Budapest, 1977. (15. évfolyam)
3. szám március - Pályázati felhívás történelmi-honismereti szakkörökszámára
bemutatták. Talán a legnagyobb hatást a különböző korok üzemi újságai tették a tanulókra. Itt tapasztalták a múlt korok eltérő, sajátos levegőjét a legkézenfekvőbben. Legnagyobb örömem az volt, hogy felismerték egy gyár belső kohézióját is. Addig meglehetősen mechanikus elképzelésük volt egy üzemről, most a valóságos anyaggal való találkozás révén kialakult bennük az az elképzelés, hogy egy gyár is társad?lmi képlet, ahol az embereket nemcsak a munka érinti, hanem épp ennek során emberi, szellemi kapcsolatok, egy bizonyos mértékig szinte a faluhoz hasonlítható közösségi szellem is kialakul. különböző földreformtörvériyek kerülhetnek terítékre. A tanulók az anyagot gépelve kézbe kapják, elolvassák és megvitatják. Az iratok tárgyi megismerése után következik a forráskritika, amikor a hitelesség kérdését vizsgáljuk, illetve a dokumentumok helyét keressük meg a magyar társadalom fejlődésének egészében. Ez a munka alkalmat ad arra is, hogy a tanulók a forráskritika apróbb kérdéseivel is megismerkedhessenek; így a kronológiai kérdések tisztázásával, a mértékegységek, pénzértékek elemzésével, egyes korok jellegzetes stíluselemeivel, a szerzők törekvéseivel és magatartásuk rejtett rugóival. A források elemzési vezet el gyakran egyes feladatok megoldásához. A forráskiadványok anyagának kicédulázásával bizonyos mértékig önálló kutató munkát is végezhetnek. Egy-egy vár ostromának történetét megvizsgálhatják egy magyar és egy török forrás összevetése alapján, vagy például a szabadságharc kiadott levelezéséből egyes vezető egyéniségek magatartásának alakulását önállóan fogalmazhatják meg. Falutörténet Belekóstoltunk afalutörténttbe is. Tinnye község forrásanyagát gyűjtöttük. Tinnye magyar falu, nincs közvetlen vasútja, Budapesthez mégis közel van, és a reformkor egy szakaszán Kossuth Lajos is ott élt. Helyszíni szemlével kezdtük, felmértük a falu topográfiáját, kimentünk a temetőkbe és a sírokról igyekeztünk minél több nevet gyűjteni, feliratokat másolni. Levéltári kutatással lemásoltuk a II József kori katonai térképet és a kataszteri térképet is. A megyei levéltárban 1715-től kezdve 1848-ig a legfontosabb összeírásokat lemásoltuk, így az egyes családok fejlődéséről is kaptunk képet. Felmérhettük a Miskey birtokok hallatlan mértékű felaprózódását és a parasztok zselléresedését is. Átnéztük a megyei levéltárban a tinnyei úrbéri per iratait, és egy fél évszázad történetére kaptunk betekintést. Ugyanakkor mód volt arra is, hogy a köztörténet helyi lecsapódásával is megismerkedhessenek, mert például az úrbéri perben Kossuth Lajos is szerepelt. Gyártörténet Egy szakköri csoportommal az Óbudai Hajógyár történetét vizsgáltuk az országos tanulmányi versenyek keretében. Itt is helyszíni szemlével kezdtük, bejártuk — előzetes engedély alapján — a gyár műhelyeit, megismerkedtünk a hajóépítés technikai kérdéseivel, a technikai fejlődéssel. Fzután a gyártörténet irodalmát tanulmányoztuk át, majd a források összegyűjtéséhez fogtunk. A XIX. század második felének megismeréséhez az iparkamarai jelentések igen használhatók voltak, mert munkaidő-, munkabér-adatokat is közöltek, és a gyár teljesítményeit a termelés területén is Pályázat A „Budapest" és a Fővárosi Tanács Művelődési Főosztálya pályázatot hirdet az általános iskolai és a középiskolai (szakmunkás, szakközépiskolás és gimnáziumi) tanulók és a történelmi-honismereti szakkörök számára. A következő témák közül lehet választani: 1. Hogyan éltek a munkások 1900 és 1945 között a fővárosban? A Budapesti Történeti Múzeum és a Munkásmozgalmi Múzeum anyagából kiválasztható egy munkás életútja vagy életútjának egy szakasza, illetve egy munkásszervezet története. 