Budapest, 1977. (15. évfolyam)

3. szám március - Vörös Antal: „A mi kora lelkünk” (Táncsics Mihályról)

Tahin Gyula reprodukciói gyává lesz." A kézirat kiadására nemcsak engedélyt nem kapott, hanem még vissza sem adták Táncsicsnak. * Ettől kezdve egy évtizeden át nem hallathatja szavát a kor po­litikai kérdéseiben, Nem tudott annyira lojálisán írni, hogy kéz­iratainak kiadását engedélyez­zék. Egy évtized keserű tapasz­talatai végleg megérlelték benne a meggyőződést, hogy hiábavaló minden taktikai óvatosság, „a magyarországi cenzúra mellett nem lehet írni becsületesen, mert nem lehet írni igazat". Ilyen előz­mények után írta meg híres röp­iratát 1843-ban, „Sajtószabad­ságról nézetei egy rabnak" cím­mel. Kiadatásával itthon már nem sokat kísérletezett. Lipcsé­be juttatta el kéziratát, ahol a magyarországi cenzúra miatt már több ellenzéki szellemű könyv jelent meg magyar nyel­ven. A névtelenül megjelent és hazacsempészett röpirat nagy visszhangot keltett mind a kon­zervatívok, mind a liberális ne­mesi reformellenzék körében. Aki olvasta, azonnal érezhette, hogy a röpirat szerzőjének tol­lát évszázados népi, paraszti sé­relmek vezették, íróját tehát FŐVÁROSUNK. 1*1* TÍNCSJCS Mini LT. A ALLY BIRLIKK«» TORONHUK • FI­TIRC:L N*RV«UHLV« I OLY MÍR­TLKWN VÁLIK • BON KKT^LMAUÁ, Mfl. A SZERZŐ TULAJDONA. PEST, RTOKITOTT BARTAI.IT» IMRÉNÉL. 1667. nem a liberális nemesek táborá­ban kell keresni. A hatóságok is tudomást szereznek az illegáli­san megjelent könyvről. Azon­nal elrendelik elkobzását, de szerzőjét nem tudják kideríteni. A röpirat sikere megnövelte Táncsics önbizalmát. Kettőzött erővel lát munkának. Megírja „Hunnia függetlensége" című munkáját, melyben elfogadja az ellenzéki nemesség érdekegyesí­tési politikáját, hogy a jobbágyo­kat a földesurak kártalanításával szabadítsák fel feudális terheik alól, de mindjárt siet megjegyez­ni, hogy a ,,szoros igazság" sze­rint semmiféle váltságdíj nem járna a földesuraknak. Ráadásul még teljes jogegyenlőséget és ál­talános választójogot követel. Ugyanezen nézeteket fejti ki katekizmus formájában ,,Nép­könyv" című kéziratában. Már tekintélye volt az ellenzéki tá­bor, a liberális nemesség köré­ben. E mozgalom vezetőit kere­si fel. hogy kéziratainak kiada­tásához támogatásukat megnyer­je. Kossuthtól kap némi bizta­tást, de Batthyány Lajos gróf már visszaadja kéziratait, és Deák Ferenc sem tartja célsze­rűnek megjelentetésüket. Könyveiben a magyar polgári átalakulásért küzdött, bár tudta jól, hogy a nép igazi boldogulá­sát valójában a mi reformereink által irigyelt nyugati polgári rend sem biztosítja. Mi hát a megol­dás' F tépelődéseire az utópista szocialisták írásaiból kapott vá­laszt A ,,/színész" címmel írott munkájábm többek közt már azt fejtegette, hogy a társadalmi bajok végső okát a magántulaj­don kialakulásában kell keresni. Mivel munkáinak itthoni ki­ndása teljesen reménytelen volt, "846 tavaszán összegyűjtött ke­véske pénzével, útitáskájában kézirataival európai útra indul. Bejárta Németországot, áthajó­zott Angliába, majd Párizs felé 33

Next

/
Thumbnails
Contents