Budapest, 1976. (14. évfolyam)

12. szám december - Dr. Zoltán Zoltán: Gondolatok az infrastruktúráról

Népszerű a szakszervezeti jogsegélyszolgálat Az MSZMP Központi Bizottsága 1974. márciusi ülésén a munkásosztály helyzetének értékelését követően határozatot hozott a jogsegélyszolgálat létrehozásáról. Felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy a munkaügyi, pénzügyi és igazságügyi miniszterrel együttműködve intézkedjen a szolgálat megszervezéséről. A SZOT Elnöksége 1974. júliusában — az illetékes miniszterekkel egyetértésben — intézkedett, hogy a kijelölt 50 vállalatnál 1975. január 1-től meg kell szervezni a jogsegélyszolgálatot. Az 50 vállalatból 25 a fővárosban van. A Szakszervezetek Budapesti Tanácsának Közgazdasági Osztálya a múlt év második felében megvizsgálta, hogyan működik ez az új szolgálat. A tapasztalatokat összegező jelentést az SZBT Elnöksége ez év elején megtárgyalta és elfogadta. A szakszervezetek már korábban is jelentős segítséget nyújtottak a dolgozók ügyeinek intézéséhez. Azért volt erre szükség, mert a dolgozók többsége tájékozatlan, s gyakran alapvető jogaival és kötelezettségeivel sincsen tisztában. Az illetékes szervek felismerték, hogy a jogi felvilágosítást, a jogsegéllyel kapcsolatos munkát szervezettebbé és hatékonyabbá kell tenni A jogsegélyszolgálat célja, feladata a dolgozók érdekeinek jogi védelme, jogi felvilágosítás, tanácsadás. Ily módon mentesülnek a tájékozatlanságukból fakadó felesleges utánjárástól, várakozástól, idegességtől, s nem utolsó sorban kevesebb idő esik ki a termelőmunkából. Azáltal, hogy szakszerű beadványok készülnek, a bíróságok, tanácsok stb. terhelése, felesleges adminisztrációja is csökken. A jogi tájékoztató, felvilágosító, tanácsadó tevékenységen túl a jogsegélyszolgálat közreműködik munkaügyi, társadalombiztosítási, családjogi ügyekben s egyes tanácsi eljárásokban is. Feladata a dolgozók jogi képviselete a bíróságok, hatóságok és egyéb szervek előtt. Konkrét ügyintézéssel is foglalkozik, de pl. szerződéskötést, okirat szerkesztést nem végezhet, vagyonjogi ügyekben általában csupán tanácsot adhat. A szolgálat minden beérkezett panaszt nyilvántart, és az ügy természetétől függően 30 napon belül választ ad a panaszosnak. A dolgozó panasszal élhet a jogsegélyszolgálat minden elutasító döntése vagy késedelmes ügyintézése ellen a szakszervezeti bizottságnál, a vállalati pártszervezetnél, illetve a SZOT-nál. A szolgálatot a vállalat minden dolgozója — nyugdíjasa, ipari tanulója is — igénybeveheti, függetlenül attól, hogy tagja-e a szakszervezetnek. (A jogsegélyszolgálat megindulásáról a kijelölt vállalatok dolgozói kellő tájékoztatást kaptak a műhelybizottságok, a bizalmiak útján. Termelési tanácskozásokon, üzemi lapokban és plakátokon is felhívták a figyelmet, miként lehet igénybe venni a szolgálatot.) Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a jogsegélyszolgálat népszerűvé vált a dolgozók körében, helyeslik, igénylik tevékenységét. Túlnyomórészt vállalaton kívüli ügyekben kérnek segítséget. Néhány számadat is érzékelteti az ügyforgalom mértékét: pl. a Chinoinnál a dolgozók létszáma 6500, az ügyek száma 202, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyárban a 2360 dolgozó közül 120-an fordultak a jogsegélyszolgálathoz 1975 első felében. Többnyire gyermektartási, lakásépítési, társbérleti, szabálysértési, munkajogi, társadalombiztosítási, kártérítési ügyekben kérnek tanácsot, segítséget. A polgári ügyek közül pl. a Minőségi Cipőgyárban 6 végrendelet-készítés, 26 örökösödési, 12 végrehajtási kérés során és 35 egyéb ügyben keresték fel a jogsegélyszolgálatot. Büntetőperben csak gondatlanságból elkövetett bűncselekmény esetén engedélyezhető a dolgozó képviselete. Az engedély megadása a helyi szakszervezeti