Budapest, 1977. (15. évfolyam)

5. szám május - Rév Pál: Léggömb a Margitsziget felett

A századforduló idején a közérdeklődés egyre nagyobb mértékben fordult a légi Közlekedés felé. 75 évvel ezelőtt Budapesten is megalakították a Magyar Aero Clubot, hazánk repüléssel foglalkozó első szervezetét. Az előkészítő bizottság által 1902 januárjában kibocsátott tagtoborzó űrlapok kitöltött példányainak tekintélyes részét őrzi a Közlekedési Múzeum archívuma. Ezeken a tagtoborzóíveken számos korabeli jelentős személyiség aláírása szerepel. Az előkészítő bizottság 1902. március 2-ara már összehívhatta az alakuló közgyűlést. A Magyar Aero Clubnak 1 propaganda munkához és tagjai rendszeres tájékoztatására szüksége volt egy önálló sajtóorgánumra. A repülés első magyar nyelvű lapja „Az Aeronauta" 1902 májusától több éven át töltötte be hivatását, mint az egyetemes és a szárnyait bontogató magyar repülés havonta megjelenő krónikása. A megalakult klubnak légi járműre volt szüksége. Abban az időben a működőképes repülőgépet még nem találták fel, de a levegőnél könnyebb járművet, a Montgolfier testvérek meleg levegővel és Charles professzor Az 1800-as évek közepétől több külléghajós kereste fel fővárosunkat. Ezek közül érdemes megemlíteni Silberer Viktor osztrák léghajóst, aki a léggömb feltalálásának centenáriumán — 1883-ban — Vindobona elnevezésű léggömbjével a mai Lövölde térről emelkedett a magasba. Kísérője Pá'.may Ilka, a híres pesti színésznő volt — az első magyar nő, aki léggömb-utazásra vállalkozott. A millenniumi kiállításon — 1896-ban — Godard francia léghajós földhöz kötött ballonjának kosarából több mint 7000 látogató gyönyörködhetett Budapest panorámájában. A felsorolt léggömb-felszállások döntően léghajósok alkalomszerű bemutatói voltak. Szükségessé vált egy szervezet, amely hazai erőforrásokkal megkezdi a léggömbök rendszeresebb használatát, sportolási és tudományos célokra egyaránt. Ezt a feladatot igyekezett betölteni a Magyar Aero Club. Létrejöttével a száiazföldi és vízi spot tokon kívül nálunk is meghonosodott a légi sport. A klub vezetősége még alakulásának hónapjában Augsburgban — a napjainkban is működő — Riedinger Ágost léghajógyártó! 5500 márkáért, részletfizetésre, egy 1300 m3 űrtartalmú, gyapotszövetböl készült, be-A leszálló léggömb a város határában hidrogén-gázzal töltött léggömb-találmányát már világszerte alkalmazták. Ez a közlekedési eszköz hazánkban sem volt ismeretlen. Még feltalálása évében — 1783-ban — a Magyar Hírmondó című lap ismertette a Montgolfier testvérek találmányát, jöt ebben az újságban jelent meg a hazai első léggömb-ábrázolás. A következő évben Pesten, a mai Erzsébet-híd környékén Szabiik István professzor, Győrött pedig Domin Ferenc bocsátott fel tudományos kísérlet céljából kis méretű léggömböt. Ezeket követte Pesten és a történelmi Magyarország több városában végrehajtott kísérlet-sorozat. A Városligetből felszállva, Männer pesti orvos hajtotta végre az első hazai léggömb-utazást, 1811-ben. Ez a légi út Gyöngyös melletti leszállással ért véget. Bár a kísérlet eredményes volt, mások részérói folytatásra, visszhangra nem talált. lül a gáz szivárgását akadályozó gumibevonattal bélelt léggömböt rendelt. A klubnak még nem volt pénze, ezért az első részletet — 1850 márkát — Weiss Manfréd gyártulajdonos, vezetőségi tag bocsátotta az elnökség rendelkezésére. A léggömb felavatására és első útjára 