Budapest, 1977. (15. évfolyam)

1. szám január - Dr. Szücs István: Vitacikk a lakásépítésről

A lakáshelyzet javítása társadalmunk egyik alapvető feladata. Nagyonis érthető, hogy a lakásépítés az érdeklődés középpontjában áll és számos vita tárgya. E viták egy része a ,, Budapest" hasábjain látott napvilágot. A közzétett cikkekben igen eltérő álláspontok tükröződtek. A lakásépítést értékelték funkcionális, műszaki, gazdasági, esztétikai és számos más szempontból; ebből következően a megállapítások gyakran más dimenziókban mozogtak. A lakásépítés célja végsősoron társadalmi igények kielégítése. Az tehát az elsődleges feladata, hogy az érintett családoknak megfelelő otthont biztosítson. Ezért az itt következőkben elsősorban a lakásépítés társadalmi összefüggéseivel foglalkozom. Dr. Szűcs István Új szemléletre van szükség A mennyiségi lakáshiány alakulása A lakásépítés — a múltból hozott elmaradottság felszámolása mellett — a ténylegesen jelentkező igények kielégítésére törekszik. De ezen felül a lakóépületeknek hosszú ideig: évtizedeken keresztül kell szolgálniok a mindenkori lakásszükségletet. Az iparosított építési mód azonban a flexibilitás követelményeit nem érvényesíti. Az értékelés gondolatmenetében ezért ŰZ időtávlat is jelentős szerephez jut. Budapest mai lakáshelyzetét, illetve a megoldásra váró feladatokat a kövekezőképpen lehet jellemezni. A fővárosban jelenleg 2 065 000 ember él, 812 00C családegységet képezve. A lakások száma 702 000. Ebből következően 110 000 családegységnek nincs önálló lakása. Ez jelenti lényegében a mennyiségi lakáshiányt. A lakásigény minőségi vetületét jelzi, hogy jelenleg kb. 200 000 szoba-konyhás, komfort nélküli lakással rendelkezünk, melyekben 5—600 000 ember él. Ha a lakásproblémát így közelítjük meg, látnivaló, hogy összesen 7—800 000 ember részére kellene új, illetve korszerűsített lakásról gondoskodni. E képet egészíti ki a közismert adat: a tanácsoknál jelenleg kb. 140 000 lakásigénylési kérelem van. Ez a szám hozzávetőleg 3—400 000 ember igényét takarja. A lakásállomány szobaszám szerinti összetétele 2. SZ.ÁBRA Felmerül a kérdés: az egyre fokozódó ütemű lakásépítés ellenére miért ilyen nagy Budapesten a lakáshiány? A summás válasz: az elmúlt két évtizedben több tényező együttes hatására rendkívül gyorsan növekedett a lakásigény. Ezek között a fontosabbak: 1960 ÉVI ÁLLOMÁNY II. III. IV. 1975 ÉVI ÁLLOMÁNY ÖTÉVES TERVBEN ÉPÍTETT SZOBÁS LAKÁS 2 SZOBÁS LAKÁS 3 ÉS TOBB SZOBÁS LAKÁS 28