Budapest, 1977. (15. évfolyam)

3. szám március - Megay László: Manzárd variációk - kérdő-jelekkel

pesten, az I. és az V. kerületben kiemelkedően színvonalasak a képzőmüvész-körök. Szép eredményeket értek el az I., a II., a XIII. és a XV. kerületi ifjúsági kamarakórusok. Egyre több fotó-és filmkör is működik fővárosszerte. Viszont kevés színjátszó és népitánc csoport van intézményeinkben, s a meglevők sem tartoznak az élvonalba. Szakmai vezetőikkel jobb, rendszeresebb kapcsolatot kell teremteniök mind a művelődési házaknak, mind a kerületi tanácsok munkatársainak. Jó az együttműködés az amatőr művészeti csoportok és az ifjúsági klubok között; ez a csoportoknak bemutatkozási lehetőséget, a kluboknak pedig változatosabb programot jelent. A Fővárosi Művelődési Ház körműsorai, bemutató színpadai különösen jó példái az együttműködésnek. — Milyen a művelődési házak és a hivatásos művészek kapcsolata? — Mind több képzőművészeti kiállítást, komolyzenei hangversenyt, színházi előadást rendeznek, elsősorban a peremkerületekben. A művelődési házak minigalériákat szerveztek Újpesten, Csepelen, Rákospalotán, a Ferencvárosban ; hangversenyeket Kőbányán, Zuglóban, az I., a VIII. és a XXII. kerületben. A József Attila Színház, a Bábszínház, a Gyermekszínház, az Operettszínház, a Mikroszkóp és a Vidám Színpad rendszeresen vendégszerepel a munkáskerületekben. A Madách Színház, a Huszonötödik Színház, a Radnóti Színpad szocialista szerződést kötött egy-egy kerülettel, üzemmel. Ezek a kapcsolatok hasznosak mindkét fél számára. A napi munka után az emberek nehezen indulnak el újra otthonukból színházba, hangversenyre; ezért valóságos missziós munka a művészetek „házhoz szállítása". De a missziót teljesítő művészek is nyernek az ügyön: új, lelkes közönséggel kerülnek kapcsolatba, s kitörnek a szűkös kiállítási és koncertező keretek közül. Évek óta anyagilag is támogatjuk a színházak peremkerületi előadásait. Most készül a terv egységes fővárosi képzőművészeti kiállítások létrehozására. Mindenképpen szükség van az egyes művészeti ágak és a művelődési intézmények kapcsolatának átfogó, összehangolt tervezésére és ösztönzésére. — A művelődési otthonokban szívesen és gyakran rendeznek szórakoztat,': műsorokat, többnyire hivatásos művészek fellépésével: lemez-klub, magyarnóta est, operettelőadás, táncház, eszt-10 rádműsor váltogatják egymást. Arra kell törekedni, hogy az ilyen jellegű programok színvonala is emelkedjék. Sok látogató eleinte csak véletlenül téved be a művelődési házba, nézelődik, szeretne zenét hallgatni, újságot olvasni, beszélgetni. Igen fontos tehát, hogy kötetlen programokra is legyen hely és mód, mert akkor az ilyen alkalmi látogatók jórésze előbb-utóbb az intézmény törzsvendége lesz. — Elégedettek-e az intézmények vezetési, irányítási színvonalával? Van-e elegendő hivatásos népművelő ezeken a fontos közművelődési posztokon ? — Azt tapasztaljuk, hogy intézményeink több támogatást, összehangoltabb irányítást várnak a tanácsok kulturális apparátusától. S igénylik azt is, hogy a tanácsok biztosítsák az intézmények vezetőinek önállóságát. Minderre valóban szükség van. De nagy gondot okoz, hogy az intézményekben dolgozóknak csak körülbelül a fele szakképzett népművelő. A képzést és a továbbképzést még csak részben oldottuk meg. A klubvezető tanfolyamok, a módszertani kiadványok, a továbbképzők mellett meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a képesítés nélküli népművelők felsőfokú tanintézetekben megszerezhessék a munkájukhoz szükséges végzettséget. Fel kell figyelnünk a népművelők erkölcsi, anyagi megbecsülésére is. Az értelmiségi pályák közül ma ez a leggyengébben fizetett munkaterület. Ebben a tervidőszakban sor kerül az általános bérrendezésre. Ezenfölül a legjobb népművelők számára, a „Kiváló" cím adományozása mellett, indokoltnak látszik egy — a József Attila-, Jászai-, Munkácsy-díjhoz hasonló — speciális díj alapítása. — Az országgyűlés, 1976. évi őszi ülésszakán, elfogadta a közművelődési törvényt. A törvény tartalma általános. A művelődésügy munkásaira vár a feladat: élettel megtölteni, valóra váltani a paragrafusokba foglalt alapelveket. Az emberek szemléletének formálása, ismereteik bővítése, érzelmi világuk gazdagítása — megannyi nemes cél, amelyek eléréséért érdemes fáradozni! S a meglevő lehetőségek okos kihasználásával, ésszerű munkamegosztással, a társszervekkel — például az SzBT-vel, a Népművelési Intézettel, a KISZ Budapesti Bizottságával — jól együttműködve, pluszberuházások nélkül is sokat tehetünk a kulturális értékek mind szélesebb körű elterjesztéséért — mondotta befejezésül dr. Mezei Gyula. Sz. G. Megay László Manzárd variációk -Fekete Géza szobrászművész műterme a Szt. István krt. 5. sz. ház tetőterében így barátságosabbá vált egy jellegtelen épület (Szőnyeg u.—Pala u. sarok)