Budapest, 1977. (15. évfolyam)

3. szám március - Vörös Antal: „A mi kora lelkünk” (Táncsics Mihályról)

Tahin Gyula reprodukciói gyává lesz." A kézirat kiadására nemcsak engedélyt nem kapott, hanem még vissza sem adták Táncsicsnak. * Ettől kezdve egy évtizeden át nem hallathatja szavát a kor politikai kérdéseiben, Nem tudott annyira lojálisán írni, hogy kéziratainak kiadását engedélyezzék. Egy évtized keserű tapasztalatai végleg megérlelték benne a meggyőződést, hogy hiábavaló minden taktikai óvatosság, „a magyarországi cenzúra mellett nem lehet írni becsületesen, mert nem lehet írni igazat". Ilyen előzmények után írta meg híres röpiratát 1843-ban, „Sajtószabadságról nézetei egy rabnak" címmel. Kiadatásával itthon már nem sokat kísérletezett. Lipcsébe juttatta el kéziratát, ahol a magyarországi cenzúra miatt már több ellenzéki szellemű könyv jelent meg magyar nyelven. A névtelenül megjelent és hazacsempészett röpirat nagy visszhangot keltett mind a konzervatívok, mind a liberális nemesi reformellenzék körében. Aki olvasta, azonnal érezhette, hogy a röpirat szerzőjének tollát évszázados népi, paraszti sérelmek vezették, íróját tehát FŐVÁROSUNK. 1*1* TÍNCSJCS Mini LT. A ALLY BIRLIKK«» TORONHUK • FITIRC:L N*RV«UHLV« I OLY MÍRTLKWN VÁLIK • BON KKT^LMAUÁ, Mfl. A SZERZŐ TULAJDONA. PEST, RTOKITOTT BARTAI.IT» IMRÉNÉL. 1667. nem a liberális nemesek táborában kell keresni. A hatóságok is tudomást szereznek az illegálisan megjelent könyvről. Azonnal elrendelik elkobzását, de szerzőjét nem tudják kideríteni. A röpirat sikere megnövelte Táncsics önbizalmát. Kettőzött erővel lát munkának. Megírja „Hunnia függetlensége" című munkáját, melyben elfogadja az ellenzéki nemesség érdekegyesítési politikáját, hogy a jobbágyokat a földesurak kártalanításával szabadítsák fel feudális terheik alól, de mindjárt siet megjegyezni, hogy a ,,szoros igazság" szerint semmiféle váltságdíj nem járna a földesuraknak. Ráadásul még teljes jogegyenlőséget és általános választójogot követel. Ugyanezen nézeteket fejti ki katekizmus formájában ,,Népkönyv" című kéziratában. Már tekintélye volt az ellenzéki tábor, a liberális nemesség körében. E mozgalom vezetőit keresi fel. hogy kéziratainak kiadatásához támogatásukat megnyerje. Kossuthtól kap némi biztatást, de Batthyány Lajos gróf már visszaadja kéziratait, és Deák Ferenc sem tartja célszerűnek megjelentetésüket. Könyveiben a magyar polgári átalakulásért küzdött, bár tudta jól, hogy a nép igazi boldogulását valójában a mi reformereink által irigyelt nyugati polgári rend sem biztosítja. Mi hát a megoldás' F tépelődéseire az utópista szocialisták írásaiból kapott választ A ,,/színész" címmel írott munkájábm többek közt már azt fejtegette, hogy a társadalmi bajok végső okát a magántulajdon kialakulásában kell keresni. Mivel munkáinak itthoni kindása teljesen reménytelen volt, "846 tavaszán összegyűjtött kevéske pénzével, útitáskájában kézirataival európai útra indul. Bejárta Németországot, áthajózott Angliába, majd Párizs felé 33