1902. május i-én került sor a Magyar Atlétikai Club margitszigeti sportpályáján. Napsütéses hűvös reggel volt. A légi ünnepségen a klub védnöke, Szalvátor osztrák főherceg is felszállt saját „Meteor" nevű léggömbjén. A rendezőség, hogy elejét vegye egy Habsburg-ellenes tüntetésnek, nem hívta meg az ilyenkor szokásos katonazenekart, hogy ne kelljen elhangzania az osztrák császári himnusznak. A főherceget a Margitszigeten Széchenyi István fia, a klub elnöke, magyar nyelven üdvözölte. Szalvátor, a jelenlevők tekintélyes részének megütközésére, német nyelvű válaszát a következőkkel kezdte: „Sajnálatomra nem értem e tartomány nyelvét". A képviselőházban az egyik képviselő felszólalásában sérelmezte e tapintatlan főhercegi megnyilatkozást. Az ünnepség során a léggömböt a magyarok őstörténetéből ismert mitológiai madárról „Turur'-nak nevezték el. Az ünnepség befejező száma az újonnan felavatott léggömb felbocsátása volt. Először Szalvátor főherceg emelkedett a magasba Meteor nevű léggömbjével, majd a „Turul". A klub léggömbjét ifj. Tolnay Lajos, az országos meteorológiai intézet tudományos munkatársa, a klub első kapitánya irányította,és gondolájában még két utas foglalt helyet. A gondolából Dostagalambokat bocsátottak szabadon. A légijármű 4040 m. magasságot ért el, és Vácszentlászló térségében ereszkedett a földre. A Turul első felszállását követték a havonta többször ismétlődő különböző légi utazások. A léggömbbel tudományos légköri kutatásokat, sportolási, sőt jótékonysági célokat szolgáló bemutató repüléseket is végeztek. Évek múlva a léggömb, feladatát teljesítve, elhasználódott. Az utasok elhelyezésére szolgáló gondolája a Közlekedési Múzeumba került, de a második világháborúban, sok más műszaki emlékkel együtt, megsemmisült. Első léggömbünket újabbak követték. A Magyar Aero Szövetség utoljára 1928-ban vásárolt léggömböt, mellyel folytatódtak a kiképzések, sport- és meteorológiai felszállások. A léggömbsport a ballon, a töltőgáz, a tárolás és kezelés körülményessége miatt költséges volt ezért tömegsporttá nem fejlődhetett. A géprepülés térhódításával világszerte csökkent a léggömbök iránti érdeklődés. Az első világháborúban katonai megfigyelésekre használták, a második világháborúban inkább csak légvédelmi célokat szolgált. Napjainkban mind többet hallunk a léghajózás új korszakának kezdetéről. Nemcsak a iégköri viszonyok tanulmányozását a, az űrkutatásban, hanem sportolási, tudományos, gazdasági célokra, a nagyobb méretű kormányozható léghajókat pedig szállítási és különleges feladatokra használják fel. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Repülőgépes Szolgálata a győri Graboplast gyár színes anyagából készített hőlégballont. A felhajtóerőt a léggömb kosarában elhelyezett propán-bután gázkészülékkel előállított meleg levegő biztosítja. A légi járművel a kísérleti felszállásokat még a múlt év végén megkezdték. A léghajózás történetében először fordult elő, hogy magyar készítésű léggömb a magasba emelkedett. Re-Remélhetó, hogy az első hazai kísérletnek folytatása lesz. Az olcsóbb üzemeltetésű léggömb előnyeit sok területen lehetne hasznosítani. Segítené a léghajózás hazai elterjedését, ha felhasználnánk a baráti államokban is újra felfedezett légijármű üzemeltetésével kapcsolatos tapasztalatokat. Lehetséges, hogy a régi divatok újjáéledésével elkövetkezik a léghajózás reneszánsza ? Rév Pál Az Aeronauta című lap fejléce