Budapest, 1977. (15. évfolyam)
4. szám április - Dr.Radnai Lóránt: A Hilton szálló belső terei
Aszállodákat elvileg a lakóépületek közé kell sorolnunk, hiszen az a feladatuk, hogy vendégeiknek — ha csak átmenetileg is — otthont biztosítsanak. A lakóépületektől mégis abban különböznek, hogy csupán a lakó- és hálószoba egyéni otthona a vendégnek; az étkező és fogadó helyiségek közösek. A vendég szempontjából tehát legfontosabb a szoba, amelynek kialakítása, berendezése elsősorban hat lakója hangulatára. A vendég közérzetét befolyásolhatja az emeleti szint megválasztása, a szoba nagysága és mellékhelyiségeinek kialakítási módja, berendezése, a szoba ablakából nyíló kilátás, a falak, függönyök, bútorhuzatok színe stb. A Hilton szállót tervező Pintér Béla, a Középülettervező Vállalat építészmérnöke a kezdettől szorosan együttműködött Sedelmayr János építészmérnökkel, aki a középkori ásatási leletek bemutatását tervezte, és Lőrinczi Edit belsőépítésszel, aki az összes helyiség belsőépítészeti megoldását tervező kollektíva munkáját irányította. E kollektíva tagjai Németh István, Mózer Pál, Bánk András, Schinagl Gábor, Fehérváry Sándor, Plachtovits Vilmos és Szenes István belsőépítészek voltak. A szőnyegeket Béres Erzsébet tervezte, s a Lakástextil Vállalat készítette a tatai és szombathelyi gyárakban. A mozdítható bútorok, mobiliák tervezői: Kovácsy László és a kollektíva tagjai. Az ő munkájuk teremtette meg a szobák otthonias jellegét, a faburkolatú ablakfülkék bensőséges hatását, a kényelmes bútorokat, a mértéktartó díszítő elemek elrendezését. A szállóban összesen 647 fő férőhely van. Egy részük a 28 lakosztályban, nagyobbik részük a 295 szobában. A szobák mérete 3,60x5,00 m. Az előszobából, amely a szobával és a gardrób fülkével egy légteret alkot, nyílik a fürdőszoba. A szobát és a gardróbot egymástól dekoratív áttört farács választja el. Ez Lőrinczi Edit munkája. A régi jezsuita kolostor megújított homlokzata mögött, ahol a nagy emeletmagasságok ezt megkívánták, illetve lehetővé tették, kétszintes lakosztályok kaptak helyet. Az alsó szinten társalgó, a felsőn hálószoba, a lépcső pihenő szintjén dolgozó helyezkedik el. A közös helyiségek a szálló falain kívüli igények kielégítését is szolgálják. A bálterem, az éttermek, az eszpresszók, a bárhelyiség — mind nyilvános jellegűek. A közös helyiségek fogadások, ünnepségek rendezésére is alkalmasak. A szálló Hess András téri bejáratát és a közös helyiségek Mátyás-templom felőli bejáratát nagyméretű, L-alakú előcsarnok köti össze. Itt helyezkedik el a recepció és a hallok, ruhatárak sora. A „Kalocsa" étterem belsőépítésze Németh István volt. A lámpatesteket Péter Vladimir tervezte, a mennyezetfestést Gulyás Dénes készítette. Az étteremből a Mátyástemplomra nyílik kilátás. A „Kódex" (drink) bár tervezője Németh István. A „Coffee shop" éttermet Mózer Pál tervei szerint alakították ki. Az üvegplasztikát Gócs György iparművész készítette. A „Coffee shop" több helyiségből áll, amelyek ajtó nélküli nyílásokkal csatlakoznak egymáshoz. Három helyiség — a volt kolostori ebédlő helyén — dongaboltozatos, a többi síkmenyezettel készült. Világításukat mélysugárzókkal alakította ki a tervező Lőrinczi Edit. Ezeket a helyiségeket is használhatják külső vendégek, ugyanúgy, mint a „Margaréta" eszpresszó földszinti részét. Az eszpresszó-pult sárgaréz és tűzzománc betétes homloklapját Komáromi Györgyi tervezte. A padlóburkolat itt gránitból készült, míg az emeleti részen már szőnyegburkolat teszi barátságosabbá a terem hangulatát. A két szintet patkólépcső köti össze, amelynek sárgaréz korlátját Bánk András belsőépítész tervezte. A falak homokszínű, arannyal átszőtt textíliával burkoltak. A falak és az ugyancsak Lőrinczi Edit által tervezett, préselt üvegből készült csillárok a margaréta szirmait jelenítik meg. A földszint északi részében üzletek foglalnak helyet. Egy virágüzlet, ruha-butik, a Luxus Áruház butikja, az IBUSZ, a DANUBIUS és a MALÉV irodája szolgálja itt a vendégek kényelmét. A földszinti előcsarnokból íves lépcső vezet egy szinttel mélyebbre és magasabbra. Az alagsori részben foglalnak helyet az „Anjou", a „Mátyás", a „Beatrix" és a „Visegrád" nevű különtermek, amelyek különféle rendezvényekre (esküvő, fogadás stb.) alkalmasak. Az „Endre", a „Béla" és a „Levente" elnevezésű termek külön-külön és összenyitva is használhatók. Tervezőjük: Fehérváry Sándor. Az „Anjou terem" tervezője Plachtovics Vilmos. Fehér dukkózással készült faszerkezetén aranyozott díszítés van. A falbetétek textíliáját Lovas Ilona tervezte, a világítótesteket Albert András tervei szerint Horányi Ágnes üveg-tervező készítette. A „Visegrád" különterem reneszánsz stílusban készült. Bejáratát Kertész Géza ötvösművész díszítette, míg a belsőépítész Plachtovits Vilmos volt. A csillárt Jajcsnicza Róbert és Buczkó György készítették. A hajdani kolostorudvar kerengőjét idéző folyosórészlet Tahin Gyula felvételei