát, hogy sikeres darabjainak több előadást biztosítson . Néhány vonatkozásban ez az évad több hiányérzetet keltett a nézőben, mint az előző évadok. Született néhány kiérleletlen, művészileg kevésbé színvonalas előadás. A sok jó produkció ellenére hiányzott az a néhány igazán izgalmas, kiugró siker, amely egy-egy évadot utólagosan is emlékezetessé tesz. Különösen az évad első felének néhány bemutatójánál éreztünk bizonytalanságot, a kockázatmentes műsorpolitika irányába tett engedményt. A műsortervekben — mint 1973 óta folyamatosan — a magyar drámák szerepelnek a legnagyobb súllyal. (A bemutatóknak közel a felét tették ki.) Üj darabbal jelentkezett Csurka István és Gyurkovics Tibor. Mind a „Versenynap"-ban, mind az „Isten nem szerencsejátékos"-ban izgalmas a kérdésfeltevés, de nem teljesen meggyőző a válasz. Hernádi Gyula „Királyi vadászat" c. művét sikerrel hozta színre a Pesti Színház. Aktuális, mai problémához nyúlt Berkesi András „Kálvária" c. darabja a József Attila Színházban. Kár, hogy az írói munka nem volt igényesebb. Az új darabok vonulatába illeszkednek a regényadaptációk is. Déry Tibor „Kedves Bópeer"-je, Mesterházi Lajos „Prométheusz rejtély"-e, Kellér Andor „Bal négyes páholy"-a és a sokak bábáskodásával született /Íe/ío-musical — kisebb hibáik, gyengeségeik ellenére is — sikert hoztak a vállalkozó színházaknak. A színpadi változatok művészi bizonytalanságai semmiképpen sem az adaptáció létjogosultságát vonják kétségbe 7