Budapest, 1976. (14. évfolyam)

2. szám február - Vértesy Miklós: A Fő utca

vasöntödéje. Műhelyének egy része ma öntödei múzeum. Az utca elején két szivattyútelep működött. A 3. sz. házban levőt Clark Ádám tervezte, ez 1855-től 1882-ig a Várszínház mellett levő tartályba nyomott fel Duna-vizet. A vele szemben álló ház szivattyúi az Alagútban lefektetett csöveken át a Déli Vasút állomásának vízszükségletét biztosították. Az épület a telefonkönyvben ma is mint „MÁV Vízház" szerepel. A Fő utcában szolgálta ki vevőit Buda legrégibb gyógyszertára, a Fekete Medve és legnagyobb könyvesboltja, a Toldy könyvkereskedés. Utóbbi a második világháború alatt illegális csoportok találkozóhelye volt. A régi Batthyány téri csarnok emeletén ma a főváros legforgalmasabb önkiszolgáló ABC-áruháza működik. Az egykori kereskedelmi központban sok fogadó várta a vendégeket, az Aranyhajó, a Horgony, a Barna Oroszlány, a Három Nyúl és még több más. Ma egyetlen szállodát sem találunk a környéken, a vendéglátóipart bisztrók, presszók, vendéglők - a Horgásztanya, a Kacsa, a Duna és mások - képviselik. A Pala utca sarkán levő, 1700 körül épített sarokerkélyes, copf stílusú műemlékházban a Szép Ilonka eszpresszó várja a vendégeket. Szép empire stílusú bútorait a Corvin téri cukrászdából hozták ide. A Batthyány téren a Szent Anna plébánia-épület alagsorában pinceraktárból átalakított helyiségekben nyitották meg az Angelica eszpresszót, amely ^as, boltív-js termeivel, reprezentatív bútoraival elbűvöli minden látogatóját. Jancsó Adrienne és Szentpál Mónika itt rendezi sokak által látogatott, magasszínvonalú irodalmi estjeit. A tér 4. sz. házában egy éjszakai mulatót találunk, a Casanova bárt. 1728-tól az 1800-as évek elejéig a Fehér Kereszt fogadó működött benne, nagytermében számos bált és színielőadást tartottak. Megszállt benne II. József császár és - állítólag - a XVIII. század híres kalandora, Casanova is. A szép rokokó műemlékház az 1766-os átépítésnél nyerte mai homlokzatát. Fürdő, kórház A Király-fürdő (Fő u. 82-84.) különös helyen fekszik, távol a Gellérthegy és a Szemlőhegy alatt fakadó két budai forráscsoporttól. A hely kiválasztását a török szokások magyarázzák. Egykori hódítóink mindennapi életéhez ugyanis hozzátartozott a nyilvános fürdők gyakori használata. Mivel attól tartottak, hogy egy esetleges ostrom esetén nélkülözniük kell kedves szórakozásukat, Szokollu Musztafa pasa 1566 körül a Lukács fürdő egyik melegforrásának vizét agyagcsöveken át a bástyafalon belülre vezette, s itt építtetett fürdőt. Ennek központja, a vörösmárvány lapokkal kirakott nyolcszögletű medence falaival és fölötte magasló kupolájával viszonylagos épségben vészelte át négy évszázad viharait, három ostrom pusztításait. A török uralom után magánkézbe került. Többször átépítették és hozzáépítettek, így készült el 1826 után a Ganz utcai szép klasszicista kádfürdői szárny. Akkori gazdája, König Mihály saját nevét és vele együtt a fürdőét is Királyra magyarosította. A második világháború alatti sérüléseket 1954-59-ben hozták helyre. Ma három medencéje, gőzkamrái és kádfürdői vannak. Vize, amely literenként majdnem 1 500 milligramm szilárd anyagot és rádiumemanációt tartalmaz, eredményesen gyógyítja a különféle idegbántalmakat, köszvényt, isiászt, idült derékfájást és hasonló betegségeket. Az utca végén már 1700 körül működött egy polgári kórház. II. József ezt lefoglalta katonai kórház céljára és megtoldatta második emelettel, hogy alkalmas legyen 220 beteg befogadására. A császár egy másik intézkedésével a ferenceseket telepítette ki a Batthyány térről. Kolostorukat Tallherr József tervei alapján barokk—copf stílusban kibővítette, és a Szent Erzsébet-rend apácáinak adta női kórház céljára. A volt ferences templom északi oldalán Marczibányi István a szegénysorsú lábadozó nők számára 24 ágyas szeretetotthont alapított s ezt is az Erzsébet apácák gondozására bízta. A bejárat fölött tábla hirdeti a hely rendeltetését: ,,Az gyámoltalan betegeknek menedék helyük. 