Budapest, 1976. (14. évfolyam)

1. szám január - A címlapon: A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola diákotthona a Bécsi úton (Csigó László felvétele)

probléma későbbi rendezésétől eltekintve — célkitűzéseink a rendelkezésünkre áiló anyagi eszközök maximumát merítik ki. Az egyedi nagy beruházásokkal együtt a főváros fejlesztésére fordítható közel 73 milliárd Fttehátaterv végösszegének tekinthető. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy az V. ötéves terv időszakában bekövetkező árváltozások költségnövelő hatásait is a most rendelkezésünkre bocsátott anyagi eszközökből kell fedezni. Céljaink, feladataink, megoldásra váró problémáink és lehetőségeink ismeretében teljes bizonyossággal állíthatjuk tehát, hogy V. ötéves tervünk egyfelől impozáns, rendkívül nagyjelentőségű, nagyvolumenű és lelkesítő feladatokat tartalmaz, másfelől feszített terv lesz. Tervjavaslatunknak ezek a fő jellemvonásai meghatározzák további tervező munkánkat is. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy minden jövedelem- és erőforrást mozgósítsunk a terv célkitűzéseinek megalapozása érdekében. Már a tervezéskor törekednünk kell a rendelkezésünkre bocsájtott bevételi források maximális kiaknázására, és ha a IV. ötéves tervnél nehezebb körülmények között is, de változatlanul számítanunk kell a társadalmi összefogás erejére: a vállalatok, szövetkezetek és intézmények részvételére. Nagy feladatunk, hogy megvalósítandó célkitűzéseink sokasága mellett is reális, végrehajtható tervet állítsunk össze. Ennek egyik fontos feltétele, hogy ötéves tervünkben megfelelő biztonsági tartalékot képezzünk. Másik alapvető módszere, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket céljaink, valamint megoldásra váró problémáink körültekintő és alapos rangsorolásával osszuk fel az egyes ágazatok és a kerületi tanácsok között. Ennek az elosztásnak kell biztosítania azt azoptimumot, amelynek végeredménye a lehető legtöbb célkitűzés megvalósítása lesz a rendelkezésünkre álló eszközökből. Ezúton is kérjük a lakosságot: nyilvánítson véleményt, tegyen javaslatokat, hogy a tervezett ágazati célkitűzéseket és arányokat véglegesítsük, vagy hajtsunk végre átcsoportosításokat egyes megoldásra váró feladatok javára, egyszersmind más tennivalók terhére. Az átcsoportosítás lehetősége — az egyedi nagy beruházások, valamint a célcsoportos és az ezekhez kapcsolódó beruházások kivételével — az ágazatok között és az ágazatokon belül korlátozottan megvan. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy tervezett feladataink javarésze objektíve sem tűr halasztást, mégsem tartjuk lehetetlennek és kizártnak egyegy feladat rangsorolásának módosítását, tervezésének a jelenlegitől eltérő megítélését. A rendelkezésünkre álló eszközök elosztásának másik nagy rendező elve a kerületi tanácsok fejlesztési lehetőségeinek megállapítása. Ezt a munkát egyetlen alapelv következetes érvényesítésével kívánjuk végrehajtani. A kerületi tanácsoknál képződő és őket minden körülmények között megillető saját bevételi forrásokon túl a Fővárosi Tanács központi támogatását az egyes kerületek ellátottsági színvonala alapján kívánjuk megtervezni. Célunk, hogy azok a kerületek rendelkezzenek a legtöbb fejlesztési lehetőséggel, amelyekben a lakosság ellátottsági színvonala a legalacsonyabb. E célkitűzés megvalósítása azt jelenti, hogy a lakásépítéshez kapcsolódó beruházásokon kívül az V. ötéves tervben elsősorban a rosszul ellátott kerületekben épülnek majd új bölcsődék, óvodák, iskolák és egészségügyi létesítmények. Takarékosságot és ésszerűséget a gazdálkodásban Tudatában vagyunk annak, és már most, a tervezés stádiumában is hangsúlyozni szeretnénk, hogy nagy lehetőségeket biztosító V. ötéves tervünk eredményes végrehajtásának a jó előkészítés, az alapos tervezés nagyon fontos, de csupán egyik feltétele. Ezen túl nagyon sok munkára, és további feltételek megteremtésére is szükség van. így például V. ötéves tervünk végrehajtásának egyik kulcskérdése a munkaerő problémák megoldása. Miként arra már utaltunk, saját tervcéljaink megvalósításához mintegy 30—32 ezer új munkaerőre lenne szükség az V. ötéves tervben, pedig a főváros teljes munkaerőforrása ugyanezen időszakban megközelítőleg ugyanilyen mértékben csökken. E feszítő munkaerő gondok megoldásához számos hatékony központi intézkedésre van szükség, mindenekelőtt a fővárosi agglomeráció