Budapest, 1977. (15. évfolyam)
6. szám június - H. Boros Vilma: Gimnáziumi éveim a század elején
Leányfős kályhacsempe (XV. sz.) pallos maradványait hoztuk felszínre. De találtunk egy harci vascsákinyt is. E francia típusú csákányt két nyelvével rúdvégre húzták; még felerősítő szegét is megleltük. Nagyobb számban találtunk négyágú vastöviseket — úgynevezett sulymokat —; ezeket lovak elé szórták. Mivel egyik tövisük mindig égnek áll, jaj volt annak a paripának, amely beléjük hágott. A „dücső lovagkor" lovas bajvívásainak emlékét idézik a hármas csúcsban végződő vas lándzsavégek, amelyek nem szúrással, hanem döféssel emelték ki nyergéből a vesztes bajvívót. És különböző kaliberű kő és vas ágyúgolyóknak, gránátoknak immár százai mondják el: mitől és miképpen pusztult el a XVII. századvégi ostromok Budája. Nemrégiben akadtunk rá egy ún. „tüzeslabda" vas karosszériájának töredékére. Ebből a vetett robbanószerkezetből — az 1686-os budai várostrom céljára — 600 darabot készíttetett el a bécsi Haditanács. (Másik példányát Vácnál emelték ki a Dunából. Egy harmadik példányuk Esztergomban van.) Ágyú, puskamaradvány meglepően kevés akad. Az 1686-os ostrom után, a török kiűzésekor ugyanis a győztesek gondosan összegyűjtötték a hadizsákmányt: sok száz ágyút és sok ezer puskát. Ágyú- és szekérvasalások, vasgolyók, ezerszámra menő puskakovák, a romboló technika emlékei felfedik: hogyan omlottak össze tornyok, paloták, várfalak. S azt is: miképpen pusztultak, hullottak el az emberek. Akiknek egyik tragikus, 1686-os tömegsírját éppen írásom napjaiban tárjuk fel a Szent György tér délnyugati végén. A romboló technika fegyvertára Az építő technika emlékeivel együtt a romboló technika emlékeit is felnyújtotta nekünk a föld. Fegyverek azok. A régebbi feltárások egyik — kevéssé értékelt — emléke volt egy vas ágyú-elsütő szerkezet, a XIV. század végéről. Kardok, pallosok, tőrök, harci kések mellett az egyik ciszterna mélyéről egy XIV. századi, kétélű vonalában áll. jóleső érzés mindazoknak, akik a régebbi s az újabb várásatásokban részt vettek: ezt az anyagot szinte „tíz körmünkkel" csikartuk ki a fukar földből. Találtunk jónéhány díszes padlótéglát is. És az ún. idomtégláknak, terrakotta épületplasztikáknak egész sorát. Reneszánsz vörösmárvány párkány-töredék (XV. sz.) Szemenyei Tivadar felvétele Apród és fiatal lovag feje XV. századi kályhacsempe-töredékeken 41