Budapest, 1977. (15. évfolyam)

4. szám április - Dr.Radnai Lóránt: A Hilton szálló belső terei

Aszállodákat elvileg a lakóépületek közé kell sorolnunk, hiszen az a fel­adatuk, hogy vendégeiknek — ha csak átmenetileg is — otthont biztosítsanak. A lakóépületektől mégis abban különböznek, hogy csupán a lakó- és hálószoba egyéni otthona a vendégnek; az étkező és fogadó helyiségek közösek. A vendég szempontjá­ból tehát legfontosabb a szoba, amelynek kialakítása, berendezése elsősorban hat lakója hangulatára. A vendég közérzetét befolyásolhatja az emeleti szint megválasz­tása, a szoba nagysága és mellékhelyiségei­nek kialakítási módja, berendezése, a szo­ba ablakából nyíló kilátás, a falak, függönyök, bútorhuzatok színe stb. A Hilton szállót tervező Pintér Béla, a Középülettervező Vállalat építészmérnöke a kezdettől szorosan együttműködött Se­delmayr János építészmérnökkel, aki a középkori ásatási leletek bemutatását ter­vezte, és Lőrinczi Edit belsőépítésszel, aki az összes helyiség belsőépítészeti megoldá­sát tervező kollektíva munkáját irányította. E kollektíva tagjai Németh István, Mózer Pál, Bánk András, Schinagl Gábor, Fehérváry Sándor, Plachtovits Vilmos és Szenes István belsőépítészek voltak. A szőnyegeket Béres Erzsébet tervezte, s a Lakástextil Vállalat készítette a tatai és szombathelyi gyárakban. A mozdítható bútorok, mobiliák tervezői: Kovácsy László és a kollektíva tagjai. Az ő munkájuk teremtette meg a szo­bák otthonias jellegét, a faburkolatú ablak­fülkék bensőséges hatását, a kényelmes bútorokat, a mértéktartó díszítő elemek elrendezését. A szállóban összesen 647 fő férőhely van. Egy részük a 28 lakosztályban, nagyobbik részük a 295 szobában. A szobák mérete 3,60x5,00 m. Az előszobából, amely a szo­bával és a gardrób fülkével egy légteret al­kot, nyílik a fürdőszoba. A szobát és a gardróbot egymástól dekoratív áttört fa­rács választja el. Ez Lőrinczi Edit munkája. A régi jezsuita kolostor megújított hom­lokzata mögött, ahol a nagy emeletmagas­ságok ezt megkívánták, illetve lehetővé tet­ték, kétszintes lakosztályok kaptak helyet. Az alsó szinten társalgó, a felsőn hálószoba, a lépcső pihenő szintjén dolgozó helyez­kedik el. A közös helyiségek a szálló falain kívüli igények kielégítését is szolgálják. A bálte­rem, az éttermek, az eszpresszók, a bár­helyiség — mind nyilvános jellegűek. A kö­zös helyiségek fogadások, ünnepségek ren­dezésére is alkalmasak. A szálló Hess András téri bejáratát és a közös helyiségek Mátyás-templom felőli bejáratát nagyméretű, L-alakú előcsarnok köti össze. Itt helyezkedik el a recepció és a hallok, ruhatárak sora. A „Kalocsa" étterem belsőépítésze Né­meth István volt. A lámpatesteket Péter Vla­dimir tervezte, a mennyezetfestést Gulyás Dénes készítette. Az étteremből a Mátyás­templomra nyílik kilátás. A „Kódex" (drink) bár tervezője Németh István. A „Coffee shop" éttermet Mózer Pál tervei szerint alakították ki. Az üveg­plasztikát Gócs György iparművész készí­tette. A „Coffee shop" több helyiségből áll, amelyek ajtó nélküli nyílásokkal csat­lakoznak egymáshoz. Három helyiség — a volt kolostori ebédlő helyén — dongabol­tozatos, a többi síkmenyezettel készült. Világításukat mélysugárzókkal alakította ki a tervező Lőrinczi Edit. Ezeket a helyisége­ket is használhatják külső vendégek, ugyan­úgy, mint a „Margaréta" eszpresszó föld­szinti részét. Az eszpresszó-pult sárgaréz és tűzzo­mánc betétes homloklapját Komáromi Györ­gyi tervezte. A padlóburkolat itt gránitból készült, míg az emeleti részen már sző­nyegburkolat teszi barátságosabbá a terem hangulatát. A két szintet patkólépcső köti össze, amelynek sárgaréz korlátját Bánk András belsőépítész tervezte. A falak ho­mokszínű, arannyal átszőtt textíliával bur­koltak. A falak és az ugyancsak Lőrinczi Edit által tervezett, préselt üvegből készült csillárok a margaréta szirmait jelenítik meg. A földszint északi részében üzletek fog­lalnak helyet. Egy virágüzlet, ruha-butik, a Luxus Áruház butikja, az IBUSZ, a DANU­BIUS és a MALÉV irodája szolgálja itt a vendégek kényelmét. A földszinti előcsarnokból íves lépcső ve­zet egy szinttel mélyebbre és magasabbra. Az alagsori részben foglalnak helyet az „Anjou", a „Mátyás", a „Beatrix" és a „Vi­segrád" nevű különtermek, amelyek kü­lönféle rendezvényekre (esküvő, fogadás stb.) alkalmasak. Az „Endre", a „Béla" és a „Levente" elnevezésű termek külön-külön és össze­nyitva is használhatók. Tervezőjük: Fehér­váry Sándor. Az „Anjou terem" tervezője Plachto­vics Vilmos. Fehér dukkózással készült fa­szerkezetén aranyozott díszítés van. A fal­betétek textíliáját Lovas Ilona tervezte, a világítótesteket Albert András tervei sze­rint Horányi Ágnes üveg-tervező készítette. A „Visegrád" különterem reneszánsz stílusban készült. Bejáratát Kertész Géza ötvösművész díszítette, míg a belsőépítész Plachtovits Vilmos volt. A csillárt Jajcsnicza Róbert és Buczkó György készítették. A hajdani kolostorudvar kerengőjét idéző folyosórészlet Tahin Gyula felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents