Budapest, 1977. (15. évfolyam)

1. szám január - A címlapon: A Déli pályaudvar folyosórészlete (Domonkos Endre felvétele)

BUDAPEST 1 FŐVÁROS FOLYÓ IRITI A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZKY LAJOS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Főszerkesztő-helyettes: BÁCSKAI LÁSZLÓ XV. ÉVFOLYAM 1. SZAM 1977 JANUÁR A szerkesztőség címe: 1014 Budapest I., Országház u. 20. Telefon: 351-918 Kiadja: A Lapkiadó Vállalat VII., Lenin krt. 9—11. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT 76.3400 Athenaeum Nyomda, Budapest Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Terjeszti: a Magyar Posta Posta Központi Hírlap iroda Budapest V-, József nádor tér 1. sz. Telefon: 180-850. Postacím: 1900 Budapest Index: 25 151 Megjelenik minden hónap elején. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Iroda címén. Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft, félévre 60,— Ft, egy évre 120,— Ft. Szerkesztőségi fogadóórák: hétfőn 11—13 óráig I. Országház u. 20. csütörtökön 10—13 óráig VII., Lenin krt. 9—11. I. 121. Telefon: 228-457 Olvasószolgálat: VIII., Népszínház u. 24. Telefon: 343-610 Főmunkatárs: JÁVOR OTTÓ Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA A lap íves mélynyomással készül A TARTALOMBÓL: Dr. Nagy Ervin: Metróvonalak Budapesten . . 4 Dr. Radnai Lóránt: A megújult Felszabadulás tér 8 Megay László: Pékek, pékségek — kenyérgyárak 10 Urbanizálódó ország Tamás Erűin: Gyula 16 Sára Péter: Ady Emlékmúzeum 20 P. Szűcs Julianna: Vaszary lokomotivja 24 FÓRUM Dr. Szűcs István: Vitacikk a lakásépítésről 28 Gábor István: A Vigadó újjáépítése és megnyitása 32 Prof. Bókay Árpád: Milyen volt az 1860-as évek Pestje ? 2 36 A címlapon: A Déli pályaudvar folyosórészlete (Domonkos Endre felvétele) A hátsó borítón: Vaszary János: Feketekalapos nő (Schiller Alfréd reprodukciója) Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész: FEKETE GYULA író: GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész: Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója: PATAKI JÁNOS, az MSZMP Budapesti 8izottság Agit.-prop, osztályának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár igazgatója: SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSÓ, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Dr. Nagy Rudolf A főváros közlekedésének V. ötéves terve A Budapesten folyó nagyszabású városfejlesztési akciónak egyik meghatározó láncszeme a közlekedésfejlesztési munka. Sokszor szenvedő alanyai is vagyunk a közlekedési építések okozta forgalmi gondoknak, de annál nagyobb megelégedéssel vesszük birtokunkba az új létesítményeket. Elmondhatjuk, hogy a fővárosi közlekedés fejlesztésének legdinamikusabb korszakát éljük. Míg erre a célra a III. és a IV. ötéves tervidőszakban 6, illetőleg 14 milliárdot fordítottunk, addig az V. ötéves tervben 26 milliárd áll rendelkezésünkre. A IV. ötéves tervidőszakban az alapvető céloknak megfelelően a tömegközlekedés fejlesztésére koncentráltuk erőforrásainkat. A célkitűzések megvalósultak, sőt egyes területeken túlteljesítésről is számot adhatunk. Munkánkhoz az 1972—73. években terven felüli támogatást kaptunk, amit a metróvonalak építésének meggyorsítására, a kis-földalatti (millenniumi FAV) és a fogaskerekű vasút felújítására, az országos főútvonalakhoz kapcsolódó Soroksári út és Szentendrei út korszerűsítésére, valamint az előirányzottnál több tömegközlekedési jármű beszerzésére fordítottunk. A tervezettnél egy esztendővel előbb helyeztük forgalomba a metró teljes keletnyugati vonalát és a hozzá szervesen kapcsolódó Szentendrei elővárosi vasút Batthyány téri bevezetését. Gyorsított ütemben folytatódott a metró észak-déli vonalának építése is. Mindezek eredményeként, valamint a lépcsőzetes munkakezdés bevezetése következtében csökkent a zsúfoltság, nőtt az eljutási sebesség. A gyors és expressz autóbuszhálózat bővült, ezáltal a külső kerületek és a nagy lakótelepek közlekedése lényegesen javult. Az újpalotai lakótelep új villamosvonalat is kapott. Jól bevált a villamosvágányok korszerűsítésénél az ún. nagypaneles építési technológia, mely nemcsak gyorsaságával, hanem esztétikai és forgalmi előnyeivel is lényegesen többet nyújt, mint az előző építési módok. A tömegközlekedés elsődlegessége mellett a közúti hálózat fejlesztése is igen fontos feladat volt, elsősorban az addigi lemaradások csökkentésere és a növekvő motorizáció miatt. (A személygépkocsi állomány Budapesten az 1970. évi 82 529 db-ról 1975. év végére 172 969 db-ra emelkedett.) Megkezdődött illetőleg befejeződött, a már említett Soroksári út és a Szentendrei út mellett, az Alkotás utca, a Fehérvári út, a Kerepesi út, a Rákóczi út, a Rottenbiller utca, a Bem rakpart korszerűsítése — hogy csak a legjelentősebb munkálatokat említsük. A közúti hálózatnak szerves részei a csomópontok és a vasút—közút kereszteződései. A metróépítéshez kapcsolódva átépült, illetve korszerűsödött a Magyar Jakobinusok tere, a Moszkva tér, a Batthyány tér, és megkezdődött a Deák tér átalakítása. Négy új közúti felüljáró: a Csömöri úti, az Ócsai úti, az Újpest, Árpád úti és a Jászberényi úti szolgálja a gyorsabb és biztonságosabb közlekedést. Ugyancsak több villamos és HÉV-kereszteződés szűnt meg a Soroksári út korszerűsítése következtében. Megkezdődött a Budaörsi út—Hegyalja út—Alkotás utca (BAH) különszintű csomópont kialakítása, és a Soroksári út építése kapcsán a Marx Károly út—Ócsai út— Haraszti út (MOH) találkozásánál a különszintű kereszteződés kivitelezése. Előbbre léptünk a forgalomirányítás javításában is. Mintegy 100-zal növekedett a jelzőlámpával szabályozott kereszteződések száma. A Nagykörúton és a Rákóczi úton