Budapest, 1977. (15. évfolyam)

7. szám július - Barkoczi Péter: Még egy séta a Rákóczi úton

A 39. sz. ház bejáratának mennyezeti freskója Lötz Károly műve Lámpát tartó szobor a 39. sz. ház bejáratában ködő kisiparosok feltehetőleg engedélyezés nélküli vitrinjei, címtáblái teljesen tönkretették. A ház sarkán levő gyógyszertár volt a híres Örkény-féle Csillag patika. Rákóczi út 41. Egyike a legregibb itteni házaknak. Vassel Alajos építette 1871-ben. A millenniumi kiállításra Schönnen Ernő szállodának alakította át. Az Adria Szállónak kávéháza is volt, s itt nyílt az első automata büfék egyike, majd a Góbé borozó. Hültl Dezső műegyetemi tanár 1924-ben ismét lakóházzá alakította, majd irodaház lett. Rákóczi út 43. A Palace szálloda épületét Jakab Dezső tervezte 1910-ben sógorával, Komor Marcellal. A korabeli kritika szerint: „merész fantázia szülte gazdag majolika dekorációival egyéni alkotás, bár bizarrságával az utca képét nyugtalanítja". A második világháború alatt a Honvédelmi Minisztérium foglalta le az épületet. A felszabadulás után itt volt a Szociáldemokrata Párt székháza. Most ismét szálloda, 185 férőhellyel. Rákóczi út 47. Jahn József tervezte 1883-ban. Eredetileg a Breselmayer pék-dinasztia háza volt, majd Hauer Lipót cukrászata. (Államosítása után, éppúgy, mint versenytársai, új nevet kapott; a Gerbaud-ból Vörösmarty, a Lukácsból Különlegességi cukrászda lett, a Hauerből pedig Erkel.) Szabó György belsőépítész 1970-ben a cukrászda helyiségeit hangulatosan átépítette. Ekkor kapta vissza eredeti, patinás nevét is. Rákóczi út 5;. A mély francia-udvaros épületet 1912-ben építette Krausz Gábor Hofstädter Guttmannak. Krausz tetszetős külsővel leplezte az olcsó megoldásokat; a konjunktúra évtizedeinek kedvelt építésze volt. Rákóczi út 55. 1885-ben építette Léderer Gusztáv a Tornyai Schossberger családnak, mely a tabáni spirituszgyárból gazdagodott meg. Házukban volt a Cunard Line Tengerhajózási Társaság irodája, mely az Amerikába való kivándoroltatásra állami koncessziót kapott. Rákóczi út 57. A-B. A hatalmas, három utcára nyíló, 3 illetőleg 4 emeletes Luther udvar 1892-ben épült fel, Schweiger Gyula építész tervezésében, 2 400 000 korona költséggel. Számos kapualja közül az 1873-ban épült templomi bejárat fölött Luther szobra látható. A templomot építtető szlovák nyelvű evangélikus egyházközség eredetileg a Deák téri templomhoz tartozott. Amikor azonban ott nemzetiségi vitákra került sor, a szlovákok kivonultak, és saját hajlékot kezdtek építeni. Az építkezés a hivők szegénysége miatt tíz évig elhúzódott. Első lelkipásztoruk a szlovákok klasszikus írója, Jan Kollár volt, 1819-től 1849-ig. A templom oltárképét Than Mór festette.