ipara szelektív és intenzív fejlesztési koncepciójának határozott, gyors és huzavonáktól mentes végrehajtására. Ez az óriási jelentőségű feladat azonban egyetlen ötéves terv ideje alatt nem hsjtható végre, ily módon a fővárosi munkaerő helyzetre gyakorolt kedvező hatása is csak részben bontakozhat ki 1980-ig. Ezért tehát minden eddiginél fontosabb feladatnak kell tekinteni azoknak a lehetőségeknek a maradéktalan kihasználását, amelyekkel mi rendelkezünk. Magyarán a munkafegyelem, a munkamorál, a munka szervezésének, hatékonyságának növelése és javítása valamennyi fővárosi tanácshoz tartozó intézménynél és vállalatnál alapvető követelmény. Tudjuk, hogy ezen a területen minden feszültség ellenére nagyon sok tartalékkal rendelkezünk. Meg vagyunk győződve arról, hogy a Fővárosi Tanács vállalatainál és intézményeinél foglalkoztatott több mint 264 000 dolgozó munkaerejének ésszerű, szervezettebb és hatékonyabb felhasználása forrása lehet munkaerő problémáink megoldásának. Ehhez azonban valamennyi fővárosi és kerületi irányító szerv, vállalati és intézményi vezető jobb munkájára és az ellenőrzés szigorítására van szükség. Célkitűzéseink megvalósításának másik fontos feltétele, hogy megakadályozzuk az árak és a beruházási költségek tervezettnél nagyobb mértékű növekedését. Ezt a feladatot mindenekelőtt ésszerű takarékossággal, a költségek folyamatos felülvizsgálatával és az előírások fegyelmezett betartásával kell megvalósítani. A központi szervek — elsősorban az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint az Országos Tervhivatal — mellett saját szerveinknek is mindent meg kell tenniük, hogy a tervezésnél alkalmazott műszaki-gazdasági normatívákat a végrehajtás során is betartsák és folyamatosan vizsgálják a költségek csökkentésének lehetőségeit. Tudatában kell lennünk annak, hogy a költségek tervezettnél nagyobb mértékű növekedése megvalósítható céljaink menynyiségét fogja csökkenteni. Ezért már a tervezés során törekedni kell olcsó, a luxus jellegű megoldásokat nélkülöző és a tervezett funkciókat jól kielégítő megoldások kiválasztására. Előnyben kell részesíteni a kisebb beruházási költséggel járó, bővítésekkel, szervezésekkel megoldható fejlesztéseket. Különös gonddal kell megtervezni és végrehajtani az épületek szanálását és az állóeszközök selejtezését: arra kell törekedni, hogy ezek ne haladják meg a minimumot. Közintézmények szanálására, járművek és berendezések selejtezésére az V. ötéves tervben csak a lakásépítési területek biztosítása, illetve életveszély elhárítása, valamint teljes elhasználódás esetén kerülhet sor. IV. ötéves tervünk végrehajtásánál szerzett kedvezőtlen tapasztalatok intenek arra, hogy sokkal nagyobb gondot fordítsunk beruházásaink előkészítésére; törekedni kell a rendelkezésünkre álló építési területek jobb kihasználására, gazdaságosabb beépítésére, a telepítési helyek legkedvezőbb kiválasztására. Különösen fontos feladatnak tartjuk a beruházások térbeli és időbeli koncentrálását. Meg kell szüntetnünk a beruházások, valamint az egyébként is szűkösen rendelkezésünkre álló kivitelező kapacitások IV. ötéves tervben többször is tapasztalt szétaprózását, csökkentenünk kell a beruházások átfutási idejét. V. ötéves tervünk végrehajtásának fontos feltétele a feladatok struktúrájához és időbeli ütemezéséhez kapcsolódó építőipari kapacitás biztosítása. Ezen a téren ma még vannak gondjaink. Az V. ötéves tervben rendelkezésünkre álló, pillanatnyilag ismert építőipari kapacitás sem a lakásépítéshez, sem a kapcsolódó beruházások hiánytalan megvalósításához nem elég. E probléma megoldásához az Építési és Városfejlesztési Minisztérium segítségét igényeljük, emellett bővíteni fogjuk saját építőipari vállalataink kapacitását, javítjuk munkájuk hatékonyságát, és az eddiginél nagyobb mértékben kívánjuk felhasználni a szövetkezel építőipar kapacitását is. * Az V. ötéves tervidőszakban fővárosunk minden eddiginél nagyobb ütemben fog fejlődni, szépülni, gazdagodni. Ahhoz azonban, hogy nagy lehetőségeinkkel valóban jól éljünk, az eddiginél megfeszitettebb, felelősségteljesebb munkára és nagyobb társadalmi összefogásra van szükség. Arra kérjük fővárosunk vállalatait, szövetkezeteit, intézményeit, valamennyi polgárát, hogy észrevételeivel, javaslataival járuljon hozzá V. ötéves tervünk kidolgozásához, munkájával pedig segítse elő a lelkesítő célok sikeres megvalósítását. 5