Budapest, 1977. (15. évfolyam)

5. szám május - Vértesy Miklós: Az Alkotás utca

hegyvidék és Kelenföld benépesedése után megnőtt a forgalma. Sokáig még a tömegközlekedési járműveket is nélkülöznie kellett. Jóllehet a főváros tanácsa 1915-ben megadta a Budapesti Központi Vaspálya Társaságnak a Villányi út—Alkotás utcai villamosra a területhasználati engedélyt, sőt orosz hadifoglyokkal a pálya készítését is elkezdték, a munkálatok a háborús viszonyok miatt a kezdet kezdetén abbamaradtak. Csak 1928-ban fogtak újból hozzá a 3,5 km hoszszú vonal megépítéséhez. A forgalom két évvel később megindult rajta. Régi temetők A Déli pályaudvar helyén egykor török temető terült el, Buda visszavétele után pedig a katonai évi május 21-én a Budavár bevételénél elesett honvédek porai. Áldás emlékükre." Az első világháború után a temetőt nagyon elhanyagolták. 1930 elején még 169 sírt lehetett pontosan azonosítani. Ekkor az itt nyugvók maradványait kiásták, a temetőt parkosították. Később a terület egy részét sportpálya céljára a Testnevelési Főiskola kapta meg. Az Alkotás és a Csörsz utca közt 1885-ben nyílt meg a Németvölgyi temető. Egy külön sírkertben itt kapott helyet több, a Tabáni temetőből áthozott csontmaradvány, köztük a negyvenkilences honvédeké is. Ámbár 1894 óta a Farkasréti temető a budaiak fő nyugvóhelye, 1912-ig rendszeresen temettek a Németvölgyi temetőbe is. Sőt az 1944—45-ös ostrom alatti A pályaudvar jövője évtizedeken át vita tárgya lett, vele kapcsolatban a legkülönfélébb tervek merültek fel. A harmincas évek elején 14 budai egyesület fogott össze a teljes kitelepítés érdekében. 1936-ban több újság hírül adta, hogy a következő esztendőben erre sor kerül; valójában még arról sem döntöttek, hogy az új állomást hol helyezzék el, a Fehérvári úton-e vagy a Lenke téren. így még a tervezés sem kezdődhetett el. A felszabadulás után az a szemlélet győzött, hogy az utasok kényelme érdekében a végállomások maradianak a központban. A légszennyeződés a dieselesítés fokozatos megvalósításával erősen lecsökkent, és még tovább fog csökkenni, ha mindenütt bevezetik a villamos vontatást. A Déli pályaudvart többször A Déli pályaudvarért 1945. február 5—8-án vívott harcban esett át a tűzkeresztségen a Budai Önkéntes Ezred, melynek katonái a szovjet hadsereg oldalán vettek részt hazánk felszabadításában. Emléküket az új épület egyik falán emléktábla őrzi. Iskolák A múlt század hetvenes éveiben készült statisztika az akkori Magyarországon 200 000 szellemileg visszamaradottat tartott számon. Nevelésükkel sokáig senki sem törődött. Csak 1875-ben alapított számukra egy kis magánintézetet Rákospalotán Frimm Jakab. Intézetét 1880-ban megnagyobbítva, a Déli pályaudvarral szemben, az Alkotás utcába helyezte át. Ezekben az parancsnokság foglalta le ugyancsak temető céljára, és akadályozta így a város fejlődését, terjeszkedését. A budai tanács számos beadványban panaszolta ezt, a Helytartótanács azonban csak 1797-ben rendelte el a katonai temető megszüntetését. A katonatemető kitelepítésével majdnem egyidőben nyitották meg az utca másik végén, a mai Hegyalja út, Avar, Csörsz és Alkotás utca által határolt négyszögben a Tabáni temetőt. 1796-tól 1885-ig használták. Benne helyezték „örök nyugalomra" többek közt Virág Benedeket, Verseghy Ferencet, Döbrentei Gábort, Lenhossék Mihály orvosprofesszort és 363 Buda ostrománál meghalt honvédot. Utóbbiak sírja fölé 1877-ben a budai honvéd egylet szép emlékkövet állított fel a következő felírással: „Itt nyugszanak az 1849-ik és utáni kényszerhelyzetben sok új sírt ástak meg benne. Ma park és a MOM sporttelepe foglalja el a helyét, a terület múltjára csak a honvédek emlékét őrző, ide áthelyezett és 1964-ben megújított obeliszk emlékeztet. A Déli pályaudvar Az utca legjelentősebb létesítménye a Déli pályaudvar. 1857-ben kezdtek építeni egy facsarnokot, négy sínpárral. Áz első vonat Nagykanizsa felé 1861. március 20-án indult innen. A környékbeliek eleinte nagyon örültek a fejlődést előmozdító vasútnak, később annál többet szidták. Jogosan. A vontató és tolató mozdonyok füstje állandóan rontotta a levegőt, néha szinte elsötétítette az eget, a nagy területet lefoglaló pályaudvar pedig kettészelte a növekvő Budát. átépítették. 1962-ben lett kész a Kővári György építész által tervezett szép, modern vonaiú jegyváltócsarnok. A többi rész korszerűsítése a környék rendezésével és a keiet—nyugati metrószakasz építésével egyidőben folyt, illetve még most is folyik. A forgalmat közvetlenül szolgáló helyiségeket már 1972 végén átadták rendeltetésüknek, de a MÁV számítóközpontját és egyéb hivatalait befogadó hosszú épületrészen még e sorok írásának idején is dolgoznak. Itt nyitották meg 1976 végén az Észak-budai Munkás ÁFÉSZ élelmiszert és iparcikkeket árusító tágas ABC áruházát. A munkák befejezése után 12 sínpár várja azokat az utasokat, akik Pécs, Nagykanizsa, Szombathely, Gyékényes és a Dunántúl többi városa felé innen indulnak el, illetve ide érkeznek. esztendőkben 25 bennlakásos növendékkel foglalkozott: igyekezett őket az elemi ismeretekre és valamilyen munkára (kertészkedés, selyemhernyótenyésztés, kefekötés stb.) megtanítani. A nevelőotthont a növendékekért fizetett ellátási díjból tartotta fenn. Állami, fővárosi segélyt csak keveset kapott; a segélyek ellenértékeként néhány szegénysorsú gyengeelméjűt ingyen nevelt. 1888-ban Trefort Ágost vallás- és közoktatási miniszter 32 év alatt törlesztendő kölcsönt eszközölt ki Frimm számára, aki ebből az összegből az Alkotás utca 53. szám alatt egy ma is meglevő házat építtetett. Ebben már 120 növendéket tudott elhelyezni. Frimm intézetét 1896-ban átvette az állam, később kibővítette és Budapesti Állami Gyógy-A Táncsics Mihály gimnázium 17 Siklós Péter felvételei