Budapest, 1977. (15. évfolyam)
1. szám január - Prof. Bókay Árpád: Milyen volt az 1860-as évek Pestje? 2.
A Nemet Színház a Színház (a későbbi Gizella, ma Vörösmarty) teren (Alt Rudolf metszete) Az Új (később Erzsébet, ma Engels) tér 1866 körül, az ideiglenes Német Színházzal emeletén vendégszobák. Az átjáró sikátorokban bazárosok ütötték fel sátorfájukat, keleti módra. Egyik hosszú asztalon késes kirakat, másikon csupa köszörűkő, főleg kaszaköszörülésre, majd játék, s ami a legnevezetesebb: a falakon öreg olajfestmények, melyek közül néhány ma a Szépművészeti Múzeumot díszíti. Sétánk gyakran vezetett át a Fehér Hajón, már az ottani játékkereskedők és az alvé miatt is. A mai Fehér Hajó utcza, mely akkor is éppoly görbe volt, mint most, tele volt szerb posztó- és szőnyegkereskedőkkel. Avakumovics, Kosztics, Kosztovics stb. nevekre még ma is emlékezem. A Nagyhíd utczából — melyet azért hívtak így, mert a Lánczhíd elődjének, a Hajóhídnak feljárójához vezetett — a Színház térre'"1 (ma Gizella tér) értünk. Színház tér volt azért, mert itt állott, a mai Haasz palota és Redoute helyén, a híres német Körszínház, mely leégett volt már akkor,s csak ígyúgy helyreállított romjai voltak meg. Árkádja alatt egy híres finomsütöde — mandoletti — volt. Ebben a német színházban, mely operákat is adott elő, énekelt egy ideig — úgy tudom — a híres Schodelné: "\ s mikor leégett, ment át a Nemzetibe. A Színház téren, a mai helyén volt Kugler czukrászdája is, az első, ahol délután fagylaltozni is lehetett, kis asztaloknál. Erre a térre nyílott a Váczi utcza s a Dorottya utcza. Az előbbi Pest főutczája, a legelegánsabb boltokkal, s a két legelegánsabb hotellel: Nádor Szálloda és a Nemzeti.3 ' Ebből az utczából nyílott a Kishíd utcza (ma Türr István utcza), s a Régiposta utcza (ma is az), utóbbiban a hírhedt Aranykéz Szálló3 " és korcsma, sok bűntény, gyilkosság tanyája. Hamiskártyások székeitek ott. * Ami a Színház téren túl volt, az már a Leopold (Lipót) város volt. Új városrész, József nádor tervei szerint kihasított, egyenes, széles, szép utczákkal, empire házakkal, melyeket Pollack és iskolája, utánzói építettek. Ennek a nemesebb építkezésnek maradványai a mai Főkapitányság épületeTM (eredetileg Európa Szálloda), s az Akadémia utcza—Arany János utczai sarokház. A József teret akkor is úgy hívták, még nem díszítette a nádor szobra, de már parkozva volt. A nádor szobrát már a koronázás után állították fel, láttam a leleplezést a Nemzeti Bank ottani épületének ablakából. A mai Erzsébet teret Új térnek40 hívták. Parkozva volt, s ott, hol ma Veres Pálné szobra van, állott a fából épített Német Színház.'" Nyáron játszottak csak benne, s volt gyerekkoromban egy nagyszerű kasszadarabja,,,Az Ördög pilulái",4 -' mely mindenféle színpadi trükkök quintessentiája. Épp ily darabja volt az ,,Eselshaut" 43 is. Tolongtak az emberek bele, nagy szomorúságára a Nemzetinek, mely üres volt ilyenkor. Milyen volt a Duna-part a 60-as években? A Lánczhíd az egyetlen híd. A Lánczhíd tér4 0 kövezetlen. Az Akadémia már áll, s a Lloyd épület44 is. A corsói ház-sor helye azonban üres, homokbuczka a partig; az Akadémia mögötti rész is az. A város összes szemétjét ide, a Duna-partra hordják. Azzal töltötték fel. Ekkor kezdődik a partszabályozás, de még nem építik a rakpartot. A Redoute és a Színház környékéről csónakok mennek át Budára, a Rácz-fürdőhöz. 4 és 7 krajczár a díj. Ez a közlekedés volt a propeller elődje. Nekünk gyerekeknek ezen a járművön soha nem volt szabad menni. A part mentén a halászok bárkái, ugyanazok, mint ma. Ha Budáraátnéztünk, aVárban, a királyi palota sárgazöld zsalus épületében gyönyörködtünk, mely szebb, stylusosabb volt, mint a mai. A Gellérthegy északi lejtőjén, 4—5 sorban, apró, kis házak, nagyrészt szerb telepesekkel, akik mint szőlőmívelők keresték kenyerüket, s mérték saját termesztette vörös borukat, amit ráczhalhoz ittak a polgárok. A budai korcsmázás ebben bírja ősi gyökerét. Sajtó alá rendezte és jegyzstekkel ellátta: Dr. Bókay János (sz. 1917) 35 Szinház tér: későbbi elnevezése Gizella, most Vörösmarty tér. Schodelné Klein Rozália (1811-185-1): az első Európa-hírű magyar drámai énekesnő. Híres operaalakításáról (Bellini: Norma) nevezték el a budai Viharfát Normafának, mert itt adta át neki Nyáry Pál. a Nemzeti Színház igazgatója a közönség ajándékát, egy színezüst sarlót. •t 7 Nemzeti Szálloda: a Váci utca 9. alatti épület, melyben jelenleg a Pesti Színház működik. Aranykéz Szálló: a Régiposta utca 9. sz. ház helyén állt. ;'t J A Főkapitányság épülete a mai Roosevelt tér és Zrínyi utca sarkán állott, a Külkereskedelmi Irodaház most épülő háztömbje helyén. 40 Új tér: a mai Engels tér. 41 Német Színház: az ún. „Szükség Színház", melyet Pollack Mihály tervezett 1853-ban, a Redoute-ban 1809 óta működött Német Színház leégése után. 1870-ben lebontották. 42 Az Ördög pilulái: Laloun, Bourgeois-Anicet és Laurent fran-cia vígjátékírók zenés darabja, melyet Offenbach és mások zenéjével adtak elő. 43 Eselshaut vagyis „Szamárbőr": ismeretlen francia szerzők zenés bohózata, melyhez a magyar származású osztrák Müller Adolf írt zenét. 44 Lánczhíd tér: ma Roosevelt tér. 45 Lloyd épület ill. Lloyd-palota: eredetileg tőzsde, később a Nemzeti Casino otthona. 1861-ben a Felsőház is itt tartotta üléseit. A Roosevelt téren álló, az Apáczai Csere János és Dorottya utcára néző épület all. világháborúban annyira megrongálódott, hogy 1944-ben lebontották. i9
