Budapest, 1977. (15. évfolyam)

5. szám május - Mojzer Miklós: A Régi Magyar Gyűjtemény sorsa

Az ifjúsági törvény végrehajtásának fővárosi tapasztalatai Az MSZMP Központi Bizottsága kezdeményezésére az Országgyűlés 1971 szeptemberében megalkotta az ifjúsági törvényt. Megjelenésével egyidejűleg a kormány több határozatot is hozott, amelyékben rögzítette az állami és a társadalmi szervek, valamint a vállalatok, intézmények és szövetkezetek ezzel kapcsolatos tennivalóit. A Fővárosi Tanácsnál ifjúságpolitikai intézkedési tervet készítettek a feladatok megoldására. A Végrehajtó Bizottság számára szükséges előkészítő munkát a Tanács Ifjúsági bizottsága végzi és ellenőrzi a határozatok végrehajtását. 1976 márciusában megalakult az Ifjúságpolitikai Titkárság, amely a Végrehajtó Bizottság irányítása alapján a főváros területén összehangolja és ellenőrzi a tanácsi hatáskörű ifjúságpolitikai tevékenységet és közreműködik a központi irányítás érvényesítésében is. A Fővárosi Tanács IV. ötéves tervének sikeres teljesítése alapozta meg az ifjúsági törvény eredményes végrehajtását. Az eredmények között a legjelentősebb az a szemléletváltozás, amely az ifjúsággal kapcsolatos feladatok megoldásakor érzékelhető. Az ifjúsági törvény megjelenése után dinamikusan fejlesztették a fővárosi oktatási, nevelési és képzési feladatokat szolgáló intézményeket. Sokat javult a fővárosi gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység. Az állami gondozott gyermekek száma az utóbbi öt évben csökkent. A veszélyeztetett gyermekek száma, a saját korosztályukhoz képest, 1,5--1,7 százalék között mozog. A fővárosi vállalatok és szövetkezetek fontos ifjúságpolitikai feladatnak tekintik az általános iskola elvégzésének anyagi és erkölcsi ösztönzését. Új oktatási formaként vezették be a szakmunkások hároméves szakközépiskolai továbbtanulását. A felnőttoktatásban - különösen középfokon - zömmel az ifjúsági korosztályok vesznek részt. 1975-ben a gimnáziumba beiratkozott dolgozók 87 százaléka 30 éven aluli volt. A fizikai dolgozók gyermekei továbbtanulásának segítésére új középiskolás ösztöndíj létesült. Erre a célra a Fővárosi Tanács VB az ifjúsági törvényt megelőzően már 1967 óta évi 2 millió forintot biztosított, az SZBT pedig évi 300 ezer forint támogatást nyújtott. Az Állami Ifjúsági Bizottság 1973 szeptembere óta e célra évi 2,4 millió forintot ad. A szociális és tanulmányi segélyekre évente 4,7 millió forintot lehet felhasználni. Az 1975/76-os tanévben már 2097 középiskolai tanuló - azaz minden arra jogosult -kaphatott ösztöndíjat. Az általános iskolások ingyenes tanfolyamon vehetnek részt, amelyen a középiskolai tanulmányokra készítik elő őket. Ilyen szakkörök 18 kerületben működnek, több mint kétezer általános iskolás részvételével. 1971 óta évente általában 2500 munkásszármazású középiskolás vesz részt ingyenes főiskolai, egyetemi előkészítőn. A Fővárosi Tanács két olyan speciális kollégiumot hozott létre, amelyben a szociálisan rászorulók megfelelő körülmények között készülhetnek felsőfokú tanulmányaikra. A többi kollégiumban is jelentősen emelkedett a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya, s ma eléri a 70 százalékot. A VB 27 millió Ft póthitelt biztosított kollégiumi fejlesztésekre. A fiatal pályakezdők segítése fontos politikai feladat. Az ifjúsági törvény előírja, hogy az először munkába lépő fiatalokra 5 évig megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. A tanácsi vállalatok és intézmények egy része pályakezdési kölcsönt vagy segélyt is ad a munkába lépő fiataloknak. A munkaverseny-mozgalomba bekapcsolódó fiatalok anyagi és erkölcsi ösztönzése pedig hozzájárult ahhoz, hogy a szocialista brigádmozgalomban részvevők egyharmada fiatal. Jelentős az ifjúság jelenléte a társadalmi munkaakciókban is. A KISZ Budapesti Bizottságával együtt szervezett „6 órát Budapestért" mozgalom keretében a fiatalok 1971-ben 36,135, 1975-ben 583,400 munkaórát teljesítettek. Budapesten és két megyében kísérletképpen bevezették az általános iskolai nyolcadik osztályos és a gimnáziumi diákok szorgalmi időszakban végzett termelőmunkáját. A következő időszakban szervezettebbé és folyamatosabbá kell tenni a tanulók vállalaton belüli munkáját, hogy az ott eltöltött idő segíthessen a pályaválasztásban is. Az ifjúsági parlamentek megrendezésére első ízben 1974-ben került sor. A fiatalok többsége a szocialista demokrácia politikai-közéleti tartalmának továbbfejlesztését, az abban való aktív részvételt tartotta fontosnak. A tanácsok választott testületeiben tevékenykedő fiatalok arányának növelésére, tanácstagi munkájuk megkülönböztetett segítésére van szükség. Az ifjúsági törvény meghatározta a KlSZ-szervezetek képviseleti, kezdeményezési, érdekvédelmi, egyetértési és véleményezési jogát. A tapasztalatok szerint a fővárosi KISZ-szervezetek e jogokkal és kötelezettségekkel eredményesen élnek. A fiatalok szociális helyzetének javítása szempontjából meghatározó jelentőségű a fiatol házasok lakáshoz juttatása. A Fővárosi Tanács rendelete szerint az éves lakáskiutalási névjegyzékből a lakások 40 százalékát fiatal házasok - ezen belül 70 százalékot munkásfiatalok - kapják. 