Budapest, 1977. (15. évfolyam)

3. szám március - Pályázati felhívás történelmi-honismereti szakkörökszámára

bemutatták. Talán a legnagyobb hatást a különböző korok üzemi újságai tették a tanulókra. Itt tapasz­talták a múlt korok eltérő, sajátos levegőjét a leg­kézenfekvőbben. Legnagyobb örömem az volt, hogy felismerték egy gyár belső kohézióját is. Addig meglehetősen mechanikus elképzelésük volt egy üzemről, most a valóságos anyaggal való találkozás révén kialakult bennük az az elképzelés, hogy egy gyár is társad?lmi képlet, ahol az embereket nem­csak a munka érinti, hanem épp ennek során em­beri, szellemi kapcsolatok, egy bizonyos mértékig szinte a faluhoz hasonlítható közösségi szellem is kialakul. különböző földreformtörvériyek kerülhetnek terí­tékre. A tanulók az anyagot gépelve kézbe kapják, elol­vassák és megvitatják. Az iratok tárgyi megismeré­se után következik a forráskritika, amikor a hite­lesség kérdését vizsgáljuk, illetve a dokumentumok helyét keressük meg a magyar társadalom fejlődé­sének egészében. Ez a munka alkalmat ad arra is, hogy a tanulók a forráskritika apróbb kérdéseivel is megismerked­hessenek; így a kronológiai kérdések tisztázásával, a mértékegységek, pénzértékek elemzésével, egyes korok jellegzetes stíluselemeivel, a szerzők törek­véseivel és magatartásuk rejtett rugóival. A források elemzési vezet el gyakran egyes fel­adatok megoldásához. A forráskiadványok anyagá­nak kicédulázásával bizonyos mértékig önálló ku­tató munkát is végezhetnek. Egy-egy vár ostromá­nak történetét megvizsgálhatják egy magyar és egy török forrás összevetése alapján, vagy például a sza­badságharc kiadott levelezéséből egyes vezető egyé­niségek magatartásának alakulását önállóan fogal­mazhatják meg. Falutörténet Belekóstoltunk afalutörténttbe is. Tinnye község forrásanyagát gyűjtöttük. Tinnye magyar falu, nincs közvetlen vasútja, Budapesthez mégis közel van, és a reformkor egy szakaszán Kossuth Lajos is ott élt. Helyszíni szemlével kezdtük, felmértük a falu to­pográfiáját, kimentünk a temetőkbe és a sírokról igyekeztünk minél több nevet gyűjteni, feliratokat másolni. Levéltári kutatással lemásoltuk a II József kori katonai térképet és a kataszteri térképet is. A me­gyei levéltárban 1715-től kezdve 1848-ig a legfon­tosabb összeírásokat lemásoltuk, így az egyes csa­ládok fejlődéséről is kaptunk képet. Felmérhettük a Miskey birtokok hallatlan mértékű felaprózódását és a parasztok zselléresedését is. Átnéztük a megyei levéltárban a tinnyei úrbéri per iratait, és egy fél évszázad történetére kaptunk betekintést. Ugyanakkor mód volt arra is, hogy a köztörténet helyi lecsapódásával is megismerked­hessenek, mert például az úrbéri perben Kossuth Lajos is szerepelt. Gyártörténet Egy szakköri csoportommal az Óbudai Hajógyár történetét vizsgáltuk az országos tanulmányi ver­senyek keretében. Itt is helyszíni szemlével kezd­tük, bejártuk — előzetes engedély alapján — a gyár műhelyeit, megismerkedtünk a hajóépítés technikai kérdéseivel, a technikai fejlődéssel. Fzután a gyártörténet irodalmát tanulmányoztuk át, majd a források összegyűjtéséhez fogtunk. A XIX. század második felének megismeréséhez az iparkamarai jelentések igen használhatók voltak, mert munkaidő-, munkabér-adatokat is közöltek, és a gyár teljesítményeit a termelés területén is Pályázat A „Budapest" és a Fővárosi Tanács Művelődési Főosztálya pályázatot hirdet az általános iskolai és a középiskolai (szakmunkás, szakközépiskolás és gimnáziumi) tanulók és a történelmi-honismereti szakkörök számára. A következő témák közül lehet választani: 1. Hogyan éltek a munkások 1900 és 1945 között a fővárosban? A Budapesti Történeti Múzeum és a Munkásmozgalmi Múzeum anyagából kiválasztható egy munkás életútja vagy életútjának egy szakasza, illetve egy munkásszervezet törté­nete. 2. Beszélő házak Írja meg kerülete egy nevezetes