Budapest, 1977. (15. évfolyam)

8. szám augusztus - Árokszállási Éva: Ad, vesz, cserél

:ZH6S9, Csigó László felvétele ésszerűen és a biztonság szem­pontjainak megfelelően szabá­lyozzák. Hogy ez a cél elérhető, arra az a legjobb bizonyíték, hogy 1976-ban a megnövekedett gépjárműszám és a megváltozott közlekedési szabályok ellenére is csökkent fővárosunkban a balesetek száma. Budapest lakói érzik a felelősségüket egymás iránt, és amikor az új közleke­dési szabályok napvilágot láttak, százezrek mozdultak meg, hogy részt vegyenek azokon a tanfo­lyamokon, melyeken elsajátít­hatták az új szabályokat. Ez azt bizonyítja, hogy a közlekedési morál — ha lassan is — javul, és a közlekedésbiztonság egyre in­kább közös üggyé válik. Van azonban még egy sú­lyosbodó gond a közlekedés­ben: növekszik az ittasan gépjár­művetvezetők száma. A bevont vezetői engedélyeknek majdnem a felénél ittas vezetés volt az in­dok. Fokozottabb felvilágosító munkára és kellő szigorra van szükség, hogy ezt a kedvezőtlen tendenciát megszüntessük. Az it­tasság azonban csak egyike — ha­bár talán legsúlyosabbika — a helytelen emberi magatartások­nak. Számos más ok is közreját­szik a balesetek létrejötté­ben. Míg 1975-ben 5475 személyi sérüléssel járó balesetet, 1976-ban csak 5030-at jegyzett fel a statisztika Budapesten. Ha a csökkenést nézzük, kétségtele­nül kedvezőnek kell tekinte­nünk ezt az eredményt. Sőt akkor is kedvező a helyzet, ha hosszabb távon figyeljük a bal­esetek alakulását: hiszen 1969-től (7053 baleset) kiindulva — az igaz, hogy némi ingadozással — a balesetek száma állandóan csökken. Ha ehhez hozzávesz­szük azt, hogy közben a forga­lomban résztvevő gépjárművek száma egyenletes ütemben ép­pen kétszeresére nőtt ez idő­szak alatt, viszonylag megnyug­tatónak tűnik a baleseti helyzet. Am az ötezer baleset ugyan­annyi egyéni, családi tragédiát takar, így a balesetek csökkené­sének ütemébe mégsem lehet belenyugodni. Az emberközpontú közle­kedési szemléletnek nemcsak sétálóutcák létrehozásában kell megnyilvánulnia, hanem magá­ban kell foglalnia az elsőbbséget meg nem adók, a szabálytalanul kanyarodok, a tiltott helyen és módon előzést végzők, a gyors­hajtók, a rövid követési távolsá­got tartók, a villamosról fel- és leugrálok, a tilos jelzésen átsé­tálok, az úttesten féktávolságon belül vagy szabálytalan helyen átkelők, a gyermeküket fel­ügyelet nélkül hagyok megneve­lését, megóvását és megrend­szabályozását. Évek óta ezek a fő baleseti okok, és az erre vonatkozó sza­bályok alapjában véve az „új" KRESZ-ban sem újak. Igy tehát a szabályok megváltoztatásával senki sem takarózhat, mert a balesetezők még most is a régi, jól ismert szabályokat szegik meg, és okoznak ezzel maguk­nak és embertársaiknak is kárt, sérülést, fájdalmat és sajnos nem ritkán halált. • 1970-ben Kiotóban 53 ország közlekedési rendőreinek képvi­selői közlekedésbiztonsági kon­ferenciát tartottak. A záróköz­lemény utolsó mondata így szól: "Mindenek előtt pedig felhívjuk a világ gépjárművezetőinek figyel­mét arra, hogy a kormánykerék mögött különös óvatosságot tanú­sítsanak, soha el nem felejtve azt, hogy ennek a keréknek a gondatlan 1b

Next

/
Thumbnails
Contents