Budapest, 1977. (15. évfolyam)

5. szám május - Vértesy Miklós: Az Alkotás utca

lyaudvarral szemben, a hegy­vidék főbb útjait (Istenhegyi, Németvölgyi, Böszörményi) egyesítő Nagyenyed utca felé tartó és az arról érkező jármű­vek gyakran okoztak fennaka­dást. Az utca másik végén, a Bu­daörsi és Hegyalja úttal való ta­lálkozásnál pedig csúcsforgalmi időben állandósultak a „dugók", a járműveknek itt néha negyed­órát is kellett várniok a tovább­haladásra. Még hosszabb volt a várakozás ideje a nyári hétvé­geken, az itt áthaladó balatoni forgalom miatt. Az utca elejét a metróállomás építésével és a Déli pályaudvar átépítésével egyidőben korsze­rűsítették, s kellő mértékben ki­szélesítették. Az utca többi ré­szének szélesítésére 1975—76-ban került sor. Ezt csak úgy le­hetett megoldani, hogy a keleti — páros — oldait szegélyező, túlnyomórészt földszintes háza­kat lebontották. Ezen az oldalon ma egyetlen lakóház sincs, csak pályaudvar, iskolák, kórház, ben­zinállomás, és az utca legmaga­sabb épülete: az Intranszmas — Nagy Elemér által tervezett — 11 emeletes székháza. Az utca végén 1976 decemberében átad­ták az új, szépívű közúti felül­járót. A régi, elhanyagolt földút ma fővárosunk egyik legszélesebb útja, túlnyomó részén — a vil­lamos vágányokkal együtt — kétszer négysávos gyorsforgalmi út. A pesti Nagykörúthoz szer­vesen kapcsolódva, a Mártírok útjával, a Krisztina körúttal, a Budaörsi, Villányi és Karinthy Frigyes úttal együtt átöleli Buda belső területét. Megérdemelné, hogy nevét Alkotás körútra változtassuk. kán, Dunaújvárosban, Komlón és Zalaegerszegen. A MOM legfon­tosabb termékei között optikai eszközök, geodéziai, elektroni­kai és számítástechnikai műsze­rek szerepelnek. Előállítanak a közönség által is jól ismert hagyományos készítményeket: órákat, vízórákat, szemüveglen­cséket. A gyártmányok 60 száza­lékát külföldön értékesítik, öt világrész hatvan országában. A mai Alkotás utca tását. A színvonalra jellemző, hogy a műhelyben előállított ter­mékek nemzetközi kiállításo­kon nagydíjakat nyertek. Állan­dó megrendelőjük volt Eötvös is, világhírűvé vált torziós in­gáját Süssnél készíttette el. 1900-ban a túltermeléssel járó gazdasági válság miatt a tanmű­helyt meg kellett szüntetni. Süss az épületben mechanikai precíziós üzemet nyitott, ezt később a Csörsz utca 39 sz. alá új, nagyobb épületbe költöztet­te, és 1918-ban részvénytársa­sággá szervezte át. Ebből az üzemből fejlődött ki az a nagy vállalat, amely 1940-ben a Ma­gyar Optikai Művek (röviden MOM) nevet vette fel. 1944-ben a MOM gépeinek je­lentős részét a németek nyu­gatra hurcolták, az ostrom pedig épületeinek harmadát romhal­mazzá változtatta. Az újjáépítés hamar megindult, és 1946-tól kezdve töretlen a vállalat fej­lődése. Számos új épülettel gya­rapodott: művelődési házzal, optikai épülettel, alkat-észgyár­tó csarnokkal, óvodával, sport­teleppel és az Alkotás utcára néző hétemeletes székházzal. Üzemeket létesített Mátészal-Az utca egyetlen kulturális lé­tesítménye a Déli pályaudvarral szemben fekvő, kis befogadó­képességű Alkotás mozi (11. szám). A bolthálózat meglehető­sen szegényes, jelentősebb üz­letet hiába keresünk. Remélhe­tő, hogy az utca Hegyalja úti végén sor kerül egy nagyobb ABC áruház felépítésére. A ven­déglátóipar számos egységgel képviselteti magát; itt találjuk az Alkotás és Márvány bisztrót (1. és 31. sz.), egy önkiszolgáló éttermet (7. sz.), az Eger Csillaga elnevezésű vendéglőt (15. sz.) és az Alkotás eszpresszót (47. sz.). Csupán egy szobor díszíti az Alkotás utcát: a 41. számú házon Szent Flórián képmása, Teles Ede (1872—1948) alkotása. A művész ebben a házban töltötte életének utolsó negyedszázadát. Műterméből több budapesti köz­területi szobor került ki, így Alpár Ignácé, az ezredéves em­lékművön levő Szent Lászlóé, és a Kallós Edével közösen készí­tett Vörösmarty szobor. A keskeny utcában a forgalom hosszú ideig zavartalan volt. A helyzet csak a hatvanas évek kc­zepétől romlott lényegesen, a személyautók számának roha­mos növekedésével. A Déli pá-Az Intranszmas székháza A Magyar Optikai Művek irodaháza

Next

/
Thumbnails
Contents