épületének a történetét! A pályázat terjedelme: 6—12 gépelt oldal. Beadási határidő: 1977. november 15. (Cím: „Budapest" szerkesztősége, 1014 Buda­pest, Országház u. 20.) Eredményhirdetés: 1978 március. A legjobb munkákat a folyóirat közli. Az első helyezettek — iskolatípusonként — 5000, a második 3000, a harmadik helyezettek 1000 forintos jutalomban részesülnek. Az arra érdemes munkák könyvjutalmat kapnak. Ugyancsak jutalmazzuk a legjobb szakköri pályázatok szakkörvezető pedagógusát. Az 1. és 2. díjat szakkörök kapják. A pályázók tüntessék fel a pályaművön nevüket, címüket (a szakkör nevét, jellegét, a szakkörvezető tanár nevét), írják meg, hányadik osztályba járnak és iskolájuk címét. F.gy pályázó vagy szakkör több pályaművet is beadhat. A „Budapest" szerkesztősége Ásatás Nyolc alkalommal voltam szakkörömmel ásatási táborban, és ezek a táborok jelentették a tanulók számára a legnagyobb élményt. A székesfehérvári István Király Múzeum szervezésében vettünk részt nyaranta két-két hétig a táci ásatásokon. A táborozást mindig szellemi előkészítés előzte meg, mert a régészet néhány alapelemével az előző év folyamán tanulóim megismerkedtek. Tisztáztuk a munka nehézségét, a felelősséget, de a munka szép­ségét is. A fiúk a nehezebb ásást végezték, a leányok a finomabb feltáró munkában segédkeztek. Néhány nap alatt hozzáedződtek a munkához. Minden fá­radságot feledtetett, ha valami érdekes dolog került napvilágra, ha egy régi pénz, vagy szép terra s'gilla­ta darab, ha üvegek, ékszerek, játékkockák, hajtűk kerültek a lapátra. Fokozatosan minden egyes lelet érdekessé vált, de természetesen egy új, másodlagos elhelyezésben feltárt sírkő hírére az egész tábor összeszaladt, hogy frissiben megcsodálja a szép dom­borművet. Az ásatás közvetlen hatását a múzeum­látogatásokkor lehetett lemérni. A tanulmányi versenyek Külön örömet jelentenek a szakköri munkában, amikor a szakkör tagjai összességükben vagy egyé­nileg vesznek részt az országos tanulmányi ver­senyben. Itt természetesen a tanár csak bizonyos mértékben irányíthat. A feladat körvonalazása után a tanulók választanak egy vagy több témát, és aztán közösen megbeszéljük a téma előnyeit vagy hátrá­nyait. A módszertani induláshoz már a szakköri rendszeres munkában megkapták az alapokat, így a legtöbb esetben jól megy az irodalom összeszedése és a források összegyűjtése. A feldolgozás során időnként beszámolnak a munka állásáról, és ilyen esetben az ember arra törekszik, hogy az esetleges vadhajtásokat lenyesse, és a figyelmet a lényeges kérdések felé terelje. Menet közben derül ki, hogy a tanulók egy-egy téma kidolgozásánál — ha van né­mi alapjuk — mennyit tudnak önállóan fejlődni. Egy tanulóm egy műemléki együttes történetét dolgoz­ta fel, és a munka közben alakultak ki szociográfiai módszerei, saját ereiéből jött rá az anyag rendszere­zésére és értelmezésére. Amikor családtörténeti téma volt a feladat, az egyik tanuló újabb és újabb módszerekkel próbál­kozott, és boldogan alkotta meg családjának szépen ívelő történetét, amelyben az analizálás, összeha­sonlítás és értékelés igen komoly teljesítményeit nyújtotta. Ugyanebben a témában egy másik kitűnő dolgozat született, amely széles körű kérdőíves fel­mérést és számítógépes feldolgozást alkalmazott, de a lényeg, hogy az emberi fejlődés lényeges elemeit fedezte fel és fogalmazta meg három generáció ké­pében. A szakkori munka igazi és legnagyobb öröme — ez azt hiszem, már az eddigiekből is kiderült —: a tanítványok, akik szemünk láttára nőnek fel, tanul­nak világot látni és emberi magatartást kialakítani. A szakmri munka emberi gyönyörűséggel párosul akkor is, ha a tanulók nem történészi pályára men­nek, de még inkább, ha a szakkör tagjai idővel a történettudományok művelői lesznek. Dr. Gyapay Gábor vezető tanár 31 érdeklődés felkeltése a szakkörien

Next

/
Thumbnails
Contents