2. Beszélő házak Írja meg kerülete egy nevezetes épületének a történetét! A pályázat terjedelme: 6—12 gépelt oldal. Beadási határidő: 1977. november 15. (Cím: „Budapest" szerkesztősége, 1014 Budapest, Országház u. 20.) Eredményhirdetés: 1978 március. A legjobb munkákat a folyóirat közli. Az első helyezettek — iskolatípusonként — 5000, a második 3000, a harmadik helyezettek 1000 forintos jutalomban részesülnek. Az arra érdemes munkák könyvjutalmat kapnak. Ugyancsak jutalmazzuk a legjobb szakköri pályázatok szakkörvezető pedagógusát. Az 1. és 2. díjat szakkörök kapják. A pályázók tüntessék fel a pályaművön nevüket, címüket (a szakkör nevét, jellegét, a szakkörvezető tanár nevét), írják meg, hányadik osztályba járnak és iskolájuk címét. F.gy pályázó vagy szakkör több pályaművet is beadhat. A „Budapest" szerkesztősége Ásatás Nyolc alkalommal voltam szakkörömmel ásatási táborban, és ezek a táborok jelentették a tanulók számára a legnagyobb élményt. A székesfehérvári István Király Múzeum szervezésében vettünk részt nyaranta két-két hétig a táci ásatásokon. A táborozást mindig szellemi előkészítés előzte meg, mert a régészet néhány alapelemével az előző év folyamán tanulóim megismerkedtek. Tisztáztuk a munka nehézségét, a felelősséget, de a munka szépségét is. A fiúk a nehezebb ásást végezték, a leányok a finomabb feltáró munkában segédkeztek. Néhány nap alatt hozzáedződtek a munkához. Minden fáradságot feledtetett, ha valami érdekes dolog került napvilágra, ha egy régi pénz, vagy szép terra s'gillata darab, ha üvegek, ékszerek, játékkockák, hajtűk kerültek a lapátra. Fokozatosan minden egyes lelet érdekessé vált, de természetesen egy új, másodlagos elhelyezésben feltárt sírkő hírére az egész tábor összeszaladt, hogy frissiben megcsodálja a szép domborművet. Az ásatás közvetlen hatását a múzeumlátogatásokkor lehetett lemérni. A tanulmányi versenyek Külön örömet jelentenek a szakköri munkában, amikor a szakkör tagjai összességükben vagy egyénileg vesznek részt az országos tanulmányi versenyben. Itt természetesen a tanár csak bizonyos mértékben irányíthat. A feladat körvonalazása után a tanulók választanak egy vagy több témát, és aztán közösen megbeszéljük a téma előnyeit vagy hátrányait. A módszertani induláshoz már a szakköri rendszeres munkában megkapták az alapokat, így a legtöbb esetben jól megy az irodalom összeszedése és a források összegyűjtése. A feldolgozás során időnként beszámolnak a munka állásáról, és ilyen esetben az ember arra törekszik, hogy az esetleges vadhajtásokat lenyesse, és a figyelmet a lényeges kérdések felé terelje. Menet közben derül ki, hogy a tanulók egy-egy téma kidolgozásánál — ha van némi alapjuk — mennyit tudnak önállóan fejlődni. Egy tanulóm egy műemléki együttes történetét dolgozta fel, és a munka közben alakultak ki szociográfiai módszerei, saját ereiéből jött rá az anyag rendszerezésére és értelmezésére. Amikor családtörténeti téma volt a feladat, az egyik tanuló újabb és újabb módszerekkel próbálkozott, és boldogan alkotta meg családjának szépen ívelő történetét, amelyben az analizálás, összehasonlítás és értékelés igen komoly teljesítményeit nyújtotta. Ugyanebben a témában egy másik kitűnő dolgozat született, amely széles körű kérdőíves felmérést és számítógépes feldolgozást alkalmazott, de a lényeg, hogy az emberi fejlődés lényeges elemeit fedezte fel és fogalmazta meg három generáció képében. A szakkori munka igazi és legnagyobb öröme — ez azt hiszem, már az eddigiekből is kiderült —: a tanítványok, akik szemünk láttára nőnek fel, tanulnak világot látni és emberi magatartást kialakítani. A szakmri munka emberi gyönyörűséggel párosul akkor is, ha a tanulók nem történészi pályára mennek, de még inkább, ha a szakkör tagjai idővel a történettudományok művelői lesznek. Dr. Gyapay Gábor vezető tanár 31 érdeklődés felkeltése a szakkörien