1975-ben a kiutalt lakások 42 százalékát fiatalok kapták. A lakásgondok átmeneti megoldására, az albérleti uzsora visszaszorítására megépült az 544 férőhelyes „szobabérlők háza". Ezenkívül átadtak 537 korszerű minigarzont is. Az ifjúságpolitikai intézkedések nem választhatók el a népesedéspolitikától, mivel a pályakezdő fiatalok családalapításának segítése a demográfiai helyzetet nagymértékben befolyásolja. A Budapesten szülő nők fele 25 évesnél fiatalabb. A gyermekgondozási segélyt igénybevevők száma az 1971. évi 47 ezerről 1976-ban 63 ezerre növekedett. Az ifjúság növekvő művelődési igényeinek kielégítésére a Fővárosi Tanács VB illetékes szakigazgatási szerve és a kerületi tanácsok komoly erőfeszítéseket tettek. Bővült és korszerűsödött a közművelődési hálózat. Különös gondot fordítottak a külső kerületek ellátottságának javítására. Kialakult az ifjúsági klubok hálózata. 282 klub kapott működési engedélyt, közülük 79 lakótelepi, 85 iskolai, a többi pedig munkahelyi klub. Az ifjúsági klubokban 23 ezer fiatal művelődik, szórakozik. A klubok évente mintegy másfél millió forint tanácsi támogatást kapnak, s ennek köszönhető, hogy nagyrészük korszerűen felszerelt. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága - az 1974. évi diákparlament kérésének eleget téve - az újonnan létesült iskolai klubokat 50 ezer forinttal támogatja. Jelentős az előrelépés az ifjúság testnevelésében és tömegsportjában is. A fővárosban az utóbbi időszakban 17 fedett tanmedence, 50 szabadtéri kispálya, 16 sportterem és 30 sportudvar épült. A Budapesti Testnevelési és Sporthivatal az ifjúság sportjának segítése céljából együttműködési szerződést kötött a KISZ Budapesti Bizottságával és az MHSZ Budapesti Vezetőségével. Az együttműködés eredményessége a szervezésben, a rendezésben és anyagiakban egyaránt megmutatkozik. A turisztikai kedvezmények keretében 5 év alatt belföldi üdülésben 35 ezer, külföldi utazásokban több mint kétezer fővárosi fiatal vett részt. Emellett 60 ezer szállásutalvánnyal, 130 ezer étkezési utalvánnyal segítették a fiatalok országjárását, kempingezését. A Tanács Ifjúsági Bizottsága megtárgyalta néhány kerületi tanács VB és fővárosi szakigazgatási szerv beszámolóját az ifjúsági törvény végrehajtásáról. A Bizottság javaslatot tett az 1974. évi ifjúsági parlamenteken elhangzottak megvalósítására is. Az elkövetkezőkben a legfontosabb feladat a főváros V. ötéves terve ifjúságpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása. Biztosítani kell mindazokat a feltételeket, amelyek a budapesti ifjúság nevelését, művelődését és sportolását szolgálják, szociális helyzetét javítják. Az alapvető feltételek a következők: 35-40 ezer fiatal házas lakáshoz juttatása; a bölcsödéi, az óvodai és az iskolai hálózat további bővítése; 7 új művelődési ház illetve úttörőház, valamint 8 tanuszoda felépítése; a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek továbbtanulását nagyobb anyagi erőkkel kell támogatni; fokozott figyelmet kell fordítani a szakmunkástanulók egészségvédelmére; ki kell építeni a városligeti tömegsport-centrumot. Még több fiatal bevonása kívánatos a tanács és munkabizottságai, valamint a lakóbizottságok, sportegyesületek és kulturális szervezetek munkájába. A fővárosi vállalatok munkaerőigényét figyelembevéve, a fiatalok pályaválasztását jobban kell segíteni az eddiginél. A Tanács Ifjúsági Bizottságának fő feladatai: — az ifjúsági törvény végrehajtásának ellenőrzése során egy-egy részterületet áttekintve, tegyen javaslatokat a tanácsi választott testületeknek az ifjúságot érintő problémák megoldására; — tartsa számon a Fővárosi Tanács VB, a KISZ Budapesti Bizottsága és a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa együttműködési megállapodásában foglalt ifjúságpolitikai feladatokat s azok végrehajtásáról adjon időnként tájékoztatást. 28