bizottság jogkörébe tartozik. A dolgozó által szándékosan elkövetett bűncselekménynél a jogsegélyszolgálat nem nyújt segítséget, ilyen esetben ügyvédhez irányítják, de ha a dolgozót sérelem éri, eljárnak ügyében. Elég gyakoriak a munkaviszonnyal, a nyugdíj téves megállapításával, a társadalombiztosítással kapcsolatos kérdések. A vállalati szervek ezekben a helyileg megoldható ügyekben — ha azok nem haladták meg a vállalati hatáskört — gyorsan eljártak. A vállalat belső élete szempontjából is jelentős a jogsegélyszolgálat tevékenysége, mert kevesebb panasz kerül a munkaügyi döntőbizottság elé, s megelőzi a munkaügyi viták egy részét, hozzájárulva ezzel a munkahelyi légkör javításához, a munkából kieső idő csökkentéséhez. A jogsegélyszolgálat feladatainak ellátására a vállalatok 3—5 tagú bizottságokat hoztak létre. Tekintettel a kezdeti nehézségekre s az ügyek sokféleségére, a munka túlnyomó részét jogászok végzik főállásban, mellékállásban vagy tiszteletdíjért. A vállalatok biztosították a szükséges anyagi feltételeket. U i vízmű a fővárosban Budapest két nagy víznyerő területe a Szentendrei- és a Csepel-sziget. A következő évtizedekben a nagy vízmű-építkezések a főváros déli részén lesznek, de ebben az évtizedben még több kutat létesítenek az északi víznyerő területen, a Szentendrei-szigeten. A Fővárosi Tanács IV. és V. ötéves tervében szerepel a Tahi Vízmű építése. A Budapest vízellátásának szempontjából igen fontos létesítményről Rymorz Páltól, a Fővárosi Tanács VB Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóságának vezetőjétől kértünk tájékoztatást. — Milyen kapacitású lesz az új vízmű? — Napi 75 ezer köbméter teljesítményű vízművet létesítünk Kisoroszi és Tahitótfalu külterületén. A Tahi Vízmű két ütemben épül. Az I. ütem 90 millió forintos beruházási programját 1974. decemberében hagyta jóvá a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A napi 38 ezer köbméter kapacitású víztermelő telep munkálatait az elmúlt évben megkezdték. Ehhez kapcsolódik a második ütemben épülő vízmű, napi 37 ezer köbméter teljesítménnyel. A II. ütem beruházási programját ez év augusztusában fogadta el a V. B. Elkészülte után a két termőtelep évente több mint 13 millió köbméter vizet szolgáltat majd a fővárosnak. Ez a mennyiség lényegesen tovább javítja a lakosság vízellátását. A létesítmény generáltervezője, a Fővárosi Vízművek határidőre elkészítette a beruházási programot, s véleményezésre megküldte valamennyi illetékes hatóságnak. — Hány szervvel kellett egyeztetni a beruházási programot? — 18 helyre juttattuk el a terveket. Például a KPM Tervgazdasági Főosztályára, a Dunakanyar Intéző Bizottsághoz, a Kisoroszi Községi Tanácshoz, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsához, a fővárosi és a Pest megyei KÖjAL-hoz, a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatósághoz, a Pest megyei Tanács Vízügyi Osztályára. Az egyeztetésbe bevont szervek, az illetékes hatóságok mind egyetértettek a programban foglaltakkal. — A terv megvalósítása során. az építés folyamán mutatkozik-e valamilyen speciális feladat? — Az új vízmű építése indokolttá teszi a Szentendrei-szigeten levő alacsony nyomású csatornarendszer vízszállító teljesítményének növelését a horányi elosztó akna és a szigeti II. gépház között. Az új, nagy átmérőjű — 1800 miliméteres — csővezeték 3900 méter hosszú lesz, építési költsége 39 millió forint. E csővezeték segítségével a Duna alatt kiépített alagúton és a bújtató vezetékeken jut el a víz a pesti oldalra, a budai oldalra pedig a szigetmonostori gravitációs csatornán s a békásmegyeri bújtatócsöveken. — A Tahi Vízmű megépítése után folytatódik-e az északi víznyerő' terület kihasználása? — A Tahi Vízmű I. és II. ütemének kiépítésével befejeződik a Szentendrei-sziget vízkészle-30