Budapest, 1977. (15. évfolyam)

1. szám január - Prof. Bókay Árpád: Milyen volt az 1860-as évek Pestje? 2.

A Ferenciek tere (ma Károlyi Mihály utca) 1870 körül (Klöiz György felvételei) A Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca a századfordulón Prof. Bókay Árpád (1856-1919) Milyen volt az 1860-as évek Pestje? 2. A Hal tér (a mai Irányi utca és Kéményseprő utca sarkán) Térjünk vissza most lakásunkhoz, a Zrínyi-házhoz (a mostani Astoria Szálló helyén), ahova 1858-ban költöztünk. A Kossuth utczát Hatvani utczának hívták; nem volt olyan széles, mint ma, hanem vagy 3 öllel1

szűkebb. A Zrínyinél, tehát a torkollásainál állott a Hatvani kapu,- melyet akkor bontottak le, mikor a Zrínyit építették. Ez volt a város vége hajdan. A kapu előtt temető lehetett, mert mikor csatornát építettek a lakásunk előtt, egyre-másra szedtek fel ott embercsontokat, koponyákat, nagy félelmére a cselédségnek. A Hatvani utcza másik oldalán (sarkán) nagy, egyemeletes ház állott, benne egymás mellett két vaskereskedés. Azonkívül volt ott egy ruhásbolt. Akkor ez a ruhásbolt főleg a Balkán itt megforduló bevásárlóit látta el. A magyar, német felírás mellett volt rajta szerb és görög felírás is, és fezes, turbános, barna szerb posztós nadrágú (hátul lógó nadrág) emberek mindig őgyelegtek a bolt előtt. Az egyik vaskereskedésben vettük a griflit:

l

, amivel a palatáblára írtunk. Két darab volt egy krajczár. Volt aranyos papírral, meg márványos piros, kék. rózsaszín papírral beragasztott is. Mi persze az aranypapírosost választottuk, de sohasem egyformát Jancsival4

, nehogy összetévesszük. A tulajdonos, Juranek bácsi, bársony házisapkájában — a sapka tetején quastlivaP — sokat állt az üzlet bolthajtása előtt, ahol egy nagykalapos, fehér gatyás, tót paraszt volt kipingálva czégérül, s ha mi szemben kihajoltunk az ablakon, vagy felálltunk az ablakfára, felfenyegecett, sőt fel is kajabált, megparancsolván, hogy azonnal szálljunk le, mert felküldi a zsandárt. A zsandárok a konstablerek" elődjei voltak, és fehér kabátban, puskával, karddal őrizték a rendet az utczasarkon. A Hatvani utcza a Kígyó térig' terjedt. A házak nagyrészt kétemeletesek. A mi sorunkon, a Magyar utcza sarkán volt a Kölber-féle fűszeresbolt. A III. Napóleon arczú, bajuszú s szakállú bácsi testvére volt a kocsigyárosnak, akinek a fia híres iparossá* 1 Öl: régi hosszmérték. 1 öl kb. 1 m 90 cm-nek, 3 öl kb. 5 m 70 cm-nek feiel meg. 2 Hatvani kapu: Pesc régi városfalánál a Hatvan felé vivő út kapuja, mely a jelenlegi Astoria aluljáró területén állt. 3Grifli: a paiavessző régies neve. * Jancsi: a visszaemlékezések Írójának öccse, prof. Bóka/ János jun. (1858—1937), a pesti egyetem gyermekgyógyász tanára, a M. Tud. Akadémia tagja. 5 Quastli: a bojt régies, németes neve. 6Konstablerek: (békeintézők) a pesti városi rendőrök neve 1861—1873 között, ők viselték először a gumibot elődjét, a 35 cm hosszú, rézgombos végű, fekete fabuzogányt. 7 Kígyó tér: területe egybeesik a jelenlegi Felszabadulás tér egy részével. Nevét a Kígyó patikáról kapta. A Belváros rendezése idején a tér megszűnt. 8 Kölber Jakab (1787—1843), aki apjának nyerges- és kocsigyártó műhelyéből gyártelepet fejlesztett ki. g RESCHH