1805." A nyilas időben az apácák nemcsak gyógyítottak, hanem számos zsidót és antifasisztát bújtattak. A kettős épület, amely az 1972-ben befejezett helyreállításkor egységes homlokzatot nyert, ma szociális otthon. Szobrok, híres emberek A Fő utcát számos szobor díszíti. Az első a Clark Ádám téren a magyar országutak „0" kilométerét jelzi, Borsos Miklós alkotása. A Corvin tér 3. számú műemlékház homlokzatán egy szoborfülkében Nepomuki Szent János szobra áll, ez -az alatta levő kronosztikon tanúsága szerint - a házzal egyidőben, 1725-b en készült. A tér közepén 1904-ben mészkőtalapzatú kúton nagyarányú bronzszobrot állítottak fel, egy ivótülökből szomját oltó pogány magyar vitézt, Holló Barnabás alkotását. A díszkút Millacher Lajos 20 000 forintos hagyatékából készült. A Szilágyi Dezső téren egy másik kútszobrot találunk, Peez Samu bronzszobrát (1927). A kitűnő építészt szobrásza, Berán Lajos a középkori építőmesterek ruhájában,fövegében ábrázolja, sokan ezért Dante alakjának vélik. Kallós Ede a századforduló idején a nagykárolyi Károlyi park részére mintázta meg Kölcseyt: a repkényborította talapzaton ülő nagy költő arcát mély bánat árnyékolja. Az eredeti szobor 1919 után elpusztult, mását a művész 20 esztendővel később újra megmintázta, s ezt a Battyány téri szociális otthon előtt állították fel. Ettől a helytől nem messze 1724 után egy Immaculata szobor hirdette a hívek áldozatkészségét. Később, a katonai őrház építése miatt, áthelyezték arra a terecskére, amit ma a szoborról Mária térnek nevezünk. A Bolgár Elek teret 1956 óta Medgyessy Ferenc mackós kútja díszíti, a Bem József teret pedig a nagy szabadsághősnek Istók János által formázott bronz alakja. Díszes táblák emlékeztetnek arra, hogy a Szilágyi Dezső tér 4-ben lakott 1922-től 1928-ig Bartók Béla és hogy a Batthyány téri plébánián kezdte meg egyházi működését Faludi Ferenc író. Az egykori ferencrendi kolostoron azonban semmi sem hívja fel a figyelmünket arra, hogy évekig ott élt Martinovics Ignác. Templomok A Fő utcán sorakozó barokk műemlék templomok közül az első a kapucinusoké volt. A rend Buda visszafoglalása után birtokba vette Tojgun pasa aránylag épen maradt dzsámiját, kápolnává alakította, majd 1775-78-ban Nepauer Máté budai építőmester tervei szerint nagy, egytornyú, egyhajós barokk templommá építette át. Ugyanekkor készült el ugyancsak Nepauer tervei alapján új, kétemeletes kolostoruk. Az 1849-es ostrom alkalmából mindkét épület nagyon megsérült. 1856-ban Feszi Frigyes állította helyre, romantikus külsőt adva nekik, de a templombelső barokk jellege megmaradt. 1892-ben talajvíz okozta átnedvesedés, a második világháború után pedig a belövések miatt újból renoválni kellett. A legutóbbi helyreállítás alkalmából napvilágra került a déli oldalon a török dzsámi falának egy részlete két szamáríves ablakkerettel. A jezsuiták 1724-ben a Batthyány téren levő Horgony fogadó házában kezdték meg lelkipásztori tevékenységüket. Az épület hamarosan szűknek bizonyult, s ezért 1740-ben egy nagy kéttornyú templom építését kezdték meg. A tervezője ennek is Nepauer volt. A munkálatok pénzhiány miatt lassan haladtak előre, a felszentelésre egy negyedszázaddal később került sor, a teljes belső berendezés (szószék, oltárok, több falfestmény) pedig csak 1774-re készült el. Ez a Szent Annáról elnevezett vízivárosi plébániatemplom egyike legszebb barokk műemlékeinknek. A Fő utca többi épületéhez hasonlóan többször kellett renoválni; az utolsó helyreállítás 1958-ban Rados Jenő műve. Homlokzatát Mária és Anna, valamint a Hit, Remény, Szeretet allegorikus szobrai díszítik. Főoltárán Bebó Ferenc szoborcsoportozata: Anna bemutatja Máriát. A templom belső kupoláján levő freskókat Molnár C. Pál és Kontuly Béla 1938-ban festette. A Batthyány tér és a Batthyány utca közti kis török imaházat a viszszafoglalás után a a ferencesek kapták. Itt alapítottak plébániát horvát anyanyelvű híveik részére. 1703-tól rendházat és 1731-37-ben egy egytornyos nagy templomot építettek, homlokzatát ferences szentek szob-Nepomuki Szent János szobra a Corvin tér 3. számú házon Domburmű-részlet a Batthyány tér 3. síimú házon ;CP'iO'I2, 18