Budapest, 1977. (15. évfolyam)

7. szám július - Barkoczi Péter: Még egy séta a Rákóczi úton

ben a Baross tér 23. — a Central szálló állt egy ideig, ezt is a Keleti család bérelte. Az épület a második világháborúban elpusztult. Rákóczi út 86. Paulheim István tervezte 1906-ban. A házban levő gyógyszertár belső kiképzését Kovács Zsuzsanna végezte, 1958-ban. Rákóczi út 82. Ez is a Manno családé volt, mint a 29. sz. ház. Ebben az épületben működött a Sport kávéház, ahol a feketekávé mellé filmeket is vetített a „Biograph Első Hazai Mozgóképek Vállalat". Rákóczi út 74. Löffler Sándor és Béla építette 1915-ben. A Magyar Divatcsarnokhoz tartozott. Most, átépítve, az Otthon áruház részlege. Rákóczi út 72. Schmal Henrik, akárcsak az Uránia épületét, mór stílusban tervezte. Építésének előzménye az, hogy a Rákóczi út 7. sz. háznál Schmal jócskán túllépte az előirányzott költségeket, s az építtető beperelte. Schmal még a tárgyalás előtt felajánlotta, hogy kifizeti az építési költségeket, s ezen felül még tetemes hasznot is tud biztosítani. A felperes meggondolta magát, visszavonta a pert, sőt a 72. sz. ház felépítését is Schmalra bízta. Az épületet később Fodor Gyula szállodává alakította át. Az Exelsior szálló első emeletén éjszakai mulató is működött. 1936-ban Kozma Lajos építette át a szállót, a Magyar Divatcsarnok részére. Az egész homlokzatot fehér üveggel burkolta. Az áruház tulajdonosa Ruttkai Antal volt, egyike a város legnagyobb adófizetőinek: 1935-ben 165 370 pengő évi jövedelmet és 1 233 700 pengő vagyont vallott be. A Divatcsarnok 1956-ban kiégett, s a házat lebontották. Ma park van a helyén. Ugyanez lett a sorsa a szomszédos, 70. sz. háznak, mely 1885-ben épült. Rákóczi út 68. Gutwillig József építette 1891-ben. Arany János utcai székháza felépítéséig itt volt a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. irodája. (Elnöke, Horthy kormányzó kártyapartnere, Chorin Ferenc vallotta be 1935-ban a főváros polgárai közül a legmagasabb évi jövedelmet: 385 997 pengőt.) Ebben az épületben volt a Velence kávéház is, itt volt főpincér Ungerleider Mór, a későbbi filmhatalmasság. Ide járt ingyen ebédre unokaöccse, a Vígszínház két háború közötti igazgatója, Roboz Imre. Ungerleider megvásárolta a kávéházat — később a Sport kávéházat is —, a helyiségben mozgóképeket vetített, ő alapította meg a Projetograph Mozgófénykép és Gépgyár Rt.-1, mely elsőnek készített mozihíradót Fröhlich Károly újságíróval. Idézet ennek hirdetéséből: „ ... Az újpesti bankrablás. A betörésnek szenzációt keltő 36 helyszíni felvétele, nagyrészt eredeti szereplőkkel. Hossza 140 méter. Ára 1,20 Korona méterenként. . ." Rákóczi út 66. Most üres telek, ahová Horváth Lajos (Közti) tervezésében lakóház épül majd. Sokáig földszintes üzletház volt, udvarán iparosok műhelyeivel. Itt működött a Klein és Bäumel viaszgyertyagyár, ötven munkással; ez volt a Rákóczi úton a legnagyobb gyár. Az épület a századfordulóig törvényszéki börtön volt, udvarán végezték ki a múlt század legnagyobb magyar bűnügyének tetteseit, az országbíró gyilkosait. A történet a kővetkező. Az ország egyik legnagyobb közjogi méltóságát: Majláth György országbírót, királyi tárnokmestert, a Legfelsőbb Bíróság, a Kúria és a Főrendiház elnökét 1883. március 19. hajnalán inasa, Berecz József, betömött szájjal, összevervi, gúzsba kötött kezekkel, megfojtva találta. Az eset előtt értetlenül álltak. Az országbíró Dísz téri palotájának kapujában állandóan portás őrködött. S az első emeleti lakosztályt sem létrán, sem máshogyan megmászva nem lehetett kívülről elérni. A hosszú nyomozás végül kiderítette, hogy a felbujtó maga Berecz József volt, aki a palotába becsempészett két barátjával követte el a gyilkosságot. Mindhármukat felakasztották. Rákóczi út 60. A Sternberg Armin Hangszergyár üzemi és kereskedelmi épületének alakította át 1933-ban a kor egyik leghíresebb belsőépítésze, Falus Elek. Rákóczi út 58. A Metropol szálloda épületét Hudetz József tervezte 1891-ben. Eredetileg csak az Osvát utcai fronton működött szálloda. Az épületet Erhardt Ernő modernizálta, 1941-ben. Az ostrom után Králik László állította helyre. Az első években az alvilág foglalta el a földszinti vendéglátóhelyet. Újsághír: „. . . A vendégek a tömegverekedés során az erkélyről a földszintre dobálták le a nehéz márványasztalokat ... A helyiség mintegy kétszáz vendége minden kezükbe eső tárggyal verte egymást." A turizmustól való elzárkózás éveiben az épület az Uvaterv székháza volt, s csak 1957-ben adták vissza eredeti rendeltetésének. Rákóczi út 56. Az eredetileg egyemeletes épület egyik üzlethelyiségében volt Gábor Zsazsa filmsztár apjának a „Gyémántháza". 1956-ban a~ épület tönkrement, helyén 1962-I, .1 felépült az Athenaeum Nyomda üzeme, Karsai Tibor tervezésében. Rákóczi út 54. Az Athenaeum Nyomda székháza és a Népszava szer •• kesztösége. Az Athenaeum őse 1868-ban alakult, Emich Gusztáv — Petőfi egyik kiadója — nyomdájából és ki-Szoborpár a 78. sz. ház homlokzatán jsMi: