Budapest, 1977. (15. évfolyam)

1. szám január - Tamás Ervin: Gyula

A Harisnyagyár Csipke rózsi kától a Hild-éremig Minden városismertető Csipkerózsika mesealakjával kezdődik. Az 6 álmához hasonlítják Gyula város néhány esztendei szunnyadását, amikoris egy helyben topogott a városfejlődés, lakói sértettek voltak a megvont cím miatt, s a megye sem tudott mit kezdeni a településsel, hiszen más dolga volt: Békéscsabát kellett egy szintre hozni a többi megyeközponttal. Nos, midőn Gyula fölébredt kényszerű álmából, frissen ébredt, és új erővel látott neki a fejlesztésnek. 1974-ben e város kapta meg az Urbanisztikai Társaság Hild János emlékérmét. A negyedik ötéves terv tejesítéséről ez olvasható: „A tényleges kiadás együttes összege meghaladta a 330 millió forintot. Az összráforditásból 91 millió forint a gazdasági ágazat kommunális jellegű kiadásait szolgálta, szociális és egészségügyi célra 27 millió forintot fordítottunk, mig a kulturális szervek és intézmények együttes kiadásai meghaladták a 147 milliót. Felújításra — épület, út, hid — több mint 50 millió forintot költöttünk." A rövid összegezés nem tér ki ai. ezernél több újonnan épült otthonra, s arra sem, mennyiben változtak meg öt év alatt az itt lakók hétköznapjai. Részletes terv fekszik előttem a következő öt év programjáról is. Ez már sejteti a kisváros jövőjét 1980-ig. A minisztériumi ipar legjelentősebb beruházása a már említett húskombinát. Jelentősen fejlődik a harisnyagyár, a Ganz Villamossági Művek telepe és a 2-es számú Vízgépészeti Vállalat is. A számítások szerint a minisztériumi ipar álló- és forgóeszközértéke a tervidőszak alatt több mint két és félszeresére nő: megközelíti a 2 milliárd 300 millió forintot. A tanácsi ipar termelése 44 százalékkal emelkedik. Jelentős fejlesztést tervezett a Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat, mintegy 20 millió forint értékben. Folytatódik a Kötőipari Vállalat rekonstrukciója és a Sütőipari Vállalat süteményüzemének építése. Gyula szövetkezeti ipara 50 százalékos termelésnövekedését mintegy 100 millió forintos beruházással alapozza meg. A város mezőgazdasága, erdő- és vízgazdálkodása az országos ütemet meghaladó mértékű fejlesztést irányzott elő. Alapvető feladatnak az iparszerű termelési rendszerek továbbfejlesztését tekintik. Az ehhez szükséges géppark kialakítására és fejlesztésére a két termelőszövetkezet mintegy 54 millió forintot szán. Napirendre került a Körösök deltájának végleges rendezése; ezért is szükséges a szövetkezetek fokozottabb együttműködése. 1977-ben befejeződik a mályvádi víztározó építése, a Fehér és a Kettős Körös bal partjának erősítése. Új árvízvédelmi készültségi telep létesül a Fehér Körös hídjánál. A kereskedelem, a szolgáltatás es a közlekedés fejlődése is biztató. A tervidőszak alatt a fő figyelmet a törökzugi lakótelep, a peremkerületek, az északi és a déli ipartelep, valamint az üdülőtelep ellátásának javítására fordítják. A lakótelepen ABC és bisztró épül, önkiszolgálókat adnak át, jelentősen bővül a Park étterem, és a belvárosban korszerűsítik a már elavult Komló éttermet. Újfodrászüzlettet nyitnak Törökzugon, s bővítik a Patyolat kapacitását. A közlekedés legfontosabb beruházása a Volán új telepének megépítése, amely 50 millió forintos költséggel szerepel a tervben. Jelentősnek mondható a gázprogram is: a tervidőszak végére a számítások szerint több mint négyezer lakás gázellátását oldják meg. Gyulán is kiemelt feladatként szerepel a városi tanács fejlesztési tervében a lakásépítés. Öt év alat csaknem másfélezer új lakást adnak át. A legnagyobb lakótelep — a törökzugi — bölcsődét, óvodát, iskolát kap. Gyógyvíztől a várfürdöig „A fürdő termálvize ásványi gyógyvíz, sok organikus anyagot: ammóniumot, kalciumot, vaskioridot, bromidot, jodidot, fluoridot, hidrogénkarbonátot, metaborsavat, metakovasavat, szabadszénsavat tartalmazó hévíz. Az alkal-hidrogénkarbonátos termálvíz kiválóan alkalmas mozgásszervi betegségek gyógyítására, nőgyógyászati, sebészeti, ideggyógyászati utókezelésekre." A várfürdő prospektusából idéztem a sorokat. Mit ír erről Féja Géza? „A város közepén terpeszkedett el hajdan az Almássy grófok kastélya, roppant nagy terjedelmű parkkal, vadaskerttel. Terpeszkedett és uralkodott, a város népe a bőrén érezhette, hogy mi a feudalizmus. A grófok azután eltűntek ugyan, de ott állott a kastély elhanyagoltan a dzsungellé vadult parkkal, miként a múlt szüntelen kísértő árnyéka — a megújhodást mindenképpen itt kellett kezdeni. Fúrtak melegvíz után a parkban már többször, sikertelenül, félsikerrel, most azonban sikerülnie kellett. Nem volt pénz? Fürdőépítési jegyeket bocsátottak ki, fedezetül pedig megígérték, hogy ki-ki ,,lefürödheti majd", és egyszeriben félmillió forint gyűlt össze. A fúrás a város szeme láttára, a közösség részvételével foiyt, százak és százak álldogáltak a fúrógép körül, „hajcsár" lett a lakosság, biztatták a munkásokat, tanácsokat adtak, terveket szőttek és morogtak, még Hajdúszoboszlót is meggyanúsították — ártatlanul —, hogy összepaktáltak a fúrókkal, ezért késik a víz. Végre 1958. május 13-án feltört a forró, gőzölgő forrás . . ." Ma a festői környezetben épült termálvizű fürdőnek három egysége már a közönség rendelkezésére áll: az 52 holdnyi ősparkban fekvő, hétmedencés szabad strand, ^ fedett fürdő és a gyógyászat. A további fejlesztés újabb medencék építését irányozza elő, és csónakázótó is létesül. Magyarország legszebb fürdője lesz a gyulai várfürdő! A bejáratnál kis márványtábla: „Épült Gyula város lakossága áldozatkészségéből." A várfürdő már eddig is erőteljesen kihatott a város fejlődésére, s a jövőben még inkább meghatározza azt. A gyógyfürdő-fejlesztés országos szociálpolitikai érdek lett. Az első nagy változást a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóságához tartozó, 380 személyes, kiiencszintes gyógyüdülő építése jelentette, amelyet 1970 nyarán adtak át rendeltetésének. 1977 januárjában (amikor e sorok napvilágot látnak) megkezdik az újabb 380 személyes gyógyüdülő építését — a Csepel Vas- és Fémművek, valamint a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének támogatásával —, mely szinte ikerépülete lesz az előbbinek. A két SZOT-üdülőben egyszerre csaknem 800-an pihenhetnek, gyógyulhatnak majd. A mintegy 120 millió forintért épülő létesítményt előreláthatólag 1979 nyarán avatják. Távolabbi terv egy új üdülőterület kialakítása, ahol újabb strandfürdőt létesítenek az egyik termálkút közelében. Új fedett fürdőt építenek, és az egykori kastélyt is átalakítják gyógyüdülés céljaira. Itt a mozgásszervi betegek gyógyítására rehabilitációs kezelőintézetet rendeznek be, szállodai elhelyezésű, gyógykezelési lehetőséggel. Manapság csaknem egymillióan keresik fel a gyulai fürdőt egy év alatt. Ki gondolta volna, hogy az 1833-ban épített grófi lovarda valamikor fedett uszoda lesz? — Senki — mondja a tanácselnök. — Eléggé szegényesen érte meg a város a felszabadulást. Egyetlen lakónegyedben sem volt közműves vízszolgáltatás, a szennyvíz szanaszét folyt • • • Háromezer forintot fizetett minden család, adtak pénzt a vállalatok, a szövetkezetek is, és megépült a törpe vízmű. Naponta tízezer köbméter vizet ad, több mint 150 kilométer hosszú vezetéken. Az utolsó városszéli házban is bent van a vezetékes víz. 69 millióba került, kétharmadát a városiak adták. Es hogy megépüljön a művelődési otthon, azért évente legalább egynapi keresetükről mondtak le a gyulaiak. Tavaly avattuk. Klubok, szakkörök működnek benne, 500 ülőhelyes színházterme van. A kultúra térhódítása nyáron a legnagyobb: a Várszínházon kívül komolyzenei eseményeknek, különböző országos konferenciáknak adunk otthont, s jelentősek múzeumi kiállításaink is. Hogy el ne felejtsem: a budapesti Réti Gézáék Gyula komolyzenei életének fejlesztésére szánták vagyonukat, műkincseiket, értékes ingóságaikat. S míg élnek, addig is segítik a várost. Két zenei szakiskolai tanulót ösztöndíjjal támogatnak, és felajánlották, hogy finanszírozzák a zeneművészeti főiskolák gyulai találkozóját is. Erre kétévenként kerülne sor, s mi sem természetesebb: Erkel Ferenc nevét viselné. — Már most érezzük, hogy érdemes volt Gyulának adományozni mindenünket — mondja Réti Géza. — Zeneszerető, zeneértő nép lakja a várost, ahol valamikor én is születtem. Senkink sincs. S amit adhatunk, talán jelent valamit Gyulának. Nem szeretnénk nyom nélkül elmúlni... 1 19•