Budapest, 1977. (15. évfolyam)

3. szám március - Tamás Ervin: Kiskunfélegyháza

URBANIZÁLÓDÓ ORSZÁG Tamás Ervin KISKUNFÉLEGYHAZA A Városháza A Városháza szecessziós épületének részlete „Mi, Mária Terézia, Isten kegyelméből Római Császár és Özvegy, továbbá Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország és Szlavónia apostoli királya, Ausztria főhercege, Burgundia hercege, Erdély fejedelme, Milánó, Mantua, Párma hercege, Habsburg és Flandria grófja, Lotharingia és Bári örökös hercege, Etruria nagyhercege a jelen levelünkkel tudatjuk mindenkivel, akiket illet, vagy érdekel, hogy Mi kedves Híveinknek, a bíró uramnak, a szenátoroknak és az egész Félegyháza birtokunk lakosainak legalázatosabb kérését az összes szomszédos helységek javára is teljes királyi hatalmunkkal és különös kegyességünkkel teljesítésre méltónak találjuk, és megengedjük, hogy az előbb említett Félegyháza mostantól örök időkig a város elnevezésnek örvendjen, miért is így címezzék. Továbbá az így városi rangra emelt Félegyháza évenkint négy rendbeli vásárt tarthasson; mégpedig január 20-án elsőosztályú vásárt, május 27-én másodosztályú, augusztus 18-án harmadosztályú és október 4-én negyedosztályú vásárt lehessen tartani, előzetes marhavásárokkal teljesen azonos jogokkal, kiváltságokkal, szabadságokkal, mentesítésekkel, mint amilyeneket királyi városaink és más kiváltságos helyek élveznek . . . Mi Ausztria főhercege, Magyarország, Csehország és a többi részek királynője Bécs fővárosunkban az Úr 1774. évében február 4. napján, uralkodásunk harmincnegyedik évében Mária Terézia." A Címer-ÁBC pedig így foglalja össze Kiskunfélegyháza történetét: „A város mai címerében megőrizte a toronykaput és a kiskun vitézt, az 1761-ből származó városcímer alapmotívumait, a hajdani kiskun kapitányi székhelyre utaló jelképeket. Hagyományos a kék-fehér szín is. A kitárt kapu a város vendégszeretetét, az ötágú vörös csillag a város fejlődését fejezi ki. A régi Félegyháza alapítói a kunok voltak. Az első írásos emlék róla egy Zsigmond király