Budapest, 1977. (15. évfolyam)
3. szám március - Zolnay László: A múlt századi divat történetéből
betyáros selyem kravátlival. Mellén feszes mellény, apró ezüst pitykékkel. Nadrágjáról nem hiányzik a duplanyolcas vitézkötés, csizmájáról a sarkantyú. Honleányok ruha-tüntetése A Bach-korszak magyar aszszonyai viszont nemes egyszerűségű ruháikkal tüntettek az osztrák elnyomás ellen. Régi családi albumomban viszont rábukkantam egy ódon képre. Az emigrációs magyaroknak, a szabadságharc számkivetettjeinek viselet-tüntetéséről szól beszédesen ez a felvétel. Képem Türr István feleségét, Bonaparte-Whyse hercegnőt, III. Napóleon császár unokahúgát ábrázolja. Egy emigráns jótékonysági bálon a hercegnő bilincsbe vert Hungágyarszabók nesztora, Kostyál Pál, a Nemzeti Színház főszabásza. És e jeles szakemberek igyekeznek „jó irányba terelni az úri és polgári viseletet". Ekkor születnek meg és születnek újjá a régi magyar ruhák. A suba, a szűr, a bekecs, a mente, a dolmány már nem csak a vidéki vásárok sátraiban fellelhető férfi-öltözékek — Pest első divatszabói komponálják át a paraszti viseletet főúri-nemesi módivá. És ahogyan az 1840-es években Tóth Gáspár, a pesti magyarszabó is jelen van a magyar költők hazafias megmozdulásain, úgy most — 1859/60-ban — írók, költők támogatják Jámbor és Kostyál törekvéseit. Nem lehet véletlen, hogy Jámbor új díszruha-típusai iiyen neveket kap-Barabás Miklós: Egressy Gábor Mátyás-jelmezben (kőnyomat, 1847) Sterio Károly: Ferenc József bevonulása (olajfestmény, részlet 1856) Gunckel, a mágnasifjak öltöztetője. Mindketten osztályonfelüli módon kendőzték osztályonfelüli modelljeiket. Klauzy és Gunckel nyomába szegődtek a többi férfidivat-művészek: Schäffer, Szegfi, Karacsonyi, Králik. Feljegyezték róluk: egy-egy külföldi, főként angol szövetből sose hozattak két-három öltönyre valónál többet . . . Az 1840-es években, amikor a nemzeti viselet újra kiszorítja a nyugati divatot, Tóth Gáspár pesti magyar szabó az, aki át- és felöltözteti a forradalom felé menetelő Magyarországot. (És még nagyobb érdeme: ő volt Petőfi első és egyetlen mecénása.) A nemzeti viselet új hulláma 1859-ben 1859-ben az osztrákok solferinói csatavesztése új lángot gyújt a magyar szívekben. De nemcsak az olasz háború — és vele az osztrák Lombardia — elveszítése, hanem Kazinczy Ferenc születésének centenáriuma is ünneppé avatja ezt az évet. Sastollas kalpagok, zsinórossujtásos ruhák, sarkantyús csizmák, fokosok kerülnek elő. Pesti jurátusok, pesti színészek, néhány divatosan öltözködő nemes és mágnás: ők az új divat forradalmárai, propagálói, élő reklámjai. Borjúszájú ingujjak, virágos szűrök, subák, árvalányhajas süvegek jelennek meg a Bach-huszárok rótta pesti utcákon. Fellángol egyfajta paraszt-és betyár-romantika. (Az Alföldön s a Dunántúlon éppen ekkoriban kezdik meg az utolsó betyárok elfogására irányuló véres hajtóvadászatot.) „Még az úrból is paraszt lett, csakhogy magyar lehessen" — írja a kortárs. Az általános lelkesedés átragad a szabólegényekre is. Minden „zsinórt fogható szabólegény" Pestre özönlik. És egy sajtószenzáció: megjelenik Jámbor Pál pesti szabómester magyar divatlapja. Jámbornak legfőbb tanácsadója a pesti matak: Attila, Árpád. Zrínyi, Kazinczy . . Az 1859-et követő néhány éven át szalonruha (szalonképes ruha) lett a magyar díszruha, kiszorítván a németes divatot. Eltűntek a százgalléros köpönyegek, a dókák, a gérokkok, a kaputrokkok. A frakk átalakult „pitykés Hunyadi dolmánnyá". 1859 októberében Keglevich Béla leírhatatlan hatást ért el azzal, hogy a Nemzeti Színház előadásán (ahol — ez sem volt véletlen! — Erkel Hunyadi Lászlóját játszották) darutollas pörge kalapban, vállán atillával, kezében fokossal jelent meg . . . Megtaláltam gróf Andrássy Gyulának, a 48-as huszárkapitánynak, később a Monarchia külügyminiszterének 1861-ből való képmását. A hajdani forradalmár s Bécs leendő támasza a képen csípőre tett kézzel néz velünk farkasszemet. Fején pörge kocsis kalap (darutoll nélkül), vállán hanyagul odavetett atilla. Alatta zsinóros, vitézkötéses „Zrínyi", riának öltözött. Láttán szem aligha maradt szárazon! Krinolinja felett keblét gyönyörű pruszlik szorítja le. Süvege kicsiny csákó, Magyarország címerével s piros-fehér-zöld színű tollforgóval. Testét, karját, ruházatát téglanagyságú szegletes bilincsek csörömpölik körül. S mi másra támaszkodhatna, mint egy olyan botra, amelyet — egyszerűség végett — a kettős kereszt ékesít. Pesti vásárlások Vajon hol, kinél vásárolták meg szükséges és fényűzési cikkeiket e régi pest'ek? Egy akkori komissziós cédulán olvasom: divatkelméket Kánya József divatárutárában kell válogatnod, a József tér 10. szám alatt. Ha Wottitznál vettél fehérneműre valót, vidd el a Párisi utcába, és varrasd meg Nanette-el. Ha brüsszeli csipkéket is okarsz, azt Türschnél keress. Illatszere-40