Budapest, 1976. (14. évfolyam)
12. szám december - Bókay Árpád: Milyen volt az 1860-as évek Pestje? I.
A Nemzeti Lovarda mitív vízi puskákkal, melyeket az utcza közönsége pumpált. A környék házainak kútjaiból vedrekkel, kannákkal, lajtokkal hordták a vízipuskákhoz a vizet. Tűzoltóság1 8 persze akkor még nem volt. A granárium mellett volt egy nagy, lombos kert, a régi Botanikus kert1 9 , ott, ahol a Vegytani Intézet s a bölcsészeti fakultás természetrajzi épülete áll s az Élettani Intézet fekszik. Ez egy nagy kert volt, előbb a Grassalkovics, később a Beleznay grófi kastély kertje2 0 . Ez a kastély érdekes, pompás barokk, vagy inkább zopfos stylusban, a Kerepesi úton volt, a mostani Pannónia Hoteltől21 terjedően az Öt pacsirta utczáig2 2 (most Eszterházy utcza). Háta mögött a kert, mely kijött az Országútra (most Múzeum körút). Volt ebben a kertben egy tónak nevezett mocsár, árok, nagy fák, pázsit. Semmi nem volt gondozva, de jó játszóhely volt. Néha czirkusz, állatsereglet ütötte fel itt tanyáját. Mama beszéli, hogy az első lóversenyek is itt voltak az ő gyerekkorában. A kert mellett, ahova a régi Technikát (most bölcsészeti fakultás) építették, volt a kétemeletes Kunewalder ház2 3 . Itt volt az udvarban az Állatorvosi Iskola, jobban mondva a gyógykovácsok iskolája. Itt patkolták lovainkat. A ház elülső része az orvosi fakultás intézeteinek némelyikét foglalta magában. A kaputól balra volt az állattan, jobbra az élettan. Előbbiben Margó prof.,2 4 utóbbiban előbb Csermák2 5 , majd Jendrassik2 6 , az öreg, tanított. Az Élettani Intézet, mikor a mait felépítették, a 70-es évek végén, Thanhoffer2 7 Szövettani Intézete lett. Margóhoz, Thanhofferhez én is jártam még. Az első emeleten volt a Sebklinika, Balassa2 8 vezetése alatt, a másodikon a szülészet, hol Semmelweis tanította az orvosokat és bábákat. Utóbbiak ott is laktak. A szülészetet Kézmárszky2 9 alatt én is itt hallgattam 1877/78-ban. Hogy a lóklinikával az udvaron milyen lehetett az asepsis a sebklinikán és a szülészeten, az elképzelhető. A Kunewalder ház mellett volt a Luby kastély3 0 . U-alakúra építve, barokk stylusban. Erre jött a Sándor utcza3 1 , benne falusi, földszintes házak. Egyemeletes csak az volt, amelyet Tauffer3 2 vett meg később. Előtte volt egy kút, emögött egy igazi olajfa, melynek bogyóit lopkodtuk és ettük. A Múzeum-kert tele fával, bokorral, gondozatlan, fésületlen volt. A kertben a két mellszobor már megvolt: Kazinczy és Berzsenyi. A Múzeum olyan volt, mint most, csakhogy a homlokzat előtt egy nagy rondeau33 volt, lóherével bevetve, melyet rendesen kaszáltak. A többi szabad tér is lóherés volt. Falócza egy-kettő. Virág sehol, akácz és eczetfa minden dísz és bokrok, főleg orgona. A kertet elöl a máig is álló vaskerítés határolta, de oldalt és hátul bizony csak palánk volt, itt-ott bedőlve. A Sándor utcza, melyet miért-miért nem Báró Sándor utczának neveztek, a Múzeum utcza s hátul az Öt pacsirta utcza (ma Eszterházy utcza) kövezetlen homoksivatag, eső után sártócsák, akárcsak Kispest mellékutczái, földszintes vityillók, labdázó gyerekek, libák, csirkék, malaczok. Kövezetről szó sem volt. Hátul, az Öt pacsirta utczában a református iskola diákjai laufmétáztak3 4 egész nap, alighanem az iskolai órák helyett is. Nagy kiabálás — labdát, labdát — hangzott ott egész nap. Éjjel itt nem volt biztonságos járás, drótvezetéssel rántották le az embert a lábáról és fosztották ki, vagy paprikát szórtak a polgárok szemébe. Ez volt akkor a csirkefogók divatja, a zsebmetszés elegáns módja helyett. A paloták hátul még nem állottak, 18 A Tűzoltóság lécrehozását Széchenyi Ödön gróf kezdeményezte a 60-as években, de első szolgálatukat csak 1870 ian. 9-én tartották. 18 Botanikus kert (füvészkert, növénykert) 1809-ben a mai Múzeum krt. 4. alatti telekre települt, s csak később került jelenlegi helyére. 1,1 fíeleznay kastély kertje a mai Rákóczi út 7—9. alatti tel• volt. A szerény kastély a Kerepesi (Rákóczi) útra néxtt. Eredetileg a Grassalkovics család tulajdona volt és tőlük került örökség útján a Beleznayak birtokába. 41 Pannónia Hotel épülete ma ; áll a Rákóczi út 5. alatt, jelenleg az ELTE Bolyai János diákkollégiumának nyújt otthont. 22 Öt pacsirta utcza, majd Eszterházy utca, ma Puskin utca. 23 Kunewalder ház az Országút 41. alatt, a mostani Múzeum krt. 10. alatt állt. Ide költözött 1858-ban az Állatorvostudományi Egyetem elődje, majd 1859-ben a Hatvani (Kossuth L.) utca és Úivilág (Semmelweis utca) sarkán, a Semmelweis u. 2. helyén állt régi egyetemi épületben kiütött orbáncjárvány miatt, a Sebészeti- és Szülészeti Klinika. 24 Margó Tivadar (1816—-1896) a pesti egyetem állattan professzora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 25 Csermák helyesen Czermák János (1828—1873) cseh származású élettan professzor a pesti egyetemen, aki 2 évi működés után, 1860-ban, az alkotmányos mozgalom hatására, állásáról leköszönt. 2< Jendrassik Jenő (1824—1891) a pesti egyetem élettan professzora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 27 Thanhoffer Lajos (1843—1909) a pesti egyetem anatómiaszövettan professzora, a Magyar Tudományos Akadémia, tagja. 29 Balassa János (1814—1868) a pesti egyetem sebész professzora , a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a haladó magyar orvosok 1848 utáni vezére, a korszerű sebészeti oktatás és gyakorlat megteremtője. 29 Kézmárszky Tivadar (1842—1902) a pesti egyetem szülész-nőgyógyász professzora. 30 Luby kastély Luby Károly királyi tanácsos, Szatmár vm. volt alispánjának háza, a mostani Múzeum krt. 12. alatti ház helyén. 31 Sándor utcza jelenleg Bródy Sándor utca. Neve régen — a Budapest Lexikon szerint — nem báró Sándor, hanem Főherczeg Sándor utca volt. 32 Tauffer Vilmos (1858—1934) a pesti egyetem szülésznőgyógyász professzora, a modern operatív nőgyógyászat magyarországi megteremtője. 33 Rondeau köralakú virágágy. 34 Laufméta vagyis kifutós méta, a régi diákéletben nagy szerepet játszó labdajáték. 38
